Európa legszebb tájai

Provence Franciaország déli tartománya, mely 240 km hosszan nyújtózik végig a francia riviérán. Keletről Itália, nyugatról pedig a Rhône folyó határolja. Neve hallatán sokaknak az apró kolostorokat körbeölelő hatalmas levendulamezők bódító illata, élénk lila szine, a nap érlelte szőlő finom borának íze, a ráérő öregek jókedvű nevetése és az Azúr-part (Côte d'Azur) szépségei elevenednek meg emlékeiben. Az apró falvakban ma sem sürgetik az idő múlását. A régi házacskák kanyargó utcákat fognak közre. Itt-ott kövezett kis terek, szökőkút, árnyékos meghitt kávézók.

A régió természeti szépségekben igen gazdag. Északkeleti része Digne városától benyúlik az Alpok területére. Az említett településtől kissé délebbre pedig egészen a Verdon folyó vizéből felduzzasztott Lac de Sainte-Croix tóig húzódik a levendulatermesztés fő területe, a Valensole-plató. Provence területei nagyon különbözőek és sok ellentétet mutatnak. A tengervíz barlangokat és más karsztjelenséget alakított ki a mészkőrétegekben, a Verdon folyó pedig létrehozta Európa legmélyebb szurdokvölgyét. Nagyobb alluviális síkság csak a Rhône mentén van. A folyó torkolata szintén különleges jellegzetességekkel bír. Ez a vidék a Camargue sós mocsaras térsége, védett terület és a camargue-i ló őshazája. A mediterrán térség ezen vidékének éghajlati körülményei eléggé mostohák. Gyakran erős sós szél fúj a tenger felől s nyáron nagy a meleg. Provence egész területére jellemző, hogy éghajlatát nyáron az Afrikából érkező forró légtömegek alakítják, míg télen az Alpokból dél felé áramló hideg levegő a meghatározó.

A mocsári lovak

Toszkána vetekszik Provence szépségével. Mint ahogyan az említett francia táj csábítja a művészeket, különösen a festőket, fotósokat, az olasz régiónak ugyanolyan erős vonzereje van. Hozzáértők szerint sehol a világon nem tud a fény olyan hangulatot előidézni, mint itt. A térség nem csak a világ egyik fő művészeti, de kulturális, tudományos központja is. Bizonyítékul elegendő csupán megemlíteni Firenze, a régió fővárosának nevét, mi a reneszánsz irányzat megjelenésének helyszíne. Itt alkotott Leonardo, Dante… Az 1400-as években megkezdődött a reneszánsz paloták építése, könyvtárak, majd egyetem jött létre. Mindennek köszönhetően a világ legértékesebb műveinek gyűjteményét birtokolja. Pisa szintén jól ismert ferde tornyáról, Sienna pedig gótikus látképéről híres.

Toszkána dicsekedhet a Chianti borvidékkel is. Az innen származó azonos nevű bor egyike a legkeresettebb világmárkáknak.

Toszkána északkeleti része szintén hegyes, az Appeninek lejtőire kúszik fel. Ennek értelmében mint ahogyan Provence éghajlatát is a tenger közelsége és a hegyvidék befolyásolja. Toszkánában 3 zóna alakult ki, a part mentén mediterrán, a belső területeken mérsékelten mediterrán, míg a hegyvidék területén enyhébb magaslati klíma uralkodik. 

Bajorország Németország legvonzóbb idegenforgalmi térsége. Az ország legnagyobb régiója a délkeleti határ mentén helyezkedik el, székvárosa pedig München. E vibráló világváros 100 000-nél is több építészeti műemlékkel, 1000-től is több múzeummal, valamint több első osztályú szín- és operaházzal, gazdagon díszített templomokkal rendelkezik. A vidék hangulata azonban más. Középkori apátságok, idillikus kis középkori települések, pompás paloták, sűrű erdők, hófödte csúcsok, csillámló vizű tavak, napsütötte szőlőskertek jellemzik amikhez a bajor emberek szokásai és életszeretete társul.

Bajorország  déli része az Alpok területéhez tartozik, ami annyit jelent, hogy ezen a területen éghajlata hegyvidéki. Itt magasodik Németország legmagasabb csúcsa, a közel 3000 m magas Zugspitze, ami kiváló sípályákkal rendelkezik, s itt van az ország egyetlen gleccsere is. A déli régió nagyobbik részére viszont mérsékelt égövi, szárazföldi éghajlattal rendelkezik.

Tirol Ausztria nyugati tartománya.Keletről a salzburgi régió, nyugatról a Vorarlberg, míg északról Bajorország, délről pedig Svájc és Itália határolja. A régió teljes egészében a Keleti-Alpok területén helyezkedik el. Területén, azaz az olasz-osztrák határon halad át az Alpok egyik közlekedési „csatornája”, a Brenner-hágó. 

Innsbruck az ország harmadik legnagyobb, és egyik legfontosabb idegenforgalmi központja. Világhírű és extra minőségű sípályákkal rendelkezik. Az egyik legismertebb közülük a terület fővárosa, Innsbruck. Az Alpok könnyebben járható hegygerincei évezredek óta inkább összekapcsolják mintsem szétválasztják Dél-Európát Közép-Európával. Barlangjai, völgyei ősidők óta lakottak. Innen, az Ötz-völgyből „szátmazik” az Ötzinek becézett megfagyott ősember is. Később pedig, a Római Birodalom korában élénk kereskedelem folyt a térségen át. Innsbruck középkori városközpontja tanúskodik róla, hogy I. Miksa német-római császár (XV. sz.) ide kívánta költöztetni uralkodói rezidenciáját, s igyekezett erre méltóvá tenni a várost. Ő építtette az aranytetős erkélyt, mi még ma is Innsbruck egyik szimbóluma. Mária Terézia főhercegnő szintén rendkívül szerette a várost, azonban az 1700-as éveket követően vége szakadt a békének és fejlődésnek. A tiroli emberek mélyebb hazaszeretetét tulajdonképpen a tartomány szabadságáért vívott harcokban kell keresni. Napóleon uralkodása alatt magáénak szerette volna tudni a területet ezért megtámadta. Ekkor a ma nemzeti hősként tisztelt Andreas Hofer az egyszerű tiroli emberekből csapatokat szervezett és harcba indult a rettegett hadvezér ellen. 

Tirol éghajlatát a hosszú hideg telek és a rövid enyhe nyarak jellemzik. Az osztrák Alpok hidegebbek, mint a francia és svájci Alpok. A vidék völgyeiben, de különösen Innsbruck környékén gyakori a főn. Ez a magasból leszálló száraz meleg légáram gyorsan elolvasztja a havat. Tirol éghajlatát legnagyobb mértékben az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger és az Európai kontinens sajátosságai alakítják.