Tudta-e?
Bölcs mint a bagoly - szokták mondani, pedig a bagoly a madarak világában bizony butácskának számít mert a legokosabb madarak a hollók és a varjúk. Feltehetően a bagolyról azért gondolták, hogy bölcs, mert a madarak közül az ő szemük állása hasonlít legjobban az emberéhez – vélekednek a zoológusok.

96. szám - 2012. július 01.

Űrkutatás

Visszatért a Földre a kínaiak űrhajója

Három fős legénységgel a fedélzetén szerencsésen visszaérkezett a Földre a Sencsou-9 kínai űrhajó

A visszatérő egység és a három űrhajós Liu Jang (Liu Yang), Kína első nő űrhajósa, a parancsnok Csing Haj-pong (Jing Haipeng) és Liu Vang (Liu Wang), az észak-kínai Belső Mongólia területén landolt. Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező kapszulába először egy orvos lépett be és ellenőrizte az űrhajósok egészségi állapotát. A televízió tájékoztatása szerint mindannyiukat jó fizikai állapotban találták, de a kapszulából várhatóan egy órán át nem léphetnek ki.

A Sencsou-9-et június 16-án lőtték fel az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodul fedélzetén.

Érdekes megemlíteni, hogy a kínai űrhajósok először hajtottak végre kézi vezérléssel dokkolást a világűrben Föld körül keringő két űreszköz - a Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajó és a Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodul.

Az összekapcsolásra, amelyet a kínai űrprogram mérföldkövének tartanak, másodpercenként 7,8 kilométeres sebességű keringés mellett került sor közép-európai idő szerint 6 óra 42 perckor. A Sencsou-8, illetve a Sencsou-9 űrhajókkal korábban automatikus vezérlésű dokkolást végeztek. A kézi vezérlésű dokkolást a Földön szimulátorokon több mint 1500 alkalommal gyakorolták.

A Sencsou-9 űrhajót június 16-án indították útba az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Tienkung-1 fedélzetén, majd visszatértek az űrhajóra, eltávolodtak az űrállomásmodultól, majd fokozatosan végrehajtották küldetésük legfontosabb feladatát.

Az űrhajó kézi irányítással történő összekapcsolásának képessége rendkívül fontos a jövőbeni űrkutatás biztonsága szempontjából, s azt jelenti, Kína kész arra, hogy embereket és rakományt szállítson egy űreszközre - állapították meg a kínai központi televízió (CCTV) kommentátorai.

Kína űrprogramjának jelenlegi szakaszában még az idén útba indítják a Sencsou-10 űrhajót, majd a harmadik szakaszban megépül a Tienkung-2 és Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül megkezdi működését Kína első űrállomása.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor