Tudta-e?
A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet.

Nyelvtudomány

Hogyan és miért avulnak el a szavak?

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Egy-egy nyelv szókészlete folyton változik: Új szavakkal gyarapodik, elavultakkal pedig fogy. A fogyás általában nem olyan mérvű, mint a gyarapodás, ezért a szóállomány inkább növekszik, mint csökken. Az új szavak megjelenése és elterjedése egyébként is szembetűnőbb, mint a régiek elavulása, eltűnése, úgyhogy még akkor is a szókészlet gyarapodását véljük látni, ha ténylegesen nem is került rá sor…Tovább »

Fölöslegesnek látszó összetételek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Megfigyelhetjük, hogy bizonyos esetekben a beszélők olyan összetett szóval élnek, amelynek előtagja olyasmit emel ki, ami az utótag egyébként is jelent: versköltő, szőlőbor, papírcédula, fadeszka stb. Minek ez a szószaporítás! Nem lenne elég csak költőt, bort, cédulát, deszkát mondani?Tovább »

Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…

Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

A beszédpartnerek közötti kommunikáció dinamikus kölcsönös folyamat, amelyben a kommunikátor nem csak bizonyos információt közöl a partnerével, hanem figyelmének felkeltésére és fenntartására is törekszik.Tovább »

Sőrészek és olajütők nyomában

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A régi világban másképpen éltek az emberek, mint manapság. Mások voltak az igényeik és a lehetőségeik is. A technika vívmányai közül igen sokat még nem ismertek, nem élhettek velük. Hagyományos életformájuknak megfelelően olyan foglalkozásokat is űztek, amelyek napjainkban ismeretlenek, és a maiak közül is többet másként neveztek…Tovább »

Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?

Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

A kommunikáció során információk birtokába jutunk, és azokat megosztjuk másokkal. De ha a beszélgetőpartnerünkkel egyetlen szót sem váltunk, akkor is számtalan üzenetet küldhetünk, különböző jeleket továbbíthatunk egymásnak.Tovább »

Idegen szavak magyar megfelelői

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Számos fogalom idegen nevével együtt kerül a magyar nyelvbe. Ez általában megmarad, előfordul azonban, hogy magyar megfelelője is létrejön, és vele váltakozva használják. A privatizáció esetében is így történt, magánosításnak is kezdték mondani…Tovább »

A valakin vagy valamin múlik vonzat használata

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A valakin vagy valamin múlik arra utal, hogy valamely dolog az illető mulasztása miatt vagy bizonyos akadály miatt meghiúsul. Némelyek helytelenül annak a kifejezésére is használják az említett kifejezést, hogy 'tőle függ, rajta áll, rajta fordul meg'…Tovább »

A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar nyelvnek egyik jellegzetessége, hogy egy-egy beszédhangnak megkülönbözteti a hosszú és a rövid változatát, attól függően, hogy több vagy kevesebb idő szükséges a kiejtésükhöz…Tovább »

Összevonással létrejött szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az összevonás a ritkább szóalkotásmódok közé tartozik, különféle stílusrétegekben alkalmazzák az egyszerűsítésnek ezt a formáját. A bizalmas társalgás, a köznyelvi kommunikáció, sőt a hivatali szóhasználat is él vele…Tovább »

Régi gyártók, mai gyárak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A gyár főnév a reformkorban keletkezett, 1830-ból van rá az első adat, előtte fabrikának, manufaktúrának mondták az ipari üzemet. A gyár szót a gyárt igéből vonták el, amely igen régi eleme nyelvünknek…Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor