- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy melyik a legnagyobb állat a világon? A kék, vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljék el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyban. A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.
118. szám - 2014. július 01.
A vízAz új idők kőolajaA világ vízfelhasználásának mintegy hetven százaléka a mezőgazdasági termelés szükségleteire megy el. Húsz százalék az ipar igényeit szolgálja, s a fennmaradó tíz pedig az emberi igények kielégítését, amiben csupán egy kisebb mennyiséget jelent az ivóvíz.
|
3
|
Az agrárium vízfelhasználása kapcsán sem pusztán csak az öntözésre kell gondolnunk. A természet évmilliárdos rendje kívánja meg, hogy a mezőgazdaság legyen a legnagyobb vízfelhasználó, egyszerűen azért, mert víz nélkül nincs növénytermesztés. Az élelemtermelés hatalmas vízfelhasználással jár, s pontosan ebből származik a jövő egyik legnagyobb dilemmája. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) számításai alapján a Föld lakosságának ugrásszerű növekedése miatt 2050-ig mintegy 70 százalékkal kellene megnövelni a világ élelmiszer-termelését, ami hihetetlenül nagy feladat, hiszen az is egyre világosabb, hogy a múlt század második felében elindult zöld forradalom, ami megkétszerezte-megháromszorozta a termésátlagokat, mára elérte lehetőségei határait. A legjobb termelők ma már ugyanannyit aratnak a földjükön, mint amennyi a kísérleti parcellákon megterem. Forradalmi áttörésre volna szükség az agrotechnikában. Ennek a keretében azt a fogas kérdést is meg kellene oldani, hogy miként lehet az eddiginél jóval kisebb vízfelhasználással sokkal több élelmiszert előállítani. Elolvadnak a gleccserek A világ vízfogyasztása kezdi túllépni az elfogadható mértéket, ráadásul a globális fölmelegedés miatt várhatóan egyre többször sújtja majd szárazság az eddigi nagy élelemtermelő vidékeket, köztük a Kárpát-medencét is. Legalább ekkora gond, hogy az éghajlatváltozás következtében elolvadnak a gleccserek, a Föld legnagyobb természetes víztartályai. A Himalája gleccserei táplálják a Föld legnépesebb országainak, Kínának és Indiának a nagy folyamait, és belegondolni is félelmetes, hogy mi lesz ezeknek az országoknak a mezőgazdaságával, ha ezek a folyamok elvesztik természetes vízutánpótlásukat. A lakosság és az azt éltető mezőgazdaság, ipar óriási vízigénye miatt ismeretes, hogy a Gangesz mire a tengerbe torkollik, addig már alig szállít vizet. Ugyanez elmondható a Nílusról is, az évtizedekkel ezelőtti hatalmas vállalkozás, az asszuáni gát megépítése ellenére is. A Sárga folyó Kínában 1975-ben 15 napon át teljesen kiszáradt, 1977-ben csaknem fél éven át, 1985-től kezdődően évente rendszeres megtörténik a folyam kiszáradása bizonyos időre. A vízzel meg kell tanulnunk gazdálkodni. Történelmi példák igazolják, hogy számos nagy múltú civilizáció végét öntözési rendszereiknek a tönkremenetele vagy az éghajlatváltozás okozta, ami miatt képtelenek voltak élelmezni a lakosaikat. Ez figyelmeztetés lehet a jelenlegi helyzetben is. Megháromszorozódott a vízfelhasználás A víz lesz ennek a századnak a kőolaja, állítják az egyik legnagyobb amerikai bankban, a Goldman Sachsban. Nem kell nagy jósképesség, ennek a ténynek a belátásához. Az adatok önmagukért beszélnek. A jövőben vízhiánnyal számolhatunk, s amiből hiány van – különösen ha egy olyan létfontosságú elemről van szó, mint a víz –, annak az ára is ugrásszerűen emelkedik. Lester R. Brown a téma elismert szakértője szerint az utóbbi ötven évben megháromszorozódott a világ vízfelhasználása, miközben a vízkészletek nagyjából ugyanazok a szinten maradtak. Évente 160 milliárd tonna vízzel többet aknáznak ki a földalatti vízlelőhelyekből, mint amennyit természetes úton egy év alatt megújulni képes. A legnagyobb fogyasztó épp a mezőgazdaság. Egy kilogramm búza megtermeléséhez évente átlagosan 1350 liter vízre van szükség, a kukoricához 900 literre, a rizshez 3000-re, egy csésze kávéhoz 140-re, egy pohár almaszörphöz 190-re. Az állattenyésztésnek sokszoros a vízigénye: egy kilogramm marhahúshoz például 16000 liter vízre van szükség. Az egy emberre kivetített éves vízfogyasztás jelenleg mintegy 1000 m3 tesz ki, a Földön élő 7 milliárd embernek tehát kb. 7000 milliárd m3-re van szüksége. Az ENSZ becslései szerint a világ népessége 2025-re 8 milliárdra növekszik, ebben az időszakban 9–10000 milliárd m3 lesz a vízigény, ami egyszerűen nem áll rendelkezésre. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy öntözéskor hogyan használjuk föl a vizet. A hagyományos módszerek pocsékolásnak mondhatók. A mikroszórófejes a csepegtetési öntözési módszer már sokkal hatékonyabb vízgazdálkodást jelent. Lester R. Brown szerint ha az árasztásos vagy barázdás öntözésről áttérnek az alacsony nyomású permetezésre, akkor ez a becslések szerint 30 százalékkal csökkenti a vízfelhasználást; a csepegtetéses öntözésre való áttéréssel pedig a felére lehet letornázni a vízfelhasználást. Olvadnak a Himalája gleccserei, melyek India és Kínai nagy folyóit táplálják vízzel
|
Kapcsolódó cikkek
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- ARCCHAD – Szerbiai mintafarmok felfedezése
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Falurombolók
- Ökofeminizmus: a férfi a bűnbak
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Tusolás helyett: mosdókesztyű
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- A túrázás humánmeteorológiai szempontból
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A tapasztalás elsődleges terepe a valóság, a természetes környezet
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- Erdő- és környezetpedagógia
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- Öröm-bánat térképpel a helyidentitás és környezettudatosság erősítése érdekében
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Karácsonyi tudomány
- Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid története
- Természet- és környezetvédelem: lehetőségek és veszélyek
- Ipari forradalmak viharában
- Genetikai ismeretek tanításának gyakorlati lehetőségei a Viszáki Tündérkertben
- Az együttműködés lehet a nyerő
- Miért kell megvédeni egy területet?
- A gazdagság veszélyei
- Erdőpedagógia a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Weihenstephani Főiskolán
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- Hotspot területek
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- A Vaskapu vonzásában
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A természet-gazdálkodási ismeretek átadásának rendszere Magyarországon
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése
- Az általános iskolai természetismeret és biológia tankönyvekben megjelenő ökológiai tartalmak vizsgálata a környezettudatosság szempontjából
- Húsevő növények
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Mutációk
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Mi az a PCR?
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- Fajok kipusztulásának, a biodiverzitás csökkenésének okai
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- Az egészség forrása
- A Madari - patak és élővilágának védelme
- A bankok is kimennek divatból?
- Taksonyi erdő
- Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos?
- A reklám jövője
- Patkányok
- A hálózatok korszaka
- Ökológiai intelligencia
- Több ezer metró szerelvény végállomása lesz az Atlanti-óceán
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Jön a vörös dagály!
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Kolosszális balszerencséjük volt a dinóknak
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A kamenicai park története
- Olvasóink ajánlata