Tudta-e?
hogy a Kaliforniai Műegyetemen olyan beültethető műanyag szemlencsét találtak fel, amely egy bizonyos rezgésszámú ibolyántúli fény hatására megváltoztatja domborulatát, tehát az illetőnek olvasáshoz sem kell szemüveget felvennie?

Bevezető

Általános bevezetés

Ez az elektronikus könyv az animáció készítés menetét mutatja be a Macromedia Flash programban.
Klucsik Gábor

1
A számítógépek egyre nagyobb elterjedése magával hozta a különbözõ alkalmazások, programok fejlõdését is. A szoftverek kezdetben, a szűkös lehetõségek miatt nem tartalmaztak grafikai elemeket, általában valamilyen karakteres megjelenést támogattak. Az idõ múlásával lehetõvé vált a grafika felhasználása is, ekkor honosodtak meg a képek, animációk, mozik a felhasználói felületeken.

Az animáció nem más, mint rajzolt képek oly módon történõ megjelenítése, hogy az a mozgás érzetét keltse a nézõben. Az animáció jellemzõje a másodpercenként megjelenített képek száma (fps - frames per second). Ennek az értéknek a folyamatos mozgás látványának eléréséhez kb. 14 és 18 között kell lennie.

A Flash gyors elterjedésében nagy szerepet játszottak a reklámok és az üzleti versengés kiélesedése, ebben a helyzetben a mozgás, a figyelemfelkeltés volt a legfõbb cél. Ez az Internet megjelenésével csak tovább fokozódott, fontos lett a jó, szép és igényes megjelenés, az egyre növekvõ számú fogyasztói réteg kegyeinek elnyeréséhez. Ugyanakkor a technika napjainkban lehetõvé teszi, hogy az átlag felhasználó is képes legyen ennek elérésére.

Az Internet születésekor jobbára a karakteres felület volt jellemzõ. Ez a korszak volt az FTP, a Telnet aranykora. Ekkoriban futott fel az elektronikus levelezés, s megjelentek az olvasói listák.
Az Internet második forradalmát a Hypertext és a grafikus felület jelentette. A világhálón felbukkantak a képek, idõvel pedig megjelentek a mozgóképek, animációk is. Ám még ezután is maradt éppen elég tennivaló. A HTML-t ugyanis statikus weboldalak megjelenítésére (leírására) találták ki. Azért, hogy a weboldal mégis látványosabb legyen, a HTML kénytelen volt mankókra támaszkodni. Ilyen mankók (a teljesség igénye nélkül) a JavaScript, a Java, a Style Sheet, az Animated GIF, az ActiveX, a különbözõ Plugin-ek, és ide sorolható végeredményben a QuickTime, valamint a RealPlayer is.

Ezeknek köszönhetõen a HTML oldalakon megjelenhettek az - érinthetõ és nyomható - gombok, az animált logók, a mozgóképek (egy meghatározott területen belül), sõt, még platform független programokat is futtathattunk. A HTML-oldalak mégis reménytelenül statikusak maradtak.
Valahol a horizont szélén persze már feltűnt a DHTML és a VRML is, ám ezek az érdekes "nyelvek" nem hódítottak meg igazán sok weboldalt. A HTML is fejlõdik, újabb és újabb szabványok jelennek meg, megannyi lehetõséget kínálva a weboldalak "csinosítására". Gondot jelent azonban, hogy sokszor még a legelterjedtebb böngészõk is másként viselkednek ugyanazon HTML kód mellett (esetenként még a legújabb böngészõk sem ismerik teljesen az új HTML szabványokat). Ez még akkor is igen nagy probléma, ha mára egy-két böngészõ vált dominánssá.

Az Internet szinte kiált egy könnyen kezelhetõ, szabványos és dinamikus webeszközért. Egy olyanért, amelynek a segítségével könnyen lehet (a weboldalt) programozni, amelyben az objektumok szabadon mozoghatnak, transzformálódhatnak, ahol a hang a képhez ütemezhetõ, és a különbözõ elemek egymásra épülhetnek. Lehet, hogy ez az eszköz a Macromedia cég Flash nevű programja lesz? Sõt lehet, hogy már az is!
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor