Több mint egy évtizede vizsgálják a kutyaugatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia tanszékén. Az eddigi vizsgálatokból kiderült, hogy az ugatás számos információval szolgál az ember számára, aki nagy pontossággal meg tudja állapítani, milyen helyzetben, kontextusban ugat egy kutya, és arról is határozott véleményt formál, milyen hangulatban van az állat.
Az ELTE kutatói korábbi laboratóriumi méréseik alapján tudták, hogy a kutyák érzékelik a különbséget az egyes kutyák hangja és ugyanazon egyed különféle helyzetekben hallatott ugatásai között. Mindezt azonban a terepen eddig még senki nem tesztelte.
Ismerős és ismeretlen ugatás
A mostani vizsgálatban budapesti és más kertvárosi helyszíneken hangvisszajátszásos teszteket végeztek kertes háznál élő kutyákkal. Miután egyeztették a kutya gazdájával, a kerítés közvetlen közelében hangszórót rejtettek el, a kert különböző pontjaira kamerákat szereltek fel. A kertbe ezután a gazda kiengedte a tesztben résztvevő kutyát. Egy-egy alkalommal a kutyának egyféle ugatássorozatot játszottak vissza, és felvették viselkedését a visszajátszás előtt, közben és után.
Minden kutyának négyféle ugatást játszottak le négy alkalommal, különféle sorrendben. A négyfajta ugatás az ismerősség és a kontextus két-két kategóriájának kombinálásával jött létre. Az ismerősség a kutya számára ismerős vagy ismeretlen kutya ugatását, a kontextus a kerítésnél elhaladó idegenre adott ugatás és az egyedül, kikötve hagyott kutya ugatását jelentette.
Az eredmények azt mutatták, a kertben tartózkodó kutya viselkedését befolyásolja mind a hallott ugatás kontextusa, mind az ugató kutya ismerőssége vagy ismeretlensége.
Ha ismeretlen kutya idegent ugató hangját hallották, a tesztalany állatok leginkább a kerítés közelében tartózkodtak. Ha az egyedül hagyott idegen kutya hangját játszották vissza, az alanyok a ház közelében maradtak.
Amikor az ismerős kutya ugatásait hallották, az alanyok gyakrabban pillantottak a ház felé, hol az ismerős kutya és a gazda tartózkodott, mint az ismeretlen kutya hangjának hallatán. A hangok mindig ugyanonnan, a kerítés felől hallatszottak. Az alanyok leginkább az ismeretlen kutya ugatása esetén ugattak maguk is, mintegy válaszként.
Információt közölnek
Az ELTE kutatócsoportja minderről az Applied Animal Behaviour Science szaklapban számolt be. Biológiai-etológiai szempontból az eredmény azért jelentős, mert ez az első tanulmány, ahol a kutyaugatásról kiderült, hogy egyedtől és helyzettől függően információval szolgál a többi kutya számára, és mindezt a valós helyzetet hűen utánzó körülmények között bizonyították be.
Az ugatásról eddig tudományos és hétköznapi fórumokon is azt tartották, leginkább a kutya izgatottságát jelző, különösebb kommunikációs tartalommal nem rendelkező hangadási forma.
A kutatás állat- és emberjóléti szempontból azért is érdekes, mert a szomszédokat bosszantó ugatásokat segít megérteni és kezelni. A csoport kimutatta, hogy a kutya számára az elhaladó idegeneket kísérő ugatás információtartalma erős, reagálásra, ugatásra ösztönziőket – írták a kutatók.
Ezzel szemben a kutyák gyenge reakciót mutatnak az egyedül hagyott kutyák ugatására. Kutyaszempontból tehát az idegenekre adott ugatás fontosabbnak tűnik, így ha azt akarjuk, hogy a kutya kevesebbet ugasson, érdemes eltakarni a szemük elől az utcai forgalmat, például hátsókerttel, összefüggő kerítéssel. Az állat akkor is kevesebbet ugat, ha nem hallja a többi, idegeneket ugató kutyát, például ha a lakásban tarják – olvasható a tanulmányban.
A kutatást Pongrácz Péter egyetemi adjunktus és Miklósi Ádám tanszékvezető professzor vezetésével Szabó Éva, Kis Anna és Péter András PhD-hallgatók végezték.