Tudta-e?
A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.

162. szám - 2018. március

Ember alkotta tárgyak a világűrben

A világűrt már nevéből adódóan is sokan üres térnek képzelik el. Pedig tele van különféle objektumokkal, közöttük pedig számos olyannal, amit az emberi kéz alkotott.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

5

Több multinacionális cég tervei között szerepel egy a Föld minden pontján elérhető és működő vezeték nélküli szélessávú internet hozzáférési rendszer. Mivel azonban bolygónk gömb alakú, az északi és a déli félteke bizonyos részei között a kapcsolat csak úgy oldható meg, „földönkívüli”, úgynevezett műholdas rendszereket telepítenek.

A Google, a SpaceX, a Boeing és a Samsung csak néhány azon óriáscégek közül, mely több ezer műhold földkörüli pályára állításával tervez létrehozni ilyen hálózatot. A műholdas rendszer valóban megoldás lehet az ilyen hálózat létrehozására. Egyik buktatója lehet viszont az egész elképzelésnek, hogy a Föld körüli pályákon máris annyi űrszemét kering, hogy a katasztrófát okozó ütközések esélye megnő. Az űrszemét begyűjtésére egyelőre nem létezik hatékony technológia és a kérdéskört nemzetközi egyezmények sem szabályozzák megfelelően, ezért félő, hogy a jövőben számos vita tárgyát képezi majd.

A világűrt már nevéből adódóan is sokan üres térnek képzelik el. Pedig tele van különféle objektumokkal, közöttük pedig számos olyannal, amit az emberi kéz alkotott. Főleg igaz ez a Naprendszer Földhöz közeli részében, illetve, mivel az egész mozgásban van, talán helyesebb úgy mondani, hogy a Föld vonzáskörében. A legutóbbi szenzáció az volt, amikor egy elektromos autót is a világűrbe juttattak. A huszonegyedik század eddigi legerősebb hordozórakétája, a Falcon Heavy vitte fel a múlt hónapban a Tesla Roadster sportkocsit. A több száz kilónyi ember alkotta szerkezet lényegében reklámcélokkal került az űrbe, de sokan máris úgy tekintenek rá, mint űrszemétre. Az elektromos jármű fellövésének körülményeiről sokat sejtet, hogy a szuperrakétát gyártó magán űrcéget és az elektromos autókat készítő vállalkozást ugyanaz az ember, Elon Musk irányítja. Az űrbe kilőtt autóba „utast” is ültettek. Egy űrruhába öltöztetett bábut. A Naprendszerbe juttatott Tesla a jövőben a Mars és a Jupiter között keringhet egészen addig, míg össze nem ütközik egy kisbolygóval. De lehet, hogy a rázúduló apró meteoritok és a Nap erős sugárzása néhány éven belül teljesen megsemmisíti.

A világűrbe az 1957-ben végrehajtott műhold kilövése óta több mint 5000-szer lőttek ki rakétaszerkezetet. Szinte minden alkalommal több emberkéz alkotta eszköz, illetve azok törmeléke kezdte meg „önálló karrierjét” az űrben. Egészen aprócska ember alkotta tárgyakból származó törmelékek is lebegnek az űrben. Az egy centiméternél nagyobb Föld körül keringő törmelékdarabkák száma becslések szerint elérheti a 750 ezres nagyságrendet. De jóval nagyobb, néhány méteres tárgyak is keringnek a Föld közelében és mivel bolygónk vonzóereje hat rájuk, hetente egy-két ilyen nagyobb objektum lép be a Föld légkörébe. Az esetek többségében azonban ezek a tárgyak a súrlódástól még a légkör felsőbb rétegeiben elégnek. Az esetleg mégis lezuhanó darabkák pedig, mivel a Föld felszínének nagyobb része vízzel borított, valamelyik óceánba zuhannak. Állítólag annak az esélye, hogy egy ilyen zuhanó törmelék valakiben kárt okozzon, elenyészően kicsi. Ugyanakkor nem zárható ki sem teljes biztonsággal. Bizonyos számítások szerint pl. hatvanezerszer nagyobb eséllyel csap valakibe a villám, minthogy egy az űrből visszaérkező ember alkotta tárgy darabkája eltalálja.

Az űrtörténetírás fél évszázados múltjában két olyan eseményt jegyeznek, amikor az űrszemét mennyisége jelentősen megnőtt. 2007-ben Kína szándékosan felrobbantotta egyik saját meteorológiainak nevezett műholdját. Óriási törmelékfelhő keletkezett ekkor. A másik esemény véletlenül történt. 2009. február 10-én az lridium-33 nevet viselő magán távközlési műhold és a Kozmosz-2251 orosz katonai műhold 24 000 km/óra relatív sebességgel összeütközött. A most keringő törmelék több mint a fele az említett két esemény következtében keletkezett.

Az ember által alkotott szerkezetek azonban ott vannak már a „környező” égitesteken is. Holdra először 1969 júliusában lépett az ember. Azóta egy tucatnyian léptek a Hold porába. Utoljára 1972-ben járt ott ember. Azóta viszont számos szonda csapódott égi kísérőnk felszínébe. Máig a Holdon is elképesztő mennyiségű, több mint 180 tonna űrszemét gyűlt össze. Járművek és azok tartozékai, modulok, napelemek maradtak ott, de a furcsább tárgyakat kiemelve vannak ott emberi kéz alkotta zászlók, golflabdák, kalapácsok, egy gereblye, egy hátizsák, törölköző, valamint Charlie Duke űrhajós családi fotója, amit szándékosan hagyott ott 1972-ben. De nem csak a Holdon, a Marson is vannak ember alkotta tárgyak. Különféle kutatási célzattal odaküldött szondák, marsjárók találhatók a vörös bolygó felszínén. Az amerikai Spirit például a Marson történt sikeres landolása után öt évvel elakadt egy homokcsapdában. Elakadása előtt új adatokkal gazdagította a tudományt, de ma már az is csak űrszemétnek tekinthető.

De néhány bolygóval odébb szintén ember alkotta tárgyak vannak. A Cassini űrszonda elindítása után 20 évvel, 2017-ben a Szaturnusz gázlégkörében semmisült meg, de törmeléke valószínűleg ott kering még. Az európai Huygens űrszonda pedig 2005. január elején gond nélkül landolt a Szaturnusz egyik holdjának, a Titannak a felszínén.

Van azonban olyan ember alkotta tárgy, amelyik több mint negyvenöt éve kalandozik az űrben és azóta igen messzire jutott már. A Pio­neer–10-et 1972-ben indították el a Cape Canaveral bázisról. Másfél évre rá 200 ezer kilométerre közelítette meg a Jupitert, felfedezte a Jupiter mágneses terét és gyűrűit. Műszerei 1997. március 31-én leálltak, mert megszűnt az energia utánpótlás. A szonda azonban folytatja útját. Röpke 2 millió év múlva megközelíti a 68 fényévre lévő Aldebaran csillagot. A szonda fedélzeten készítői egy aranyozott alumíniumlemezt helyeztek el, amely a Naprendszerről, Földünkről és az emberiségről tartalmaz képi információkat.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor