Az újabb kutatások alapján sikerült bebizonyítani, hogy a madarak is képesek a kontextus (az összefüggések, a „szövegkörnyezet”) alapján megérteni az üzenetet, következtetéseket levonni a hallott hangokból, és azok alapján különböző képen válaszolni a másik élőlénynek.
A mocsári sármány (Melospiza georgiana) éneke egy egyszerű dallamú, melodikus trilla, amit a madár újra és újra ismételget. Ezt a madarat nemcsak Európában, hanem Északi-Amerika mocsaras partvidékein is látni lehet.
A Duke Egyetem kutatóinak egy újabb keletű vizsgálati eredménye szerint az a módszer, amivel a mocsári sármány észleli és produkálja a hangokat, és ahogyan a dallamokat felépíti, sokkal bonyolultabb annál, mint amit eddig hittünk és tudtunk. A madárnak ez a tulajdonsága a közeljövőben segítséget nyújthat a tudósoknak abban, hogy jobban és mélyrehatóbban megértsék az emberi beszédképességet, ami lehetőleg új felfedezésekhez vezethetne a biológia és orvostudomány térén.
Eddigi tudásunk szerint az emberek képesek megérteni azoknak a szavaknak és mondatoknak a számát és üzenetét, melyek a múltról, a jelenről, vagy a jövőről szólnak anélkül, hogy a másik ember helyesen vagy tévesen mondja-e ki a mondatokat. A kontextus, tehát a szövegkörnyezet, az összefüggések alapján meg tudjuk érteni a másik gondolatait.
A legújabb kutatások szerint a madarak is rendelkeznek ilyen képességgel. A vizsgálat minél pontosabb eredménye érdekében igen sok, pontosan 206 hím mocsári sármány hangját vizsgálták meg Pennsylvania Pymatuning elnevezésű természeti rezervátumának a területén.
Két kutató két kísérletsorozatot végzett, és azt vizsgálták, hogy a hím madarak miként válaszolnak bizonyos hangok változásaira a dallamokban.
A madarak esetenként agresszívan válaszoltak a hangok felcserélésére egy dallamban, más hangcsere alkalmával pedig nyugodtabban. Ez arra utal, hogy a madarak képesek felismerni a különböző hangokat, és a kontextus szerint megérteni a jelentésüket, majd többféle képen tudnak rájuk válaszolni.
E kutatás azzal a céllal indult, hogy a tudósok meg akarták vizsgálni, hogyan keletkezett a hangokból az, amit ma nyelvnek nevezünk, és miként alakult ki a beszéd, az egymásközti kommunikáció alapvető formája. Eddig is voltak már olyan kutatások, melyek az állatok kommunikációjára vonatkoztak. Ez az újabb keletű kutatás rámutat arra, hogy sok genetikai kapcsolat van az emberek és az énekesmadarak között, és talán ennek is köszönhető, hogy ma beszélni tudunk.
A mocsári sármánnyal kapcsolatos újabb felfedezés arra utal, hogy az a kognitív képesség, ami szerint a kontextusból megértjük egymás mondatait és gondolatait, kulcsfontosságú a beszédhez és a beszéd megértéséhez, és ami az ember megjelenése előtt sokkal korábban alakult ki. Az ilyen kutatások a közeljövőben hozzájárulhatnak az ember és az emberi képességek evolúciójának jobb és mélyrehatóbb megértéséhez.
.jpg)
.jpg)
