Tudta-e?
hogy a Föld felé áradó napsugárzásnak csaknem a negyedét a felhők verik vissza a világűrbe!

127. szám - 2015. április

Állatvilág

Lemurok vizsgálata segít Madagaszkár titkainak felderítésében

Madagaszkár a világ negyedik legnagyobb szigete. Élővilága igen gazdag és egyedi, a térség biodiverzitása számtalan meglepetést okozott már a tudósok számára. A lemurokkal kapcsolatos legújabb kutatások igyekeznek felderíteni e páratlan élővilág titkait…
MARINKOV Jelena biológia szakos egyetemi hallgató

19

A Madagaszkáron élő fajok 80-90 százaléka endemikus élőlénynek számít, azaz sehol máshol a Földön nem található meg. A földünkön lévő fajok 5%-a csak itt található meg, és sehol másutt a földön. A szigetország az Indiai-óceánon, az Afrikai kontinens délkeleti partjánál található. Földtörténeti szempontokat vizsgálva megállapítható, hogy a sziget korán elvált minden más kontinenstől, ezért növény- és állatvilága teljes elszigeteltségben tudott fejlődni, így igencsak egyedinek számít. A szerteágazó kutatások ellenére még nem sikerült teljes magyarázatot adni arra, hogy miért és hogyan lett páratlanul gazdag és különleges e sziget élővilága. Legutóbb a lemurokkal kapcsolatban végzett kutatások keltették fel a tudományos közvélemény figyelmét. A kapott eredmények rámutatnak a növényi és állati biodiverzitás változásaira az utóbbi 2000 évben.

Brooke Crowley, a Cincinnati Egyetem (UCit) földtani és embertani intézetének munkatársa lemurok (makik) vizsgálatával foglalkozik. Ezek a félmajmok kizárólag Madagaszkáron és az ahhoz közeli Comoro szigetén élnek. Alapvető tulajdonságuk, hogy életük legnagyobb részét egy helyen töltik, és nemigen vándorolnak el szülőhelyükről. Észrevehető, hogy az utóbbi években a lemurok mobilitása megváltozott a gyors és intenzív erdőirtások következtében. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy megvizsgálják, vajon mennyire és miként változott a lemurok és más állatok mobilitása a múltban. Ehhez nyújt segítséget a radioaktív stroncium.

A stronciumnak (Sr) négy stabil, a természetben is előforduló izotópja van. Ezek közül csak a 87Sr radiogén, a radioaktív 87Rb bomlása során keletkezik. (Megjegyezzük, hogy mesterséges úton, pl. nukleáris robbantás vagy nukleáris erőművek meghibásodása esetén számos stroncium izotóp keletkezhet, melyek között az emberre is veszélyes radioaktív izotópok jönnek létre – mint például a csernobili atomkatasztrófa idején). A stroncium a kémiai hasonlóság következtében beépülhet a kalcium helyére a csontokba, a fogakba. Ősi kövületeket vizsgálva a beépült természetes radioaktív stroncium koncentrációja messzemenő következtetések levonására ad lehetőséget. Konkrétan a fogakba beépült stroncium koncentrációja az állat halála után már nem változik (illetve számolni lehet az izotóp felezési idejével), mivel megszűnik az anyagcsere. A leletek vizsgálata, kormeghatározása és egyebek alapján többek között megállapítható az állatok, állatfajok mobilitása, elterjedése és migrációja az idők folyamán. Ezzel viszont válasz kapható arra, hogy miért és hogyan mentek végbe ezek a változások, milyen következményekkel jártak a térség biodiverzitására vonatkozóan, a fajok elterjedése miként ment végbe stb. 

Egy hasznos módszer kidolgozásán dolgoznak tehát a kutatók, ami segíthetne Madagaszkár biodiverzitásának további megőrzésében. Sajnos, a valamikor létező nagy lemur fajok már kipusztultak, de fokozott figyelmet lehet szentelni a még létező lemur fajok megőrzésére.

Crowley kutatásának elsődleges célja az, hogy az izotópvizsgálatok alapján megtudja, hogyan mozogtak (migráltak) az állatok az utóbbi években. Brooke Crowley szerint elsősorban azt kell tudni, hogy különböző stroncium koncentrációk léteznek a különböző geológiai területekről származó állatfajok egyedeinek fogaiban és csontjaiban. A kutatás első lépése az, hogy megtudjuk, mik ezek a különbségek a stroncium vonatkozásában, és mit lehet ezekből kiolvasni az illető állatfajra vonatkozóan. Elsősorban a lemurok fogazatát vizsgálják, melyek koponyacsontjai hosszú időre visszamenőleg megmaradtak, és mely állatok jelentős szerepet játszanak a sziget élővilágában. Crowley eddigi kutatásai azt mutatják, hogy a lemurok mobilitása drasztikusan megváltozott, különösen az utóbbi 150 évben, mióta megindult az intenzív erdőírás. Mivel Madagaszkár szigete az élőlények sokféleségének megőrzése szempontból igen fontos terület, ezért veszélyt és komoly ökológiai és biológiai veszteséget jelent a fajok pusztulása az erdőírás következtében. Crowley kihangsúlyozta, hogy az ökológiai folyosók megszakítása következtében a veszélyeztetett populációk és fajok kipusztulhatnának. Ezért javaslatait máris komolyan vették, és az utóbbi időben bizonyos helyi szervezetek fákat ültetnek, ezzel próbálják bepótolni az erdőírás során okozott veszteségeket.

Elsősorban az elmúlt évek politikai zavargásainak következtében tűnt el több természetvédelmi terület Madagaszkáron. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján már a lemurfajok 94 százaléka a veszélyeztetett csoportba tartozik.

A Madagaszkár szigetén élő lemurok az emlősök legveszélyeztetettebb csoportját alkotják, védelmük érdekében szakértők akciótervet dolgoztak ki.

További részletek itt: http://www.uc.edu/news/NR.aspx?id=21429

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor