A sámánizmus

A sámánizmus a nomád, félnomád állattenyésztő, vándorló-vadászó népeknél jelentkezett. Őshazája Közép-Ázsia volt, de megjelent Európa északi, Ázsia északi részén és Észak-Amerikában is.

A sámánizmus még ma is létezik a világ több egymástól távol eső pontján. Főképp a szibériai kis népeknél van jelen: az uráli, altáji, burját és szamojéd népeknél. Délkelet-Ázsia, Kína, Tibet, Japán eldugott vidékein, Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Indonéziában is megtalálható. Sőt, a mellékelt térkép Magyarországot is megjelöli, mint ahol létezik a sámánizmus.






A fenti térkép és táblázat a sámánizmus elterjedését szemlélteti a Földön és a világ vallásai között. A sámánizmust követő népek területe világoszölddel van bejelölve. Világos lilával a sámánizmus és a kereszténység, vagy iszlám ötvöződéséből keletkezett vallási világ, és a természeti vallások vannak bejelölve.

A sámán elnevezés tunguz szóból ered, ami tudó embert jelent, aki érintkezik és beszélhet a szellemekkel. Főképp gyógyítással, jóslással, áldozatok bemutatásával foglalkozik. Ők különleges képességek birtokosai és különbek a többi embertől. Különleges testi adottságaik vannak. Hajlamosak az önkívületre, amit különböző növények használatával vagy dobok ritmusával segítenek elő. Használnak imákat, ráolvasó formulákat és különféle kellékeket. Emellett segítőik is vannak, lehetnek nekik.

A sámánizmusban a sámán a gyógyítást a lélekkel végzi. Tulajdonképpen a betegségeket a lélek rendellenségéből eredezteti. Így, ha a sámánt a beteghez hívják, akkor az a lélekkel foglalkozik, azt ápolja. Ezt az ápolást egy szertartással végzi különféle kellékek segítségével. Ilyen például a dob használata, amelyet állandóan üt a szertartás alatt, a ráolvasó formulák és különféle növények használata, amelyekkel elérheti az extázist, ami után úgymond a lélek után eredhet. Ugyanis úgy tartják számon, hogy a személy azért lett beteg, mert a lelkét gonosz erők elrabolták, amit a sámánnak kell visszaszereznie, mielőtt a lelket túl messzire vinnék a gonosz erők. A végén a sámán, ha szerencsével járt, megtalálja a lelket, és visszahozza a beteg testébe. De a sámánok még másféleképpen is gyógyíthatnak…

A sámánizmust nem lehet egyértelműen vallásként meghatározni, mert nincsen egyházi szervezetük, nincsenek előírásaik, papságuk, csak bizonyos szokásviláguk, hiedelmeik, elképzeléseik vannak. Minden sámán egy kicsit a maga módján sámánkodik. A nők is lehetnek sámánok.

A sámánizmus a finnugor népeknél is jelen volt/van: pl. a lappoknál, az obi-ugor népeknél és a magyaroknál is.

Nálunk táltos néven vált ismerté a sámán, akinek sorsát eleve elrendelték. Ez már születésekor nyilvánvaló, mert valamilyen jellel jön világra, például foggal született, eggyel több lábujjal, bordával stb. A néphit azt tartja, hogy sokáig szoptatják, csendes, szótlan gyermek, de korához képest rendkívül erős. Gyakran meg is fürdették őket az anyatejben. Pl. II. Rákóczi Ferencről úgy tudták, hogy 7 évig szopott, s ennek köszönhette rendkívüli erejét. Azt hitték róla, hogy azért nem fogta a golyó, mert táltos volt, ugyanis úgy tartották, hogy a táltosokat nem fogja a golyó.

A táltos általában segítő szándékú, de vihart, jégesőt is okozhat. Jellemző tevékenysége a viaskodás. A táltosok vas- vagy tüzes kerekek, kék és vörös színű lángok, ellentétes színű csődörök, fekete és fehér bikák formájában küzdenek egymással. A viaskodás célja az időjárás jóra vagy rosszra fordítása.

Diószegi Vilmos kutatásai alapján szinte biztos, hogy csak a magyar hiedelemvilágban fordul elő a táltos.