Tudta-e?
Hogy ki találta fel az írást? Nem lehet teljes biztonsággal állítani, de valószínüleg a sumérok. Olyan agyagtáblákat találtak, amelyek i.e. 3500-ból származnak és sumér eredetűek, Úr és Kish városában bukkantak rájuk. A táblák kereskedelmi jellegű szövegeket tartalmaztak. Ezek a jelek még nem betûk, hanem ábrák, ezért ezt az írást képírásnak nevezzük.

127. szám - 2015. április

Űrkutatás

Erőműveket építenének az űrben

Szakmai körökben kisebb bombaként robbant a hír, mi szerint Kína 2050-ig egy hatalmas napelemes erőmű kiépítését tervezi a világűrben.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

11

Civilizációnk történetében ez lenne a mindenkori legnagyobb „földönkívüli beruházása”, de az emberiség energiaszükségleteinek kielégítése terén is új fejezetet nyitna egy ilyen beruházás sikeres megvalósítása. A tervek még most készülnek, vagy legalább is nem hozták még nyilvánosságra, de bizonyos kiszivárgott információk szerint egy hatalmas, Föld körüli pályára elhelyezett, napelemes erőművet akarnak felépíteni, amely 5-6 négyzetkilométeres felületén gyűjtené össze a napsugarakat, energiává alakítva át azokat.

Kína folyamatosan növekvő energiaszükségletének kielégítésében forradalmi újdonságnak számítana, ha a gigaberuházást valóban sikerülne kivitelezni. Emellett a globális energiapiacot is jelentősen befolyásolná, hiszen annak ellenére, hogy egy ilyen típusú beruházás hatalmas pénzeket emésztene fel, sikeres működése valószínűleg jelentősen csökkentené a hagyományos energiahordozók iránti keresletet. Környezetvédelmi hatásai is jelentősek lennének, hiszen a Föld légkörét egy ilyen erőmű működése nem terhelné, így a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában is jelentős lépésnek számítana.

Az elképzelések szerint az erőművet egy úgynevezett geoszinkron pályán, 36 000 kilométerre a Földtől állítanák pályára. A geoszinkron pálya a Föld forgásával megegyező irányban haladó, melynek keringési periódusa 23 óra, 56 perc, 4 másodperc, tehát majdnem 14 óra. Egy geoszinkron pályán lévő műhold, vagy űrállomás, illetve más test a Föld rögzített földrajzi hosszúsága fölött tartózkodik folyamatosan, melytől szabályos pályát leírva északi és déli irányban eltér, így a Föld adott pontja felett minden nap ugyanabban az időpontban ugyanabba az égi pozícióba visszatér. A Földről egy világító csillagnak látnánk egy ilyen objektumot.

A napelemeket egyébként azért érdemes az űrbe vinni, mert ott ugyanakkora felületen kilencszer nagyobb az energiatermelő képességük, mint hagyományos földi körülmények között. Az ilyen erőmű csaknem megszakítás nélkül, folyamatosan termelné az energiát, amit mikrohullámokká vagy lézerré alakítva sugároznának egy földi vevőállomásra. Az évtized végéig a tervek szerint Kína űrállomást létesít Föld körüli pályán, az erőmű a hosszútávú tervekben szerepel.

Az űrbe telepített naperőművek ötlete már évtizedekkel ezelőtt felmerült, de néhány felmerülő problémára még nem sikerült megoldást találni. Az egyik nagy műszaki probléma, ami még megoldásra vár, hogy a hatalmas napelemeket hogyan lehet majd az űrbe juttatni. A NASA kutatói is állítólag dolgoznak hasonló problémák megoldásán. Az ötlet az, hogy a japán papírhajtogatási technika, az origami modern, a matematika és a mérnöki tudományok felhasználásával továbbfejlesztett módszerével a napelemek a szállításhoz az eredeti méretük tizedére lennének összehajtogathatók.

Amíg Kína elsősorban az ipara számára termelne energiát az űrben, az Egyesült Államok az űrbéli eszközök katonai célú felhasználásnak lehetőségeit is kutatja. Az USA Haditengerészeti Kutató Laboratóriuma azt kutatja, hogyan lehet az űrben termelt energiát hadászati eszközök üzemeltetésére felhasználni. Előnye ugyanis a projektumnak, hogy az űrből a Föld összes pontja elérhető, így akár rádióhullámok segítségével is biztosítani lehetne a különféle eszközök energiaellátását. 

Az olajár esése ellenére megfigyelhető, hogy az energiaforrások globális piaca rendkívüli mértékben nő. Bolygónk szegényebb országai a gazdagabb országokban lévő életszínvonal megteremtéséért küzdenek. Az energiatermelő űrbázisok elterjedése környezetbarát módon oldhatná meg a Föld növekvő lakosságának energiaellátását. A bolygó felszínén kevesebb energiát kellene előállítani, így csökkenthető lenne a globális felmelegedés üteme, esetleg helyre lehetne állítani a korábbi egyensúlyt is, bár sokak szerint a folyamat már visszafordíthatatlan.

Másik „mellékhatása” az lenne, hogy amikor az ilyen világűrbeli energiatelepek programja kiteljesedne, ezrek, majd tízezrek dolgoznának ebben az iparágban, egy részüknek a munkahelye pedig tartósan a világűrben lenne. Lehet, hogy így alakulnak majd ki az első világűri kolóniák, de az sem zárható ki, hogy az események más irányt vesznek.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor