Mesebeli német kastélyok

E fenséges régi épületek szobáikkal, kertjeikkel, tornyaikkal, fennmaradt berendezéseikkel, fegyvertáraikkal, s műtárgyaikkal csodálatos bepillantást kínálnak a középkori nemesség életébe.

A leginkább épségben maradott kastélyok távol helyezkednek el a városoktól, aminek köszönhetően kevésbé rongálta meg őket a háború. A legszebbek közülük az ország két legdélibb tartományában, Bajorországban és Baden-Württenbergben helyezkednek el, amely vitathatatlanul Európa legszebb vidékei közé tartozik.



A körülárkolt Mespelbrunn kastély Frankfurt és Würzburg között fekszik a Spessart nevű erdő mélyén. Tulajdonosa az Ingelheim - Echter család, melynek leszármazottai minden évben áprilistól októberig megnyitják otthonukat a látogatók előtt. A kastély nem nagy, de mégis a megerősített erődök csoportjába tartozik. A középkorban a közeli erdő sűrű, sötét és veszélyes helynek számított, így az egyre gyakoribbá váló banditatámadások megfékezéséhez szükségessé vált egy őrtorony megépítése az 1300-as években. Ez a kör alaprajzú torony lett a kastély legelső épülete. A XIV. század végén és a XV. század elején több ház csoportosult köré, majd 1427-ben megkezdték azokat a munkálatokat, mik a települést erőddé tették. Ekkor vált olyanná, amilyennek ma ismerjük, vizesárokkal és magas falakkal megerősített úrilakká. Az Echter család legkiemelkedőbb tagja Julius Echter von Mespelbrunn (1545-1617) volt, ki Würzburgban ma is működő korházat és egyetemet alapított.



A Burghausen kastély a XIII. században épült a Salzach folyón, az osztrák határ közelében. A több, mint egy kilométernyi épületet a világ egyik leghosszabb erődítményeként tartják számon, de méreteit tekintve Európában mindenképpen vezet. Az építményben hat udvar, több kert, torony, kápolna és ráccsal, felvonóhíddal ellátott kapu kapott helyet, valamint néhány jól védett belső szoba, melyek a bajor hercegek biztonságát hivatottak szolgálni. Ennek köszönhetően a középkorban a legjobban megerősített német vár volt, jelképezte a bajor hercegek magasra törő ambícióit és erejét. 1255 és 1503 között, mint biztonságos családi rezidencia, több különböző funkcióval is rendelkezett. Például a gazdag bajor hercegek itt tartották műtárgyaikat, arany és ezüst értékeiket. А vár legismertebb lakója Gazdag György felesége, Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő volt, kinek anyja Szapolyai Borbála, Szapolyai János erdélyi vajda s magyar király húga volt.


Burghausen vára és Jagelló Hedvig


Nemesi lakosztály


Hálószoba

A Neckar folyó völgyében élpült Heidelberg kastély az azonos nevű város fölé magasodik. Ez a romokban heverő erőd szintén a XIII. században épült. A XVIII. századig fontos királyi rezidencia volt, de az idő során nem csak a háborúk (francia bombázások), de tűz és villámcsapás is sújtotta (1764). Ez után elhagyatottá vált, építőköveit pedig a helyi lakosság elhordta új házak építéséhez. Mindennek ellenére a város utcáiról lélegzetelállító kilátás nyílik a várra ahonnan tiszta időben szintén pazar látvány tárul elénk. Ilyenkor ellátni egészen a Rajna völgyéig és Mannheim városáig. A szebb időket is megélt erőd jellegzetes palotájával, vízeséseivel és a kor legszebb reneszánsz kertjeivel sok romantikus lelket megihletett. Csodálói közé tartozott például Victor Hugo és Mark Twain.


Heidelberg kastély


Bal oldali kép: A kastély a francia bombázások előtt; Jobb oldali kép: Magányosan álló megrongált épülethomlokzat, mely a bal oldali kép jobb felén még épen látható



A kastélyban gyógyszertár is működött. Barokk berendezései ma is megtekinthetőek

A kastély egyik szobájának mennyezete




























Eltz vára az előzőeknél valamivel idősebb. A XII. században épült egy 70 m magas sziklára ahonnan büszkén tekint alá az Elzbach nevű völgyre s az Eltz folyóra, mi három oldalról körülveszi a sziklát. Az épületegyüttes inkább mondható az Eltz család megerősített rezidenciájának, mint katonai erődnek. 1268-ban a család három ágra szakadt. Ekkor nagy építkezések kezdődtek hiszen mindegyik ág igyekezett megépíteni a saját kényelmét szolgáló lakóházakat, tornyokat. A kápolnát, az udvart és a forrást viszont közösen használták. Eltz vára az ügyes diplomáciának köszönve egyike azon Rajna-menti erődöknek, melyek a 30 éves háború alatt sem esetek a francia bombatámadások áldozatául. A kastély mintegy 900 éves fegyver-, festmény-, ékszer- és nemesfémtárgy gyűjteménnyel rendelkezik.

Érdekességként említjük meg, hogy az Eltz család legfontosabb birtoka a horvátországi Kelet-Szlavóniában volt a Duna mentén. 1736-ban megszerzett vukovári földbirtokuk pedig a fő rezidenciájukká vált mindaddig, míg 1945-ben az akkori jugoszláv kommunista hatalom el nem kergette őket az országból.


Eltz vára és egyik hálószobája a XV. századból

A neogótikus építészet legszebb német ékköve a Hohenzollern kastély. Neve magáért beszél. Ez volt a porosz királyi család, a Hohenzollernek szerénynek nem mondható otthona. A svájci határ közelében épült, a Sváb-Alpok lábánál. A család nevének első ismert említése 1061-re nyúlik vissza s feltehetően ekkortájt épült meg a kastély is. Néhányszáz évvel később, 1423-ban a kilenc hónapig tartó ostrom alatt teljesen megsemmisült, de 1454-re elkészült egy még impozánsabb építmény. Története folyamán többször gazdát cserélt s a XVIII. századra teljesen romossá vált, míg 1819-ben a porosz koronaherceg s későbbi király, IV Frigyes Vilmos elrendelte felújítását. Az épületegyüttesben 140 szoba található, melyek közül freskói miatt külön meg kell említenünk a könyvtárat, a királyi hálószobát és a királyné kék szalonját, melynek arannyal díszített falain porosz királynék arcképe látható. A német uralkodócsalád leszármazottai a régmúlttól napjainkig nyomonkövethetőek.


Hohenzollern kastély


A királyné kék szalonja 


A könyvtárszoba és a nemesek szobája

A Sigmaringen kastélyt gyakran emlegetik a Hohenzollern hugaként. A történelem során sokszor cserélt gazdát s ma a Hohenzollern család egyik ágának tulajdonában van. Az építmény a XI. századtól magasodik a Duna fölé s csupán 55 km-re fekszik a Hohenzollern kastélytól. Mivel többször is felújították, így mai reneszánsz kinézetét a XVII. században kezdte elnyerni. A kastély értékes porcelán-, fegyver- és járműgyűjteménnyel rendelkezik, de láthatók korabeli kínzóeszközök is.


Sigmaringen kastély


A bálterem

Sokak szerint a világ leghíresebb kastélya a lovagi várak mintájára épült Neuschwanstein. Bár az ízlések eltérőek, de vitathatatlanul ez a legkülönlegesebb épületegyüttes az országban. Róla a közeljövőben bővebben fogunk szólni.