Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

Nyelvtudomány

Származékszó magánhangzójának megrövidülése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar nyelvben a magánhangzók időtartambeli különbségének jelentést megkülönböztető szerepe lehet. Ez gyakran olyan származékszavakban jut kifejezésre, amelyekben az alapszó magánhangzója megrövidül: húz – huzat, szűr – szüret, légy – legyez, bír – birtok, fűz – füzet, fúr – furat, ír – irat stb.Tovább »

Vonzatok közötti jelentésmegoszlás

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Fontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.Tovább »

Idegen szavak alakváltozatai

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ugyanazok az idegen szavak a magyar nyelvbe is és a szerb nyelvbe is bekerülnek, de nem feltétlenül ugyanabban az alakban. Jellegzetesek azok az esetek, amikor az idegen szó magyar változatában k van, szerb változatában pedig g. Ezenkívül arra is felfigyelhetünk, hogy egynéhány idegen szót magyarul x-szel írnak, szerbül pedig gz-vel.Tovább »

Szentek a magyar nyelvben

Agnieszka Barátka PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

Az Etimológiai szótár szerint a szent szó a 12. század végén jelent meg a magyar nyelvben mint szláv, valószínűleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó [vö. horvát-szerb svet, szlovén svet’; vö. még: óegyházi szláv svętъ, szlovák svätý, orosz святой, lengyel święty] és ʽistennek, isteneknek szenteltʼ jelentésben.Tovább »

Hogyan nevezzük bútorainkat?

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…Tovább »

A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »

Szavak indokolatlan felcserélése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »

Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.Tovább »

Mellékmondatban való tagadás

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A mellékmondatban való tagadás régi sajátsága a magyar nyelvnek. Akkor jut kifejezésre, ha a főmondatban folyamatos cselekvést fejez ki az állítmány, a mellékmondatban pedig mozzanatost, tehát ha tartós cselekvés áll szemben pillanatnyival.Tovább »

Téves alakban állandósult szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Nyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor