Tudta-e?
A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti.

105. szám - 2013. június 01.

Amazonas

Szén-dioxidot lehel ki

Érdekes felfedezést tettek a tudósok: az Amazonas vizében élő baktériumok feldolgozzák a környező esőerdőkből a folyóba kerülő faszármazékokat, amelynek eredményeként a folyamóriás szén-dioxidot „lélegez ki”.

Kutatásuk megerősítette az Amazonas-medence hírnevét, amely szerint a nagy kiterjedésű terület valóban a Föld tüdeje – szén-dioxidot lélegez be és oxigént lehel ki –, de tanulmányuk egyúttal árnyaltabbá is teszi a képet: kiderül belőle, hogy a káros gázokhoz tartozó szén-dioxid nem szükségszerűen marad teljesen lekötve az esőerdők sűrű növényzetében.

A seattle-i székhelyű Washingtoni Egyetem tudósai felfedezték, hogy a folyóban élő baktériumok gyakorlatilag minden fa- és növényhulladékot – száraz leveleket, gyökereket, kéreg- és törzsdarabokat – képesek lebontani, a folyamat vége pedig az, hogy a folyó szén-dioxidot „lehel ki”.

„Valamikor úgy gondoltunk a folyókra, mint valamiféle passzív pipákra. Tanulmányunk most azt bizonyítja, hogy sokkal tevőlegesebb szerepük van az anyagcserében” – húzta alá Jeffrey Richey, az egyetem oceanográfiai tanszékének a professzora. A növények a fotoszintézis révén a napfényt, a szén-dioxidot és a vizet táplálékká alakítják. Növekedés közben levedlik magukról a levelek és az ágak egy részét; azok bomlásnak indulnak az avarban, vagy esős időszakokban tavakba és folyókba sodródnak a vízáramlatokkal.

Korábban a szakemberek azt feltételezték, hogy az Amazonasba kerülő fa- és növénymaradványok egészen az óceánig úsznak, ahol a meder fenekére süllyednek. Tíz évvel ezelőtt azonban kiderítették, hogy a folyam jelentős mennyiségű szén-dioxid-felhőket bocsát ki, de akkor még nem tudták, hogy mi váltja ki a jelenséget.

A fák fontos alkotóeleme a lignin. A bonyolult kémiai faanyag az egyedfejlődés során a sejtfalban rakódik le, és növeli a növények (fák) szilárdságát. A LiveScience tudományos hírportál beszámolója szerint a seattle-i tudósok most kimutatták, hogy az Amazonas baktériumai csekély két hét alatt le tudják bontani a folyó vízében összegyűlt lignint.

Valójában a faanyag alig 5 százaléka jut el az óceánig. Mintegy 40 százaléka az esőerdők talajában bomlik le, 55 százalékát pedig a baktériumok kebelezik be a kutatók elemzése szerint. A nagy horderejű vizsgálati eredmények nemcsak a globális karbonkibocsátási modellekre lehetnek kihatással, hanem jobban megvilágíthatják az Amazonas-medence egész ökorendszerét is.

„Az a tény, hogy a lignin aktív helyet tölt be az anyagcsererendszerben, nagy meglepést okozott számunkra – hangsúlyozta a professzor. – A jelenség befolyásolja az Amazonas szerepét a globális karbonciklusban, egyszersmind a folyó lélegzésének a táplálékforrását is megvilágítja.”



ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor