Tudta-e?
hogy a Föld felé áradó napsugárzásnak csaknem a negyedét a felhők verik vissza a világűrbe!

Nyelvtudomány

Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Valószínűleg nem mindenki tudja, hogy a lábos vagy lábas nevű edényt azért nevezik így, mert régen lába is volt. Ez a megnevezés a lábas edény szókapcsolatból jött létre jelentéstapadással, a lábas melléknév átvette a lábas edény szókapcsolat jelentését, és főnévvé vált…Tovább »

Ékesszólással való meggyőzés

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A verbális gondolatközlésben a meggyőzés műveletét a retorika végzi. Legáltalánosabb értelmében a nyilvános beszédnek gyakorlati és elméleti tudományáról, azoknak az eszközöknek és eljárásoknak az összefoglalásáról van szó, amelyek a szónoki beszéd megszerkesztésére és előadására vonatkoznak…Tovább »

A félnyelvűség jelensége

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az emberek különböző mértékben sajátítanak el egy-egy nyelvet. Előfordul, hogy valaki még az anyanyelvét sem ismeri kielégítően. Ebben az esetben félnyelvűnek számít. A félnyelvűség kétnyelvűekre is kiterjedhet, néha kettős félnyelvűséggel állunk szemben…Tovább »

Magyar közmondások szerb megfelelői

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A közmondások mondat értékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek, stíluseszközként a legkülönfélébb stílusrétegekben alkalmazhatók. Egy-egy igazságnak, bölcsességnek képszerű, színes kifejezését teszik lehetővé, valamint igen alkalmasak valamely sajátos élethelyzetnek, jellemvonásnak rövid, tömör kifejezésére.Tovább »

Származékszó magánhangzójának megrövidülése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar nyelvben a magánhangzók időtartambeli különbségének jelentést megkülönböztető szerepe lehet. Ez gyakran olyan származékszavakban jut kifejezésre, amelyekben az alapszó magánhangzója megrövidül: húz – huzat, szűr – szüret, légy – legyez, bír – birtok, fűz – füzet, fúr – furat, ír – irat stb.Tovább »

Vonzatok közötti jelentésmegoszlás

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Fontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.Tovább »

Idegen szavak alakváltozatai

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ugyanazok az idegen szavak a magyar nyelvbe is és a szerb nyelvbe is bekerülnek, de nem feltétlenül ugyanabban az alakban. Jellegzetesek azok az esetek, amikor az idegen szó magyar változatában k van, szerb változatában pedig g. Ezenkívül arra is felfigyelhetünk, hogy egynéhány idegen szót magyarul x-szel írnak, szerbül pedig gz-vel.Tovább »

Szentek a magyar nyelvben

Agnieszka Barátka PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

Az Etimológiai szótár szerint a szent szó a 12. század végén jelent meg a magyar nyelvben mint szláv, valószínűleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó [vö. horvát-szerb svet, szlovén svet’; vö. még: óegyházi szláv svętъ, szlovák svätý, orosz святой, lengyel święty] és ʽistennek, isteneknek szenteltʼ jelentésben.Tovább »

Hogyan nevezzük bútorainkat?

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…Tovább »

A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor