Tudta-e?
A világon Skóciában születik a legtöbb vöröshajú ember. A skót lakosság 11%-a vörös hajú.

Nyelvtudomány

Szentek a magyar nyelvben

Agnieszka Barátka PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

Az Etimológiai szótár szerint a szent szó a 12. század végén jelent meg a magyar nyelvben mint szláv, valószínűleg horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó [vö. horvát-szerb svet, szlovén svet’; vö. még: óegyházi szláv svętъ, szlovák svätý, orosz святой, lengyel święty] és ʽistennek, isteneknek szenteltʼ jelentésben.Tovább »

Hogyan nevezzük bútorainkat?

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…Tovább »

A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »

Szavak indokolatlan felcserélése

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »

Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.Tovább »

Mellékmondatban való tagadás

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A mellékmondatban való tagadás régi sajátsága a magyar nyelvnek. Akkor jut kifejezésre, ha a főmondatban folyamatos cselekvést fejez ki az állítmány, a mellékmondatban pedig mozzanatost, tehát ha tartós cselekvés áll szemben pillanatnyival.Tovább »

Téves alakban állandósult szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Nyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…Tovább »

A szóláskeveredés

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A szerkezetvegyítésnek sajátos változata, amikor két szólásból egy harmadikat hoznak létre a beszélők. Tekintve, hogy állandó szókapcsolatokról van szó, nem változtathatjuk meg önkényesen alakjukat. Ezzel értelmi zavart okozunk, olykor pedig nevetségessé is válunk…Tovább »

Köszönést helyettesítő mondatok

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az emberek közötti társas érintkezésnek egyik fontos eleme a köszönés, az udvariassági szabályok része.Tovább »

A nemzetközi szavak

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az egyes nyelvek szókészlete nem zárt rendszer. Más nyelvekből is kerülnek bele elemek, ezek vagy meghonosodnak, és jövevényszóvá válnak, vagy mintául szolgálnak belső keletkezésű szó létrejöttéhez, és tükörszót indukálnak, vagy pedig megmaradnak idegen szónak, és idővel kiszorulnak a nyelvhasználatból. Némelyik szó igen sok nyelvbe eljut, és java részükben gyökeret is ereszt. A világszerte ismert szavakat szokás nemzetközinek nevezni.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor