Tudta-e?
Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.

Nyelvtudomány

A szóláskeveredés

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A szerkezetvegyítésnek sajátos változata, amikor két szólásból egy harmadikat hoznak létre a beszélők. Tekintve, hogy állandó szókapcsolatokról van szó, nem változtathatjuk meg önkényesen alakjukat. Ezzel értelmi zavart okozunk, olykor pedig nevetségessé is válunk…Tovább »

Köszönést helyettesítő mondatok

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az emberek közötti társas érintkezésnek egyik fontos eleme a köszönés, az udvariassági szabályok része.Tovább »

A nemzetközi szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az egyes nyelvek szókészlete nem zárt rendszer. Más nyelvekből is kerülnek bele elemek, ezek vagy meghonosodnak, és jövevényszóvá válnak, vagy mintául szolgálnak belső keletkezésű szó létrejöttéhez, és tükörszót indukálnak, vagy pedig megmaradnak idegen szónak, és idővel kiszorulnak a nyelvhasználatból. Némelyik szó igen sok nyelvbe eljut, és java részükben gyökeret is ereszt. A világszerte ismert szavakat szokás nemzetközinek nevezni.Tovább »

Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Számos esetben tömörebben fejezünk ki bizonyos fogalmakat, mint más nyelvek, egy szóba sűrítjük azt, amit más nyelv beszélői szókapcsolattal fejeznek ki. Többek között magyar–szerb viszonylatban is előfordul ilyesmi: képernyő – mali ekran, takarmány – stočna hrana, telek – građevinsko zemljište, térkép – geografska karta, lepedő – krevetski čaršavTovább »

A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…Tovább »

Idegen észjárást követő igék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az utóbbi időben több furcsa ige bukkan fel a magyar szóhasználatban, különösen újságíróink élnek velük. Zömük igekötős ige, de vagy az igekötő jelentése tér el a szokásostól, vagy a használata bizonyul fölöslegesnek.Tovább »

A lustaság fél egészség!

Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

A lustaság nyelvi képe kérdőíves anyag tükrébenTovább »

A méterrendszer előtti hosszmértékek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ha valami csoda folytán Petőfi megjelenne közöttünk, hiába mondanánk neki olyasmiket, hogy „negyven kilométerre innen”, „egy méter hetvenöt centiméter magas”, „alig két milliméter vastagságú” stb., nem értené, miről van szó.Tovább »

A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ugyancsak meglepődhet az, aki arról szerez tudomást, hogy a szerb nyelvnek van egy hasonló hangzású szava, mint a magyar ragasztó, mégpedig a ragastov, de ez ajtófélfát, ajtótokot, ablaktokot, ablakkeretet, sőt olykor gyalupadot is jelöl.Tovább »

Hogyan és miért avulnak el a szavak?

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Egy-egy nyelv szókészlete folyton változik: Új szavakkal gyarapodik, elavultakkal pedig fogy. A fogyás általában nem olyan mérvű, mint a gyarapodás, ezért a szóállomány inkább növekszik, mint csökken. Az új szavak megjelenése és elterjedése egyébként is szembetűnőbb, mint a régiek elavulása, eltűnése, úgyhogy még akkor is a szókészlet gyarapodását véljük látni, ha ténylegesen nem is került rá sor…Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor