- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
Nyelvtudomány
Ékesszólással való meggyőzés
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A verbális gondolatközlésben a meggyőzés műveletét a retorika végzi. Legáltalánosabb értelmében a nyilvános beszédnek gyakorlati és elméleti tudományáról, azoknak az eszközöknek és eljárásoknak az összefoglalásáról van szó, amelyek a szónoki beszéd megszerkesztésére és előadására vonatkoznak…Tovább »
A félnyelvűség jelensége
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Az emberek különböző mértékben sajátítanak el egy-egy nyelvet. Előfordul, hogy valaki még az anyanyelvét sem ismeri kielégítően. Ebben az esetben félnyelvűnek számít. A félnyelvűség kétnyelvűekre is kiterjedhet, néha kettős félnyelvűséggel állunk szemben…Tovább »
Magyar közmondások szerb megfelelői
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A közmondások mondat értékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek, stíluseszközként a legkülönfélébb stílusrétegekben alkalmazhatók. Egy-egy igazságnak, bölcsességnek képszerű, színes kifejezését teszik lehetővé, valamint igen alkalmasak valamely sajátos élethelyzetnek, jellemvonásnak rövid, tömör kifejezésére.Tovább »
Származékszó magánhangzójának megrövidülése
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A magyar nyelvben a magánhangzók időtartambeli különbségének jelentést megkülönböztető szerepe lehet. Ez gyakran olyan származékszavakban jut kifejezésre, amelyekben az alapszó magánhangzója megrövidül: húz – huzat, szűr – szüret, légy – legyez, bír – birtok, fűz – füzet, fúr – furat, ír – irat stb.Tovább »
Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Fontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.Tovább »
Idegen szavak alakváltozatai
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Ugyanazok az idegen szavak a magyar nyelvbe is és a szerb nyelvbe is bekerülnek, de nem feltétlenül ugyanabban az alakban. Jellegzetesek azok az esetek, amikor az idegen szó magyar változatában k van, szerb változatában pedig g. Ezenkívül arra is felfigyelhetünk, hogy egynéhány idegen szót magyarul x-szel írnak, szerbül pedig gz-vel.Tovább »
Szentek a magyar nyelvben
Agnieszka Barátka PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország
Az Etimológiai szótár szerint a szent szó a 12. század végén jelent meg a magyar nyelvben mint szláv, valószínűleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó [vö. horvát-szerb svet, szlovén svet’; vö. még: óegyházi szláv svętъ, szlovák svätý, orosz святой, lengyel święty] és ʽistennek, isteneknek szenteltʼ jelentésben.Tovább »
Hogyan nevezzük bútorainkat?
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…Tovább »
A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »
Szavak indokolatlan felcserélése
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »
- Olvasóink ajánlata
.jpg)
- Támogató
