A megjelenítendõ grafika méretét annak vízszintes és függõleges kiterjedése határozza meg elsõdlegesen. Egy kép lehet például 640 pont széles és 480 pont magas. Ekkor a képet 640 x 480 = 307 200 pont alkotja.
A megjelenítendõ grafika megjelenését a képernyõ felbontóképessége is meghatározza. Ha ugyanis az imént említett 640 pont széles és 480 pont magas képet egy SVGA felbontású (800 x 600 képpont ) képernyõn jelenítjük meg, akkor a kép a képernyõ több mint kétharmadát fogja elfoglalni. Ha ugyanezt a képet egy 1024 x 768 felbontású SVGA képernyõn jelenítjük meg, akkor a kép, a képernyõ alig több mint felét fogja elfoglalni. Hasonlóan, ha a megjelenítendõ kép több pontból áll, mint amennyit a képernyõ megjeleníteni képes akkor a kép egyes részei nem jelennek meg a képernyõn.
Nagyon fontos tehát, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a multimédiás alkalmazásunk által megjelenített képek a képernyõn hogyan helyezkednek el, a képernyõ mekkora hányadát foglalják el. Célszerű minden beépített kép méretét ellenõrizni, valamint meg kell adni azt is, hogy az adott alkalmazás milyen felbontású képernyõt kíván az ideális megjelenítéshez. Ha van rá lehetõség, meg kell határozni azt, hogy a alkalmazás milyen környezetben fut (grafikus kártya felbontóképessége, üzemmódja), és ehhez igazítva kell megjeleníteni a képeket.
A megjelenítendõ grafika méretét jelentõsen befolyásolja a monitor fizikai mérete is. Napjainkban általánosan elterjedtnek nevezhetõek a 14" képátmérõvel rendelkezõ monitorok. Az ilyen monitoron ugyanakkora felbontás mellett lényegesen élesebb (bár kisebb) képet kapunk egy adott grafikáról, mint egy nagyképernyõs, 21" képátmérõvel rendelkezõ monitor esetén.
A megjeleníteni kívánt kép minden egyes pontjához rendelhetõ színek számát nevezzük az adott kép színmélységének. Ez a paraméter a kép felbontása mellett igen nagy szerepet játszik a kép élvezhetõségében. A színmélység 1 bittõl (monokróm megjelenítés) 32 bitig terjedhet.
A megfelelõ színmélység kiválasztása a multimédia alkalmazás fontos részét képezi. Figyelemmel kell lenni egyrészt a kép minél valószerûbb visszaadására, másrészt pedig arra, hogy az alkalmazás és a beágyazott (vagy láncolt) kép állományának mérete még kezelhetõ méreteken belül maradjon.
A képet célszerű a lehetõ legnagyobb színmélységgel rögzíteni (beolvasni vagy elõállítani), majd az alkalmazás igényeihez igazodva csökkenteni a színmélységet. Ez kettõs elõnnyel is jár: a képet tartalmazó állomány mérete lecsökken, valamint a kép megjelenítése is gyorsabbá válik.
.jpg)
