Csodálatos trópusi szigetek

A Karib-tenger sok meglepetéssel szolgál. E tópusi térség szigetei rendkívül sokszinűek s ívszerű sorrendben húzódnak Észak- és Dél-Amerika között mintegy 4 000 km-en át. Földrajzilag három nagy egységre oszthatók: Bahama-szigetek, Kis-Antillák (Aruba, Amerikai és Brit Virgin-szigetek...) és Nagy-Antillák (Kuba, Jamaika, Puerto Rico, Haiti, Dominikai Köztársaság...) csoportja. Az országok nagyobb része napjainkban is valamely más ország külső birtokát képezi. Karibi gyarmattal rendelkezik Hollandia, Franciaország, az Egyesült Királyság és az USA is.



Jamaika volt az első Karibi-sziget, amely elnyerte függetlenségét. Ez az ország volt az első olyan trópusi ország is, amely részt vett a téli olimpián és az amerikai kontinenst illetően az Egyesült Államokon kívül Jamaika nyeri meg a legtöbb világbajnokságot és olimpiai aranyat. A legnagyobb olyan térség ahol a lakosság angol anyanyelvű, míg méretei szerint (28 389 km2) a harmadik legnagyobb Karibi-sziget. Domborzatát csodálatos hegyek alkotják. A sziget “teteje” a Kék-hegység 2 256 méter magas csúcsa. A kőzetek belseje értékes ásványokat, fémeket rejtenek magukban. Gazdaságilag legfontosabb az alumínium alapanyaga, azaz a bauxit.

Mikor Kolumbusz Kristóf 1494-ben partra szállt, a sziget az arawak indián törzs lakhelye volt s Xaymacanak nevezték, ami egyik fordítás szerint annyit jelent, hogy “fa és víz hazája”, másik értelmezés szerint pedig “a források földje”. 1655-ig spanyol terület lett s végül az angolok birtokává vált amíg 1962. augusztus 6-án el nem nyerte függetlenségét.

Ma az ország bevételének a fele az idegenforgalomból származik (1,3 millió külföldi turista évente), de fontos gazdasági ágazat a pénzügy, a bányászat és a mezőgazdaság is (cukornád, kávé, citrusfélék, banán). Jamaika volt az első olyan banántermesztő ország a nyugati féltekén, amely a kereskedelem számára termelte a gyümölcsöt.





Ian Fleming Goldeneye nevű jamaikai villáját saját maga tervezte és itt is írt meg tizet híres James Bond-történetei közül


Montego Bay Jamaika egyik híres idegenforgalmi központja


A Kék-hegységet gyakran köd borítja, ami távolról kék színben játszik. Nevét is innen kapta

Kuba szigetének mai neve tulajdonképen eredeti nevének (Cubanascnan) rövidítése, de a helyiek krokodílszerű alakja miatt csak „El Cocodrilo”-nak vagy „'El Caiman”-nak nevezik . A világ 17. legnagyobb szárazulatának hossza nem kevesebb, mint 1225 km, míg legnagyobb szélessége csupán 257 km-t tesz ki. Az ország legmagasabb pontja a 2000 méter magas Pico Turquino. A terület egynegyed része hegyes és jellegzetesek a felszín alatti mészkőbarlangok. Egyik ilyen a Havanna közelében lévő Cotilla.



A szigetet három törzs lakta, a guanajatabey, a siboney és a taino, akik az arawakokhoz hasonlóan barátságosan fogadták az európaiakat. Kolumbusz Kristóf 1492. október 28-án érkezett a sziget partjaihoz, de a gyarmatosítása csak 1511-ben kezdődött Diego Velázquez vezetésével. Elsőként megalapította Baracoa városát, majd Santiago de Cubát (1514), az ország második legnagyobb városát és a mai fővárost, Havannát (1515) is, amely 2 millió lakossával a Karib-térség legnagyobb városa. Mivel az európaiak nagyon megtizedelték a bennszülöttek számát, afrikai rabszolgákat hoztak, akikkel a bányákban és az ültetvényeken dolgoztattak. A spanyolok után az USA hatalmába került és nagy összegű befektetéseket kezdtek a terület valamennyi iparágában. Hamarosan az Egyesült Államok átvette a hatalmat Kuba pénzügyei, mezőgazdasága és ipara felett. 1902. május 20-án Kuba független köztársaság lett, de a gyenge politikának köszönhetően az ország gazdasága csak nehezen tudott talpraállni. Jelentős bevétele az idegenforgalomból és a dohányiparból (világhírű kubai szivar) származik. A szigetet mintegy 2 millió turista látogatja évente, ami adottságainak köszönhető (homokos strandok, gyarmati építészeti stílusban kialakított épületek, trópusi éghajlati adottságok, gazdag kulturális hagyaték). Jelentős ásványkincs tartalékkal rendelkezik (nikkel, króm, réz, vas mangán...). Fontos gazdasági ág a mezőgazdaság is, hiszen a talaj művelésre alkalmas.


A parlament épülete washinghtoni mintára épült


A kubaiak, mint a Latin-amerikaiak általában rendkívül szeretnek táncolni. Ők a rumba, a salsa, a cha-cha-cha és a mambó megalkotói, továbbfejlesztői


Ernest Hemingway nagyon kötődött Kubához. Mielőtt megvásárolta havannai házát, a Finca la Vigia-t, az Ambos Mundo szálloda 511-es szobácskájában lakott szivesen. Itt született meg egyik fő műve, az Akiért a harang szól című, de Az öreg halász és a tenger is, melyet a Havanna keleti részén lévő halásztelepülés, Cojimar ihletett. Az író a halászat és vadászat szerelmese volt

- A rum hazája ugyan Jamaika, de a Bacardi nevű fehé rum Kubában született.
- Kubában nem él sem mérgező növény, sem mérgező állat.
- Az ország hivatalos nyelve a spanyol és nemzeti sportja a baseball. Nemzeti csapata a világ legjobbjai közé tartozik.





Aruba Hollandia autonóm területét képezi és a Dél-amerikai Venezuela partjainak közelében fekszik. Hossza csupán 32 km. Belső területei meglehetősen szárazak és az arizónai tájra emlékeztetnek, de a part mentén kellemes trópusi éghajlat uralkodik, amit a tenger közelsége mérsékel. Az ország gyarmati múltjának köszönhetően a hivatalos nyelv a holland, de a papiamento is elfogadott, ami a holland, a portugál és az angol nyelv keveréke. A mintegy 100 000 lakosú sziget jellegzetességeit, életstílusát, kultúráját, városaink arculatát nagyban befolyásolta a holland örökség, valamint Dél-Amerika közelsége. A pasztel színekben játszó Oranjestadt, másnéven Playa a térség fővárosa. Ez az 1796-os alapítású város ma a sziget legfontosabb kikötője. Az ország gazdaságának fő ágazatai a bankügylet, a kőolajfinomítás, de elsősorban az idegenforgalomnak köszönhető, hogy az itt élők életszínvonala egyike a legmagasabbaknak a Karibi-térségben.



Aruba strandjainak nagyobb része a déli partvidéken található, amelyek viszonylag védve vannak a heves óceáni áramlatoktól. Nem úgy az északi, a keleti és a nyugati partok, melyeket erősen ostromolnak a hullámok. Ezeket a partszakaszokat főleg a szörfözni vágyók látogatják.

- A szigeten jól ismertek a kalóztörténetek és az elveszett kincsekről szóló mesék. Az észak-keleti part barlangjai e történetek részét képezik. A Guadirikiri különlegessége a felszínről érkező fénysugarak és az itt élő denevérpopuláció, míg a Fountain barlangban egyedülálló barlangrajzok maradtak fenn, az őslakos indiánok munkái.




Arubában hét természetes kőhíd létezik. A legnagyobb, több mint 7 méter magas, sajnos 2005-ben beomlott



Puerto Rico 1493-tól ismeretes az európai ember számára. Mikor ez év november 19-én Kolumbusz partra szállt a tainó indiánok éltek a területen, akik meglátva a fehéreket, azt hitték, hogy istenek érkeztek hozzájuk látogatóba. Ez kedvezett a spanyoloknak és kíméletlenül leigázátk őket. Mára a világ egyik legsűrűbben lakott szigete, s az Egyesült Államok területének részét képezi. Lakosai 1917 óta az Egyesült Államok állampolgárai is. Ebből következően hivatalos nyelvként a spanyol és az angol használatos, pénzegysége pedig a dollár. A terület mai nevének jelentése “gazdag kikötő”, de a helyiek büszkén Isla del Encantonak nevezik, ami annyit jelent “bűvöletek szigete”. Fővárosa a 2 milliós San Juan, a nyugati félteke második legnagyobb kikötője. A várost 1508-ban Juan Ponce de León alapította, aki a Golf-áramlat felfedezője is.


San Juan egy régi városrésze

Puerto Rico kis mérete ellenére (160 km hosszú, 56 km széles) sok érdekességgel rendelkezik. Neki köszönhetően az Egyesült Államok nemzeti parkjainak sorát egy esőerdő is gazdagítja, ez az El Yunque. A szigethez tartozó Mona nevű szárazulatot az itt élő több, mint száz veszélyeztetett fajnak, ökológiai egyediségének és biológiai sokszínűségének köszönhetően, karibi Galapagosznak is nevezik. A terület ad otthont a föld legnagyobb hüllőjének, a fokozottan veszélyeztetett bőrhátú tengeri teknősnek, több tengeri madárnak és egyes költöző tengeri emlősöknek. Puerto Rico szigete az itt honos “coqui” nevű béka hangjától zajos, az itt élő barna boa pedig védett álat, mivel a kihalás veszélye fenyegeti.


Bőrhátú teknős

A sziget kultúrájában keverednek a tainó, a spanyol és az afrikai elemek, ami egzotikussá teszi a környezetet és az itt élő embereket is (Puerto Rico nem kevesebb, mint ötször nyerte meg a Miss Universe címet). Lakói szeretik könnyen venni az életet. Itt van a legkeresettebb rum, a Bacardi központja, ami a legnagyobb olyan családi vállalkozás a világon, mely szeszes italt gyárt. A térségnek nem kevesebb, mint 300 strandja van, melyek közül a legkedveltebb a Flamenco nevet viselő partszakasz. A terület szinte egész nap buliktól zajos.

- A Puerto Rico-i tengeri árokban található az Atlanti-óceán legnagyobb mélysége

- Arecibóban van a világ legnagyobb rádióteleszkópja, ami meglehetős pontossággal meg tudja jósolni mikor és hol csapódhat be aszteroida Földünkbe s itt készültek az első aszteroida-fotók is a történelemben.



Puerto Rico szigetének nemzeti virága az itt honos hibiszkusz

A Bahamák csoportját mintegy 700 sziget alkotja, melyek közül 40 lakott. A szárazföld teljes területe 100 000 m2, míg lakossainak száma 307 000 fő. A legnagyobb város a 250 000 lakosú főváros, Nassau, mely csupán 300 km-re északkeletre fekszik az USA keleti partjának egyik legnagyobb turistaparasicsomától, Miamitól.



A Bahama-szigetek legmagasabb pontja kifejezetten alacsony, csupán 63 méter. Ez részben annak köszönhető, hogy a szárazulatok tulajdonképen felszínre került régi tengeralatti korallzátonyok teteje. A körülményeknek köszönhetően több szépséges felszíni és felszín alatti barlanggal is rendelkezik, különös színű homokját pedig az évszázadokon át lerakódó kagylótörmelék festi rózsaszínűre. A barlangok kiváló búvóhelyet nyújtottak a kalózoknak és féltve őrzött kincseiknek.



Tengerparti barlang



Kék lyuknak nevezett vízalatti barlangból sok van a Bahamák területén

A szigetcsoport területén trópusi éghajlat uralkodik. A nyarak melegek, de a telek is magasabb hőmérséklettel rendelkeznek a Golf-áramlat miatt. Legveszélyesebb időszak a nyár és az ősz, mikor évente több hurrikán is végigsöpör az Atlanti-óceánnak ezen térségén.

- A Bahamákat Kolumbusz Kristóf fedezte fel és hamarosan a spanyol királyság részévé kiáltották ki. A szigetek mai arculatát a spanyol, az őslakos indiánok, az angolok és az európaiak által idekényszerített afrikaiak kultúrája határozza meg.