Tudta-e?
Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

6. rész

Virtuális szolgáltatások

Ma már az Internet olyan fokon fejlett, hogy segítségével rengeteg virtuális szolgáltatást vehetünk igénybe.

Ezek a virtuális szolgáltatások egyre fontosabb szerepet töltenek be a mindennapjainkban.
Az Internetet napról napra egyre többen használják és már nem csak szórakozásra, hanem egyéb hasznos dolgokra is.
Hogy mi mindenre fogja használni az ember ezt a nagy világhálózatot, azt nem lehet előre megjósolni, de szeretnék bemutatni néhány virtuális alkalmazást, szolgáltatást, ami már ma is elérhető, illetve hamarosan az lesz.
A következő virtuális alkalmazásokra, szolgáltatásokra szeretnék egy kicsit bővebben kitérni:
- Üzleti alkalmazások (elektronikus kereskedelem)
- Vásárlás
- Reklám
- Videokonferencia:
- Távmunka (Teleworking)
- Távoktatás

Üzleti alkalmazások


Vásárlás


Ma már Magyarországon is van arra lehetőség, hogy egy megrendelést egy weboldalon megjelenő űrlap kitöltésével adjunk fel, majd e-mailben vagy telefonon a szállító cég megkeresi a megrendelőt, hogy visszaigazolást kapjon a megrendelés valódiságáról. A szállítás és a fizetés módja az eladó és a vásárló igénye szerint változik:
- bemehetünk az üzletbe, s ott átvehetjük a megrendelt árut, s helyben készpénzzel fizetünk, ekkor a megrendelés csupán azért előnyös, mert a visszaigazolt megrendelést teljesíteni tudják, valamint általában az Interneten rendelők árengedményt kapnak (pl. Kiskapu Kft - Könyvesbolt);
- postai utánvéttel;
- házhozszállítással, s átvételkor készpénzben kell fizetni (pl. Apropó CD-tár);
- házhozszállítás postai átutalással – szállítás az átutalás megérkezése után;
- fizetés hitelkártyával (pl. Rex Online Áruház).
Ez valójában nem más, mint a már ismert katalógusból történő vásárlás, csak a katalógus nem papíron, hanem elektronikus formában olvasható. Bár a „webkereskedelem" felgyorsulása, terjedése várható, a hagyományos üzleteket sem fenyegeti még a kihalás veszélye; amint a katalógus-áruházakat sem kedveli mindenki, úgy nem fog mindenki Internetről vásárolni; hiszen vannak olyan termékek, amit szeretünk előbb megnézni, kipróbálni, mielőtt megvennénk.

Reklám

Az egyoldalú és túlzó reklámoknak köszönhetően kialakult az Internetről egy olyan nézet, hogy az Internet nem más, mint egy új, minden eddiginél hatékonyabb reklámfelület. Valóban lehet hirdetni az Internet oldalain, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Internet nem csak reklámhordozó. Gyakran látogatott, szolgáltató jellegű, illetve érdekes oldalakra, el lehet helyezni hirdetéseket, de ez nem mindig vezet a jó megoldás felé. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy televíziót nézni sem a reklámokért ülünk le, így a hálózaton „bóklászók” sem feltétlenül azért keresnek fel oldalakat, hogy hirdetéseket olvassanak azokon.
A reklám sikerességét az is befolyásolja, hogy a hirdetett termékre vagy szolgáltatásra mennyire vevők az Internet használói. Bár a felhasználók homogenitása foglalkozás, életkor, érdeklődési kör szerint is kezd megszűnni, ami mindenkit érdekel, az a számítástechnika, hiszen ma még számítástechnikai termékeken keresztül használjuk az Internetet. Egy kis érdekesség, miszerint az Internet Advertising Bureau felmérései szerint az 1996. utolsó negyedévében a leggyakoribb hirdetési kategória a számítástechnikai termékek köre (38%), majd a fogyasztói szolgáltatások következnek (20%), utánuk pedig új média (17%), távközlés (9%) és üzleti élet (6%).

Videokonferencia

A videokonferencia gyors információáramlás és hatékony kommunikáció: két olyan alapvető követelmény, amely nemcsak egy üzleti vállalkozás sikeréhez, távoktatáshoz, de a mindennapi élethez is már egyre nélkülözhetetlenebb.
A videokonferencia a vizuális kommunikáció igen hatékony és nagyon költségkímélő válfaja. Lehetővé teszi a közvetlen, interaktív és magas színvonalú kommunikációt egyszerre több felhasználó között. Megmaradnak a személyes tárgyalás előnyei (látni a tárgyalópartnerek gesztusait, arckifejezéseit), ugyanakkor nem kell azok költséges és időigényes körülményeivel foglalkozni, mint például az utazás, és a szállás.
A vizuális kommunikáción kívül a videokonferenciás berendezések segítségével táblázatok, grafikonok, video-képanyagok is továbbíthatók. A rendszerek a videokonferenciázás alapelemein kívül (kamera, monitor, beépített mikrofon, hangszóró) a távértekezletek minden egyéb szükséges kiegészítőjét is tartalmazzák (dokumentumkamera, videomagnó és számítógép-csatlakoztatás, fax, Internetelérés stb.).
A videokonferencia üzleti tárgyalások, prezentációk, tréningek, távoktatási programok, konzultációk lebonyolítására, bel- és külföldi információszerzésre és szolgáltatásra alkalmas.
A videokonferenciás berendezések, az alkalmazástól függően, különféle perifériákkal bővíthetők. A rendszerek alapelemei lehetnek többek között többpontos konferenciaszerverek, video eszközök (pl. video-printerek, video-konverterek, video-projektorok), audio-eszközök (pl. audiokeverők, szinkrontolmács-berendezések), kamerák (pl. mobil vagy automatikus követő kamerák) vagy központi perifériavezérlők, amelyek speciális távoktatási, távgyógyászati és távmegfigyelési berendezések (pl. biztonságtechnika) illesztését teszik lehetővé.
Egyes felmérések szerint az Egyesült Államokban a 2000. évben nyolcmillió videokonferenciai végpontot hoznak létre. Ezt megerősíti az az előrejelzés, amely szerint a videokonferencia piaca évi 38 százalékkal bővül 1997 és 2003 között. Egyes becslések szerint 1997-ben negyvenmillió, videokonferenciára is használható PC-t adtak el világszerte. Ezen a területen is vannak persze néhányan, akik azt gondolják, hogy. a videokonferencia soha nem lesz része a tömegfogyasztásnak.
A távközlési csatornák viszont már versenyeznek azért, melyikük továbbítsa a video-beszélgetéseket, ha egyszer tömegessé válnak. Egyes vélemények szerint azokban az országokban (Franciaország, Németország, Japán), amelyekben a szolgáltatók jelentős összegeket költöttek az ISDN fejlesztésére, továbbra is ez fogja a vezető szerepet betölteni a kép- és hangkapcsolat továbbításában. E mellett szól az is, hogy az asztali rendszerekbe előre beépítették az ISDN csatlakozási felületét, így biztosított a video-alkalmazásokhoz szükséges sávszélesség.
Mások úgy vélik, mielőtt az ISDN gyökeret verhetne, addigra már az Internet kiszorítja a „piacról”.

Távmunka


Fontos megemlíteni a videokonferencián belül a távmunkát. Becslések szerint ma a világon 10 millióan dolgoznak otthonukban, s munkaadójukkal telefonon, vagy számítógépes hálózaton tartják a kapcsolatot.
Az otthon végzett munka a munkavégzés időpontjának szabad megválasztása miatt (felmérések szerint 10-20%-os) termelékenység növekedést eredményez. Mindezt befolyásolja az, hogy a dolgozók megspórolhatják az utazással töltött időt és energiát és persze nem kell irodát biztosítani a dolgozóknak.
Hátránya, hogy többletköltséget okozhat a munkavállalónak, amennyiben a munkáltató a dolgozóval vásároltatja meg a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve ha nem téríti meg az otthoni munkából és a kapcsolattartásból adódó plusz kiadásokat (pl. telefonszámla). Az otthondolgozók, mivel nem járnak be rendszeresen munkahelyükre elszigetelődnek, s leginkább attól félnek, hogy kiesnek a vállalati és a szakmai kommunikációból, ezzel karrierkilátásaik beszűkülnek, és nem látják biztosítottnak foglalkoztatásukat. További probléma lehet a motiváció hiánya; valamint lehetetlenné válhat a munka, ha a nyugodt környezet nem biztosítható.
Az Internet terjedése és a vele kapcsolatos új típusú munkák várhatóan sok új ilyen jellegű munkahelyet teremtenek, illetve más területeken dolgozóknak is lehetővé teszik az otthoni munkát.

Távoktatás


Lehet, hogy nem csak dolgozni, de tanulni sem fogunk eljárni otthonról?
Az Interneten elhelyezett tananyagok alkalmazása erre is lehetőséget ad. Ilyen formában ez nem újdonság, hiszen ez hasonlít a szó szerinti levelező oktatáshoz, amikor a tananyagot postán kapjuk meg, a gyakorlatok megoldásait levélben küldjük el konzulensünknek, és ő ugyanígy küldi vissza a javítást. Csupán az eszköz más.
Az Interneten, illetve hálózaton való távoktatás ennél többet kínál. A már fennlévő és folyamatosan bővülő anyagmennyiség és a szabad barangolás segítségével mindenki a neki megfelelő ütemben tanulhat, és érdeklődésének, igényének megfelelően mélyülhet el egy-egy témában.
Megoldható, hogy egy tanár egy időben diákok százait oktassa, akik mind különböző helyen, vagy kisebb csoportokban, tantermekben tartózkodnak. A diákok kommunikálhatnak egymással és a tanárral is. A módszerrel elkerülhető, hogy a diákoknak külföldi egyetemekre kelljen menniük tanulni, ha saját iskolájukban is meghallgathatják a neves professzor előadásait s a hálózati kapcsolat segítségével még kérdéseket is tehetnek fel.
A távoktatással megtakarítható az utazással eltöltött idő, pénz, és fáradtság.
Az interaktív távoktatás elterjedésével, nem csak a diákok tanulhatnak, hanem bárki, bármikor, bárminek képes utánajárni – azaz nagy segítség ez abban, hogy ne szakadjon meg a tanulás az egyetem befejeződésével, hanem tudásunk naprakész legyen (lifelong education). A naprakészség az anyag frissességére is igaz: nem kell éveket várni a tankönyvek elkészülésére, hanem a tananyag azonnal elérhető lehet az Interneten. Korábban egy tudományos vagy bármilyen más konferencián csak a meghívott résztvevők, a szakmai elit vehetett részt; ma a videokonferencia segítségével, jóval nagyobb rétegnek elérhetővé válik a tudás megszerzése.
A virtuális egyetem
A virtuális egyetem egyik értelmezése szerint a virtuális egyetem az adott felsőoktatási intézményt bemutató hypermédia program, ami végigkalauzolja a látogatót az egyetemen szövegek, faktografikus adatbázisok, álló és mozgóképek segítségével.
A másik, gyakrabban használt megközelítésben a virtuális egyetem Internetre alapozott egyetemi kurzusokat, távoktatási rendszereket jelent.
A felsorolt szolgáltatások természetesen még nem ilyen formában vehetők igénybe, de talán a közeljövőben megszokottá, hétköznapivá válik az ilyen formában történő tanulás, vagy például a vásárlás.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor