Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

Nyelvtudomány

A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…Tovább »

Idegen észjárást követő igék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az utóbbi időben több furcsa ige bukkan fel a magyar szóhasználatban, különösen újságíróink élnek velük. Zömük igekötős ige, de vagy az igekötő jelentése tér el a szokásostól, vagy a használata bizonyul fölöslegesnek.Tovább »

A lustaság fél egészség!

Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

A lustaság nyelvi képe kérdőíves anyag tükrébenTovább »

A méterrendszer előtti hosszmértékek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ha valami csoda folytán Petőfi megjelenne közöttünk, hiába mondanánk neki olyasmiket, hogy „negyven kilométerre innen”, „egy méter hetvenöt centiméter magas”, „alig két milliméter vastagságú” stb., nem értené, miről van szó.Tovább »

A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Ugyancsak meglepődhet az, aki arról szerez tudomást, hogy a szerb nyelvnek van egy hasonló hangzású szava, mint a magyar ragasztó, mégpedig a ragastov, de ez ajtófélfát, ajtótokot, ablaktokot, ablakkeretet, sőt olykor gyalupadot is jelöl.Tovább »

Hogyan és miért avulnak el a szavak?

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Egy-egy nyelv szókészlete folyton változik: Új szavakkal gyarapodik, elavultakkal pedig fogy. A fogyás általában nem olyan mérvű, mint a gyarapodás, ezért a szóállomány inkább növekszik, mint csökken. Az új szavak megjelenése és elterjedése egyébként is szembetűnőbb, mint a régiek elavulása, eltűnése, úgyhogy még akkor is a szókészlet gyarapodását véljük látni, ha ténylegesen nem is került rá sor…Tovább »

Fölöslegesnek látszó összetételek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Megfigyelhetjük, hogy bizonyos esetekben a beszélők olyan összetett szóval élnek, amelynek előtagja olyasmit emel ki, ami az utótag egyébként is jelent: versköltő, szőlőbor, papírcédula, fadeszka stb. Minek ez a szószaporítás! Nem lenne elég csak költőt, bort, cédulát, deszkát mondani?Tovább »

Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…

Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

A beszédpartnerek közötti kommunikáció dinamikus kölcsönös folyamat, amelyben a kommunikátor nem csak bizonyos információt közöl a partnerével, hanem figyelmének felkeltésére és fenntartására is törekszik.Tovább »

Sőrészek és olajütők nyomában

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A régi világban másképpen éltek az emberek, mint manapság. Mások voltak az igényeik és a lehetőségeik is. A technika vívmányai közül igen sokat még nem ismertek, nem élhettek velük. Hagyományos életformájuknak megfelelően olyan foglalkozásokat is űztek, amelyek napjainkban ismeretlenek, és a maiak közül is többet másként neveztek…Tovább »

Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?

Agnieszka Barátka, PhD hallgató, Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék, Lengyelország

A kommunikáció során információk birtokába jutunk, és azokat megosztjuk másokkal. De ha a beszélgetőpartnerünkkel egyetlen szót sem váltunk, akkor is számtalan üzenetet küldhetünk, különböző jeleket továbbíthatunk egymásnak.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor