Kevesen tudják, hogy a Trabant és Wartburg hazájában a hatvanas-hetvenes években igazi sportgépek is készültek. Legalábbis az NDK-s autórajongók nevezték ezeket valódi sportautóknak. Messze voltak a nyugati izomgépektől a kelet-német bádog (műanyag) dobozok, de az akkori körülmények között már ez is hatalmas szenzáció volt. Heinz Melkus tervező leginkább Wartburg-alapokra épített saját tervezésű sportkocsikat, amelyekből végül egy sorozatgyártású modell is napvilágot látott, RS 1000 néven. A járgányok Drezdában készültek és sokak szerint a szocialista korszak legszebb autói voltak az RS 1000-esek.
Amikor az RS 1000 fejlesztése 1968-ban megkezdődött, Heinz Melkus már híres embernek számított a kelet-európai motorsportban. Több mint 300 versenyen indult, köztük számos nyugat-európai futamon. És nemcsak jó versenyző volt, hanem jó konstruktőr is, egy nyolcfős csoport tagjaként egy rakás Formula-3-as versenykocsit szerelt össze.
1968 novemberében született a döntés a sportkocsi gyártásáról, és az NDK fennállásának huszadik évfordulójára készült el. A modell jellegzetessége a sirályszárnyas ajtók voltak, melyek ötletét Melkus a legendás Mercedes 300 SL Gullwing-től köcsönözte. A Wartburg alapokra épített RS 1000 nem állhatott a Mercedes mellé, de már az is sikernek számított, hogy egyáltalán elkészülhetett az NDK-s szigorú tervgazdálkodási keretei között.
Könnyűfém keréktárcsák, kagylóülések, nagyméretű műszerek varázsolták a versenyhangulatot az autónak. A karosszéria meglehetősen hasonlított a korszak álomautóiéhoz, leginkább a Lamborghini Miurához és a Porsche 904-eshez. A Melkus RS 1000-est hétköznapi használatra alkalmas sportkocsinak szánták, de amellyel „komoly” versenyen is részt lehetett venni. A karosszéria üvegszálas műanyagból készült, alumínium padlólemezzel, a motor pedig egy egyliteres, 3 hengeres, kétütemű feltunningolt Wartburg motor volt. Mivel az autó mindössze 680 kg-ot nyomott elegendő volt a 115 lóerős teljesítmény amennyit kipréseltek a Wartburg motorból. Végsebessége 210 km/h volt, ami elég szép teljesítmény egy olyan autótól, amely a karosszériát leszámítva 90%-ban megegyezett a hétköznapi Wartburggal.
Aki akkoriban egy RS 1000-esről álmodott, annak eleinte 17 ezer, majd végül már 32 ezer márkát kellett legombolnia. De ha ezt az árat összevetjük a sima Wartburg 14 ezer márkás árával, egyáltalán nem nevezhetjük drágának. Az egyéves várakozási idő is szenzációsan rövidnek tűnt, csak nem mindenki tudott hozzájutni a szoci sportautóhoz. A járgányok java politikai vezetőkhöz került. Végül 101 darab készült el és talált gazdára 1969 és 1979 között.
Nemrégen Peter Melkus (a fent említett Heinz fia) jóvoltából ismét gyártásba került az RS, persze jóval modernebb kivitelben. Az idén egy különleges kiadással próbálják megnyerni a vásárlókat, az RS 2000 Black Edition modellel. Az RS 2000-nél már csak a név maradt meg és a drezdai gyár, a technika már a Lotus-tól érkezik. Az RS 320 lóerős motort kapott, amely 4,5 másodperc alatt gyorsítja százra a járgányt. Az erősebb, 370 lóerős GTS ugyanezt 3,8 másodperc alatt tudja. Az autóból évi húsz darab előállítását tervezik.
.jpg)
