- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).
Nyelvtudomány
Származékszó magánhangzójának megrövidülése
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A magyar nyelvben a magánhangzók időtartambeli különbségének jelentést megkülönböztető szerepe lehet. Ez gyakran olyan származékszavakban jut kifejezésre, amelyekben az alapszó magánhangzója megrövidül: húz – huzat, szűr – szüret, légy – legyez, bír – birtok, fűz – füzet, fúr – furat, ír – irat stb.Tovább »
Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Fontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.Tovább »
Idegen szavak alakváltozatai
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Ugyanazok az idegen szavak a magyar nyelvbe is és a szerb nyelvbe is bekerülnek, de nem feltétlenül ugyanabban az alakban. Jellegzetesek azok az esetek, amikor az idegen szó magyar változatában k van, szerb változatában pedig g. Ezenkívül arra is felfigyelhetünk, hogy egynéhány idegen szót magyarul x-szel írnak, szerbül pedig gz-vel.Tovább »
Szentek a magyar nyelvben
Agnieszka Barátka PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország
Az Etimológiai szótár szerint a szent szó a 12. század végén jelent meg a magyar nyelvben mint szláv, valószínűleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó [vö. horvát-szerb svet, szlovén svet’; vö. még: óegyházi szláv svętъ, szlovák svätý, orosz святой, lengyel święty] és ʽistennek, isteneknek szenteltʼ jelentésben.Tovább »
Hogyan nevezzük bútorainkat?
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…Tovább »
A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »
Szavak indokolatlan felcserélése
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »
Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Az -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.Tovább »
Mellékmondatban való tagadás
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A mellékmondatban való tagadás régi sajátsága a magyar nyelvnek. Akkor jut kifejezésre, ha a főmondatban folyamatos cselekvést fejez ki az állítmány, a mellékmondatban pedig mozzanatost, tehát ha tartós cselekvés áll szemben pillanatnyival.Tovább »
Téves alakban állandósult szavak
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Nyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…Tovább »
- Olvasóink ajánlata