Nyelvtudomány

Tatárok helységneveinkben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar történeti helységnévanyagban szép számmal találhatók olyan nevek, amelyek népnévből jöttek létre. Száznál is nagyobb például azoknak a neveknek a száma, amelyekben a besenyő, illetve a tót elem előfordul (azzal, hogy a tót olykor nem szlovákra vonatkozott, hanem szlovénre vagy szlavóniaira).Tovább »

A know-how és köznyelvi szinonimái

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Főleg közgazdasági szakszövegekben fordul elő a know-how főnév, olykor viszont a köznyelvben is felbukkan: újságcikkekben, riportműsorokban stb. Ez az angol eredetű szó voltaképpen azt jelenti 'tudni hogyan.Tovább »

Nyelvi vitafórum

Molnár Csikós Lászlónak A nyelvi műveltség viszonylatai című könyvét olvasgatva olyan állításokra figyelhetünk fel benne, amelyek nem maguktól értetődőek, és elgondolkoztatják az embert.Tovább »

Félrecsúszott vonzatok

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Előfordul, hogy hallunk valamit, és furcsának találjuk, de hirtelenében nem tudjuk megállapítani, hogy miért. Szokatlannak tűnik a megfogalmazás, az alkalmazott kifejezésforma.Tovább »

Pleonazmus a szóalkotásban

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A stilisztikában a szószaporítás, vagy idegen szóval pleonazmus hibaként ismert jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a mondanivaló erősítésére, nagyítására való törekvésből a beszélő fölösleges szavakkal terheli meg a mondatot. Az egyszerű szóismétlés fogalmazásbeli ügyetlenségre, a kellő stílusérzék hiányára vall.Tovább »

Számítógépes igék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A számítógépek korát éljük, informatikai forradalom szemtanúi vagyunk, amely felülmúlja a műszaki haladás robbanékonyságát. A számítástechnikának magától értetődően megvan a maga sajátos szóhasználata. Nemcsak különleges főnevekkel találkozhatunk, hanem igékkel is.Tovább »

Európaiságunk és az idegen szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar azok közé a nyelvek közé tartozik, amelyek korlátozzák az idegen szavak átvételét. Nyelvünknek ez az introvertáltsága, befelé való fordulása nagyban elősegíti ősi sajátságainak, szóelemeinek fennmaradását, továbbélését. Ugyanakkor azonban némi műveltségbeli elszigetelődést, zártságot is eredményez.Tovább »

Az -alja utótagú helységnevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar helységneveknek sajátos csoportja az, amelynek tagjai az -alja szóra végződnek. Közéjük tartozik a Boldogkőváralja, a Csátalja, a Cserépváralja, a Gátalja, a Horvátnádalja, a Karancsalja, a Magyarnádalja, a Nádalja, a Tornalja, a Váralja, a Vasalja név. Egyébként a Sátoraljaújhely névben is megtalálható ez a szó.Tovább »

Egy hagyományos helynévforma

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A helynevek sajátos kincsei a nyelvnek. Némelyekről régebbi korok levegője árad felénk, mások sajátos népi észjárást, gondolkodásmódot közvetítenek. Bizonyos földrajzi nevek szerkezetükben is jellegzetesek. Például a székelyföldi Csíkmenaság történeti helynévanyagában lépten-nyomon olyan földrajzi nevekkel találkozhatunk, amelyek birtokos szerkezettel vannak kifejezve.Tovább »

Az időmérés nyelvi vetülete

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az emberi civilizációnak egyik velejárója az időmérés, illetőleg az ember tevékenységének meghatározott időpontokhoz való igazítása. A természeti népek számára rejtély, hogy a civilizált ember miért határozza meg percnyi pontossággal a munkaidő kezdetét, a vonat indulását, az iskolai óra időtartamát, az üzlet nyitva tartásának idejét stb. Pedig számunkra nagy jelentősége van a Hány óra van? kérdésnek és a reá kapott válasznak.Tovább »