- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.
Nyelvtudomány
Fölöslegesnek látszó összetételek
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Megfigyelhetjük, hogy bizonyos esetekben a beszélők olyan összetett szóval élnek, amelynek előtagja olyasmit emel ki, ami az utótag egyébként is jelent: versköltő, szőlőbor, papírcédula, fadeszka stb. Minek ez a szószaporítás! Nem lenne elég csak költőt, bort, cédulát, deszkát mondani?Tovább »
Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország
A beszédpartnerek közötti kommunikáció dinamikus kölcsönös folyamat, amelyben a kommunikátor nem csak bizonyos információt közöl a partnerével, hanem figyelmének felkeltésére és fenntartására is törekszik.Tovább »
Sőrészek és olajütők nyomában
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A régi világban másképpen éltek az emberek, mint manapság. Mások voltak az igényeik és a lehetőségeik is. A technika vívmányai közül igen sokat még nem ismertek, nem élhettek velük. Hagyományos életformájuknak megfelelően olyan foglalkozásokat is űztek, amelyek napjainkban ismeretlenek, és a maiak közül is többet másként neveztek…Tovább »
Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország
A kommunikáció során információk birtokába jutunk, és azokat megosztjuk másokkal. De ha a beszélgetőpartnerünkkel egyetlen szót sem váltunk, akkor is számtalan üzenetet küldhetünk, különböző jeleket továbbíthatunk egymásnak.Tovább »
Idegen szavak magyar megfelelői
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Számos fogalom idegen nevével együtt kerül a magyar nyelvbe. Ez általában megmarad, előfordul azonban, hogy magyar megfelelője is létrejön, és vele váltakozva használják. A privatizáció esetében is így történt, magánosításnak is kezdték mondani…Tovább »
A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A valakin vagy valamin múlik arra utal, hogy valamely dolog az illető mulasztása miatt vagy bizonyos akadály miatt meghiúsul. Némelyek helytelenül annak a kifejezésére is használják az említett kifejezést, hogy 'tőle függ, rajta áll, rajta fordul meg'…Tovább »
A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A magyar nyelvnek egyik jellegzetessége, hogy egy-egy beszédhangnak megkülönbözteti a hosszú és a rövid változatát, attól függően, hogy több vagy kevesebb idő szükséges a kiejtésükhöz…Tovább »
Összevonással létrejött szavak
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Az összevonás a ritkább szóalkotásmódok közé tartozik, különféle stílusrétegekben alkalmazzák az egyszerűsítésnek ezt a formáját. A bizalmas társalgás, a köznyelvi kommunikáció, sőt a hivatali szóhasználat is él vele…Tovább »
Régi gyártók, mai gyárak
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A gyár főnév a reformkorban keletkezett, 1830-ból van rá az első adat, előtte fabrikának, manufaktúrának mondták az ipari üzemet. A gyár szót a gyárt igéből vonták el, amely igen régi eleme nyelvünknek…Tovább »
A királyok imádása
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Franz Anton Maulbertschnak egyik alkotása A királyok imádása címet viseli. Aki nem ismeri ezt az alkotást, a címéből ítélve arra is gondolhat, hogy királyokat dicsőítenek rajta az alattvalók. De nem erről van szó….Tovább »
- Olvasóink ajánlata