- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy kié volt az elsõ könyvtár? Asszúrbanipál asszír királyé volt az elsõ nagy gyűjtemény, mely körülbelül 2600 évvel ezelõtt létesült. A könyvtárban gyűjtötték össze az asszír királyok hadjáratairól szóló történeteket, valamint leveleiket és rendeleteiket. A "könyvek" valójában ékírással telerótt agyagtáblák voltak, melyeket gondosan leltároztak és belenyomták a király pecsétjét is.
129. szám - 2015. június
Zöld út a jövőbeÖkológiai intelligenciaAz emberi civilizáció bolygónkon nem csak felgyorsított bizonyos változásokat, de olyan körülményeket teremtett, hogy jószerivel érzéketlenné tette az embert a megannyi változás észlelésére.
|
8
|
Az ember, akárcsak a gerinces állatok jó része, öt érzékkel fogja fel a környező világ eseményeit. Mi emberek tehát öt érzékkel rendelkezünk, ezek a látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés. Felesleges külön magyarázni, melyikkel mit érzékelünk, de esetleg nem árt megjegyezni: vannak olyan vélemények, hogy ezen kívül is lehetséges esetleg valaminek az észlelése, ilyen a megérzés, hatodik érzék, stb. Az evolúció során az ember érzékszervei valószínűleg sokat romlottak, de ma is csupán rájuk tudunk hagyatkozni. A környezetünkből érkező összes információhoz csak érzékszerveink közvetítésével tudunk hozzáférni. Az embernek nincs olyan szerve - nyilván soha nem is fog kifejlődni -, amely a környezeti ártalmak érzékelésére alkalmassá tenné. Az évmilliókon át zajló evolúció alkalmassá tett bennünket számos veszély közvetlen észlelésére. Fények, hangok, szagok vagy tapintás útján tapasztaljuk a körülöttünk zajló történéseket. A környezeti ártalmakat tehát érzékszerveinkkel nem tudjuk felismerni, illetve csupán azok súlyos következményeit érezzük. Akkor, amikor már azok sok esetben visszafordíthatatlan folyamattá válnak. A globális felmelegedésnek, az élőhelyek megszűnésének csak következményeit tudjuk megérezni, magát a folyamatot esetleg elménkkel tudjuk felfogni. Már aki fel tudja fogni, vagy hajlandó elgondolkodni egy-egy folyamat következményein. Az emberi civilizáció bolygónkon nem csak felgyorsított bizonyos változásokat, de olyan körülményeket teremtett, hogy jószerivel érzéketlenné tette az embert a megannyi változás észlelésére. Mivel érzékszerveinkre, de még a gazdasági logikára sem támaszkodhatunk, valószínűleg mesterséges módon, illetve tanult magatartást formákon keresztül érhetünk csak el olyan hatást, hogy az emberek többségében kialakuljon egy környezettudatos viselkedési mód. Persze, más nézőpontból is meg lehet közelíteni a kérdést. Ha mindenképpen a természetben keresünk példákat vagy modelleket, ott is találhatunk. Elég csak a méhek, vagy a hangyák kétségtelenül szervezettnek mondható életmódját tanulmányozni, ahol ékes (természetes) példáit láthatjuk az együttműködésre való hajlamnak. Természetesen, esetükben nem beszélhetünk tudatos, ránk, emberekre jellemző, tudományos megalapozottságú tevékenységekről. Az ökológiai intelligencia A közelmúltban egy új fogalom került be a köztudatban, ez pedig az ökológiai intelligencia. Az ökológiai intelligencia a fogyasztók olyan tudatos viselkedéséről szól, amikor azok képesek az általuk megvásárolt termékeket annak alapján megválogatni, hogy azok előállítása és használata mekkora környezeti ártalmakkal járhat. Ehhez viszont szükség van egy újabb fogalom definiálására és megismerésére. Ez pedig a radikális transzparencia. A radikális transzparencia azt jelenti, hogy egy adott termék esetében valamennyi fontosabb hatást nyomon követhetünk. Az előállítástól a szállításon keresztül - a fogyasztás, vagy felhasználás körülményeit is figyelembe véve -, egy adott terméknél nem csak a szén-dioxid-lábnyomokat és az egyéb környezeti hatásokat, hanem azokat a következményeket is ismernünk kellene, amelyek az előállító munkásokat érintik munkavégzés közben. Mindezeket az információkat a vásárlók rendelkezésére kellene bocsátani a termék megvásárlásáról történő döntés meghozásához. A radikális transzparencia révén a fogyasztók képesekké válhatnak bölcsebben, esetünkben ez alatt azt értjük, hogy „zöldebben” vásárolni. Egy ilyen folyamat pedig úgy alakíthatja át az üzleti világot, hogy cégek számára a versenyelőnyt az egészség- és környezettudatosság jelentené. „Fajunknak újra érzékennyé kell válnia a természet dinamikájára - annak érdekében, hogy meg tudja óvni azt. Nincsenek megfelelő érzékelőink vagy velünk született agyi rendszereink, amelyek figyelmeztetnek bennünket arra a számtalan veszélyre, amit az emberi tevékenység jelent, amely kikezdi bolygónkat, az élőhelyünket. Új érzékenységre kell tehát szert tennünk az eddig ismeretlen veszélyekkel szemben azokon a jelzéseken túl, amelyeket idegrendszerünk képes érzékelni. Meg kell tudnunk, hogy mi a teendőnk - és ebben az ökológiai intelligencia szerepe rendkívül fontossá válik.” –olvasható Daniel Goleman: Zöld út a jövőbe című könyvében. „Az ökológiai intelligencia lehetővé teszi, hogy azt, amit az emberi tevékenység környezeti hatásairól tudunk, képesek legyünk alkalmazni annak érdekében, hogy környezetünkben kevesebb kárt tegyünk, és hogy élőhelyünket - ami a napjainkban a teljes bolygónkat jelenti - tartósan megőrizhessük.” – olvasható még Goleman könyvében. Daniel Goleman, az 1946-ban született amerikai pszichológus, tudományos újságíró könyvéből származik mindkét idézet, aki szerint a fogyasztóknak ki kell kényszeríteniük, hogy alapos és részletes információkat kapjanak a megvásárolt termékek környezeti, egészségi hatásairól. Goleman az ökológiai intelligenciával foglalkozó könyvében arról olvashatunk, hogy a radikális transzparencia elvének követésével a fogyasztók kontrollálhatják a gyártókat. A termékek előállításának környezeti, egészségi, társadalmi hatásairól egyre több információt szerezve, a vevők az ökológiailag kedvezőbb változatot fogják választani. Vannak, akik utópiának tekintik az ilyen elképzeléseket. Amikor bolygónk mintegy 7 milliárdnyi lakója közül a többség még mindig szegénységben él, számukra vásárláskor elsődleges, de leginkább egyetlen döntési szempont a termék ára. Másrészt azonban magunkon is megfigyelhetjük: amint kiderül egy-egy termékről valami radikálisan lesújtó, azonnal hajlandóak vagyunk akár jóval többet is fizetni egy hasonló, de biztonságos termékért. Ha drasztikus példával akarnánk élni, akkor arról a metilalkoholt tartalmazó olcsó pálinkáról is beszélhetnénk, melynek fogyasztása emberek életébe került. Talán túl drasztikus példának tűnhet, de más termékek esetében is beszélhetünk hasonló, csupán csak késleltetett effektusokról. Az ilyen ökológiai szempontokkal indukált változások egyébként már elkezdődtek. Egy-egy gazdasági válság, vagy hullámvölgy mindig háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontokat, de megszűntetni semmilyen krízis nem tudja. Várhatóan – ezt Goleman is megállapítja könyvében - a környezetvédelmi innováció a közeljövőben a gazdaság motorjává válik. Sőt! Tovább megy. Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra. "Az anyagi jólétnek súlyos ára van. Mi, emberek, nem vagyunk tudatában annak, hogy az általunk vásárolt és naponta használt tárgyaink mibe is kerülnek bolygónk állapotában, egészségünkben, és azok munkájában kifejezve, akiknek az erőfeszítése árán kielégíthetjük szükségleteinket és kényelemben élhetünk. Folyamatosan vásárolunk, használunk és elhasználunk, elvesztegetünk, megtakarítunk; mindeközben minden egyes terméknek, árucikknek saját - előttünk jórészt rejtett - története, múltja és jövője van" - írja a 2009-ben magyarul is megjelent könyvében Goleman. A mű magyar fordítása: Zöld út a jövőbe címmel olvasható, eredeti címe Ecological intelligence. Szerb nyelvre is lefordították, megtartották eredeti címét: Ekološka inteligencija cím alatt érhető el. Fontos még megemlíteni, hogy a könyv észak-amerikai és nyugati példákon alapszik, ahol egészen más motivációk alapján vásárolnak az emberek, mint pl. nálunk, vagy Afrikában. Ezért itteni szempontból most még utópiának tűnhet, hogy a vásárlók a további ismeretek alapján hajlandóak többet fizetni a környezettudatosabb termékekért. Az internet sokat segíthet az ökológiai szempontok jobb áttekinthetőségében. Vannak olyan oldalak, melyek segítségével sok mindent megtudhatunk egy-egy termék gyártásának hátteréről. Ilyen pl. a GoodGuide. Ez egy szervezet, melynek honlapján információkhoz juthatunk a vásárlói döntések megkönnyítése érdekében. Az oldalon ugyanis a vásárlók gyorsan és hatékonyan értékelhetik, osztályozhatják, összehasonlítják a termékeket és szolgáltatásokat. Kitalálója és egyben működtetője dr. Dara O'Rourke, az ipari ökológia professzora, aki a globális beszállítói hálózatokat tanulmányozza, különösen azok környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásait. Az ökológiai intelligencia mégsem újdonság Új fogalom merül fel tehát: az ökológiai intelligencia. Mit is értünk tehát ez alatt? Az emberi alkalmazkodási képességet, ami képessé tesz minket arra, hogy a Földön található valamennyi földrajzi adottság és a szélsőséges klíma esetén is életben maradjunk. Sőt! Képessé tett bennünket arra, hogy a puszta vegetáláson kívül generációkon át fenn is maradjunk. Gondoljunk csak az eszkimókra. De mindennek egyenes bizonyítéka, hogy míg a különböző fajok bolygónk csak egy meghatározott helyén léteznek, az ember ma már mindenütt megtalálható. Az ember ökológiai intelligenciája tette ezt lehetővé! Csakhogy a modern korban erre a képességünkre mind kevésbé van már szükség, legalább is látszólag, napi szinten. Sajnos be kell vallanunk, hogy egykor a törzsi viszonyok között élő indiánok, vagy az évtizedekkel ezelőtt vidékünkön még gyakrabban előforduló tanyasi emberek sokkal nagyobb ökológiai intelligenciával rendelkeztek a mai kor emberénél, még akkor is, ha ők még azt sem tudták, hogy létezik ilyen kifejezés. |
Kapcsolódó cikkek
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- ARCCHAD – Szerbiai mintafarmok felfedezése
- Falurombolók
- Ökofeminizmus: a férfi a bűnbak
- A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások
- Tusolás helyett: mosdókesztyű
- Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!
- A túrázás humánmeteorológiai szempontból
- Az ember és a környezete
- A tapasztalás elsődleges terepe a valóság, a természetes környezet
- Erdő- és környezetpedagógia
- Öröm-bánat térképpel a helyidentitás és környezettudatosság erősítése érdekében
- Karácsonyi tudomány
- Természet- és környezetvédelem: lehetőségek és veszélyek
- Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid története
- Genetikai ismeretek tanításának gyakorlati lehetőségei a Viszáki Tündérkertben
- Miért kell megvédeni egy területet?
- Erdőpedagógia a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Weihenstephani Főiskolán
- Hotspot területek
- A Vaskapu vonzásában
- A természet-gazdálkodási ismeretek átadásának rendszere Magyarországon
- A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése
- Az általános iskolai természetismeret és biológia tankönyvekben megjelenő ökológiai tartalmak vizsgálata a környezettudatosság szempontjából
- Húsevő növények
- Mutációk
- Mi az a PCR?
- Fajok kipusztulásának, a biodiverzitás csökkenésének okai
- Az egészség forrása
- A Madari - patak és élővilágának védelme
- A szemét illegális lerakása
- Környezettudatosság - Avagy a felelősség kérdése a nevelésben
- Taksonyi erdő
- Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos?
- Patkányok
- Több ezer metró szerelvény végállomása lesz az Atlanti-óceán
- Jön a vörös dagály!
- Kolosszális balszerencséjük volt a dinóknak
- Az új idők kőolaja
- A kamenicai park története
- Olvasóink ajánlata