Tudta-e?
…hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós lakosságú Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

128. szám - 2015. május

Űrkutatás

Mars utazás elnapolva?

Amikor az első ember a Holdra szállt, joggal hihette mindenki, hogy attól kezdve felgyorsulnak a folyamatok és az ezredfordulót követő időszakban már megkezdődik a világűr meghódítása.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

15

A Holdra szállás idején – 1969 júliusában – egyáltalán nem tűnt utópisztikusnak, hogy mostanra már eljutunk a Mars bolygóra, de a lehetséges célpontok között emlegették akkor még a Vénuszt is.

Az emberrel történő első Holdra szállás főpróbája 46 évvel ezelőtt zajlott, amikor 1969 májusában az Apollo–10 legénysége, Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszálló egység pilótája először kerülték meg a Holdat, miközben kézi vezérléssel Hold körüli pályára állították az űrhajót. Ezután Stafford és Cernan átszálltak a holdkompba, majd elvégezték a Holdra szállás szimulációs programját, miközben 15 kilométerre megközelítették a Hold felszínét. A sikeres műveletet követően, visszatértek a parancsnoki egységhez, majd sikeresen összekapcsolódtak vele. Nem sokkal később, 1969. július 20-án történt meg a történelmi pillanat. Neil Armstrong az Eagle névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett. Legendás mondata után szabadon átkomponálva azt lehetett hinni akkor, hogy valóban „kis lépés” volt, de hatalmas lépés a világűr meghódítása felé.

Ma, 2015-ben viszont, számos kudarc és nem várt eseményt követően az űrkutatás szempontjából ott tartunk, hogy a világ két vezető űrügynökségének irányítója szkeptikus az emberes Mars-utazás közeljövőbeli lehetőségét illetően. A NASA vezetője, Charles Bolden a közelmúltban nyilatkozta, hogy szerinte még hosszú évtizedeket kell majd várni, amíg megkezdődhet a Mars meghódítása. Az ESA júliustól hivatalba lépő új főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner szintén hasonló véleményének adott hangot.

Bolden április közepén az amerikai törvényhozás tudományos bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, hiába álltak elő a magáncégek, mint a SpaceX vagy a Mars One a terveikkel. A realitás az, hogy valójában a NASA, valamint a kormányok támogatása nélkül egyik cég sem képes megvalósítani az elképzeléseket. Egyben azt is beismerte, hogy magának a NASA-nak sem nincsenek alapos tervei még egy ilyen küldetés megvalósításához. Amikor a 2030-as években esedékes esetleges Mars utazásokról beszélnek, teszik azt anélkül, hogy konkrét tudományos és pénzügyi tervek léteznének a tervek megvalósításához.  

Wörner hamarosan átveszi az Európai Űrügynökség (ESA) vezetését, de jelenleg még a német űrügynökség, a DLR irányítója. A Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy 2050 előtt nem látja reális esélyét a Marsra szállás megvalósításának. Az űrhajósok várható egészségügyi és pszichológiai problémáinak kezelése, valamint a Marsról való visszaindulás műszaki hátterének megoldása még várat magára. Így viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy az 1969-es Holdra szállást gyerekként megélő emberek legalább száz évig kellene élni, hogy hasonló űrtörténelmi eseménynek lehessenek tanúi, ha másként nem, a TV képernyőjén át szemlélve az eseményeket. 


A Hubble űrteleszkóp felvétele a Marsról (forrás: Wikipédia)

Miért nem mehetünk a Marsra?

A témában jártas szakemberek szerint már 1972-ben, az utolsó Holdra szállás követően megvolt a műszaki háttere az első emberes Mars-utazás megvalósításának. Ugyanakkor az történt, hogy ma már a holdutazásokat is „beszűntették”. A Mars felé tartva az űrhajó üzemanyag ellátást kellene megoldani, miközben védeni kell az utasokat a napszél okozta sugárzás romboló hatásától. A vörös bolygó viszonylag vékony légköre a leszállásnál okozhat problémákat. A valóságban viszont éppen ott tartunk, hogy a jelenlegi űrrepülés, az emberes űrtevékenység csupán az alacsony Föld körüli pályára, a mintegy 400 kilométer magasan keringő Nemzetközi Űrállomásra korlátozódik, de még azzal is kisebb nagyobb problémák vannak. Az űrállomástól távolabbra pedig csak ember nélküli, robotszondákat indítanak.

Hogy a legközelebbi égi kísérőnk, a Hold után miért szeretné az emberiség éppen a Marsot meghódítani? A Mars a Földhöz legközelebbi olyan bolygó, amely azért valamennyire hasonlít a miénkhez. Vannak olyan feltételezések, hogy egykor élet is lehetett rajta, éppen ezért talán most is alkalmas lenne az ember megtelepedésére. Alapos vizsgálatával sokat megtudhatunk a Földről is, hiszen a Naprendszer részeként párhuzamosan fejlődtek. Továbbra is kérdés azonban, hogy mikor indulhatnak el az első emberek a vörös bolygó irányában. Valószínűsíthető, hogy még évtizedekig meg kell elégednünk azzal, ha az emberiség szondák által küldött adatok és felvételek alapján szerezhet újabb ismereteket a Marsról, miközben nem hagyja el Földünk egyelőre még biztonságosnak vélt felszínét.

Csak a Földön élhetünk?

Az utóbbi napok és az utóbbi évek eseményei is azt sugallják, hogy csak a Földön élhetünk, az űrbe költözéshez még mindig nincs meg a megfelelően magas szintű technológia, hiányoznak a tudományos ismeretek és a megbízható megoldások. Az emberáldozatokat is követelő űrkatasztrófák, az ember nélküli űrjárművek felrobbanása és irányíthatatlanná válása, vagy a más bolygókra elküldött szondák irányíthatatlanná válása mind annak a bizonyítékai, hogy az emberiség egy ideig még nem fog tartósan megtelepedni Földön kívüli égitesteken. Nem zárható ki azonban, hogy sikerül majd olyan korszakalkotó felfedezéseket tenni, hogy ez rövid időn belül megtörténjék. 

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor