Félrecsúszott vonzatok

Itt van például egy mondat, amely valamelyik gyűlésen hangzott el: "Az elkövetkező időszakban nagyobb gondot kell fordítanunk dolgozóink munkavédelmi kiképzéséről.” Különösen hangzik ez a megfogalmazás, ugyanis valamire fordítunk valamit, nem pedig valamiről. Az illető téves vonzatot használt, talán a gondoskodik ige járhatott a fejében, a valamiről vonzat inkább hozzá illik: gondoskodik az utánpótlásról, az elszállásolásról, a gyerekeiről stb. Ezzel szemben gondot fordít a külsejére, a megjelenésére, az autójára stb., továbbá a példánkban említett munkavédelmi kiképzésre is.

Voltaképpen mi is a vonzat? A vonzatstruktúra állandó szerkezet, az állítmánynak és valamilyen ragos névszónak a társulása. Az állítmány szerepét rendszerint ige tölti be, a vonzat tehát leggyakrabban igevonzatként fordul elő. Azonban az állítmány nem mindig ige, a vonzatosság nemcsak az igének a tulajdonsága. Vonzata lehet a melléknévnek, az igenévnek, a névutónak és a határozatlan számnévnek is: alkalmas valamire, határos valamivel, büszke valamire, felelős valamiért, gazdag valamiben, képes valamire, nyűgös valamiért, kevés valami valakinek, valamin túl, kíváncsi valamire, levert valamitől, gyakorlott valamiben, határozott valamiben, méltó valamire, sürgős valami valakinek, mérges valami miatt valakire stb.

Az igevonzatok nem mindig azonosak a különböző nyelvekben. Például a magyarban és a szerbben számos igének eltérő a vonzata: magyarul áhít valamit – szerbül čeznuti za nečim, alkudozik valamire – cenkati se za nešto, biztat valamivel – obećavati nešto, elbúcsúzik valakitől – oprostiti se s nekim, élvez valamit – uživati u nečemu, hallgat valakire – slušati nekog, megbán valamit – pokajati se zbog nečega, megillet valakit – pripadati nekome, nélkülöz valamit – oskudevati u nečemu, rágódik valamin – razbijati glavu oko nečega, szól valamihez – reći na nešto stb.

A vajdasági magyar nyelvhasználatban néha megtörténik, hogy egy-egy ige nem a megfelelő magyar vonzatot kapja, hanem azt, amely a szerb nyelv hatására keletkezett. A következő példánkban is ez a helyzet: „Ezzel a problémával kapcsolatban néhány adattal szeretném ismertetni dolgozóinkat.” Helyesen: Ezzel a problémával kapcsolatban néhány adatot szeretnék ismertetni dolgozóinkkal. Szerbül upoznati nekoga s nečim, magyarul ismertet valamit valakivel.

A következő mondatban is hasonló jelenséget figyelhetünk meg: „A kihozottak alapján megállapíthatjuk, hogy minden lehetőség meglesz hozzá,  hogy a vállalat pozitív eredményeket érjen el a jövő évben." Helyesen: Az elmondottak (nem pedig kihozottak) alapján megállapíthatjuk, minden lehetőségünk meglesz arra, hogy a vállalat pozitív eredményt érjen el a jövő évben. Az eredmény szót szükségtelen többes számba tenni. Szerbül azt mondják, hogy postoje mogućnosti za nešto, magyarul pedig lehetősége van vagy lesz rá.

Vigyázzunk arra, hogy a magyar nyelvszokásnak megfelelő vonzatokat használjunk! Ne mondjuk azt, hogy áhít valamiért, alkudozik valamiért, elbúcsúzik valakivel, élvez valamiben, hallgat valakit, megbán valami miatt, nélkülöz valamiben, töri a fejét valami körül, szól valamire, konkurál valakinek, örül valamiért, el van ragadtatva valamivel, meg van benne győződve, csodálkozik valaminek stb. Érdemes törődnünk a vonzatokkal, mert ezek nyelvünknek igen fontos és sajátos szerkezeti formái, kifejezőeszközei, és … jellegzetességei.