Tudta-e?
hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?

4. rész

A Macromedia Flash bemutatása

A számítógép egyik legnagyobb elõnye, hogy olyan programokat lehet vele készíteni, amelyek nagyon látványosak és interaktívak. Ezeket különbözõ szoftverek felhasználásával érhetjük el, ilyen a Macromedia által készített Flash is

1
A számítógép egyik legnagyobb elõnye, hogy olyan programokat lehet vele készíteni, amelyek nagyon látványosak és interaktívak. Ezeket különbözõ szoftverek felhasználásával érhetjük el, ilyen a Macromedia által készített Flash is, segítségével programunk tartalmazhat látványos animációkat, valamint olyan részeket, melyek képesek kommunikálni a felhasználóval.

A Flash rövid története

1996-ban egy FutureSplash nevû cég mutatta be a Flash-t. A technológia egy webes multimédia megoldásként keletkezett, amivel könnyen, gyorsan letölthetõ interaktív gombokat készíthettünk az Internetre.
Amivel azonban igazán elbûvölt mindenkit az az, hogy vektor grafikát lehet vele készíteni. Az Adobe Photoshop segítségével készített pixeles grafikákkal ellentétben a vektor grafika ugyanis méretezhetõ. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó rá tud közelíteni a képre, vagy a kép egy részére, anélkül, hogy a kép minõsége romlana. Rugalmasságot adhatunk képeinknek ezáltal.

A Macromedia továbbfejlesztette a technikát, és a Flash-t bitképes, audio támogatással bõvítette. A Flash 3-as verziójánál jelent meg az átlátszóság (Transparency) és a morfózis (Shape Morphing) képessége. Valamint a Macromedia a Flash Asset Xtra-val áthidaló kapcsolatot hozott létre a Shockwave és a Flash között.

A Macromedia Flash 4.0 megjelenése a web fejlõdésében újabb nagy mérföldkõ. A Flash ezen túl már nemcsak az egyik legjobb webes animációs megoldás - egyben az egyik legjobb megoldás webes multimédia-fejlesztéshez. A 4-es verzió újdonságai: MP3 audio, szerkeszthetõ szöveges mezõk, újratervezett Library (könyvtár) ablak, bõvített grafikus felület.

Az Flash 5.0 új tulajdonságai megnövelt képességeket szolgáltatnak a különbözõ grafikák készítéséhez, a munkafolyamatokat egyszerûsítették és bõvítették az ActionScript felhasználásával készíthetõ interaktív munkák lehetõségeit. Az 5-ös verzió fõbb újdonságai: kibõvített color controls (szín beállítás) ablak, új kiemelõ színek alkalmazása a jobb megkülönböztetés miatt, saját gyorsbillentyûk definiálásának lehetõsége a kényelmes, gyors munka érdekében.

Ma az aktuális változat az Adobe Flash CS3, mely már sokat egyszerűsödött, komoly programozási (ActionScript 1,2,Lite) képességekkel is rendelkezik.

A Flash általános bemutatása


Mennyivel nyújt többet a Macromedia Flash annál, amit már megszoktunk? Mennyivel tud többet a HTML-nél, a JavaScript-nél vagy az Animated GIF-eknél? Elõször is, a weboldal interaktívvá válik. A benne lévõ objektumok (képek, szövegek, gombok) mozoghatnak, foroghatnak, átszínezõdhetnek, változhat a méretük, és mindez különbözõ eseményekhez köthetõ (például az egér mozgatása, lenyomott billentyû, eltelt idõ stb.). S ami különösen lényeges: a kész Flash anyag kisméretû. Még egy komolyabb bevezetõ animációval indító weboldal is mindössze 200-300 Kbájt.

Az anyagunkhoz hangokat csatolhatunk, ezeket idõzíthetjük, vagy feltételhez köthetjük (például csak akkor szóljanak, ha valaki megnyomja az egyik gombot). A hangokat a Flash MP3 formátumban tárolja (illetve ha az eredeti formátum más volt, akkor MP3-má konvertálja).
A weboldalakat védhetjük (például nem lehet leszedni róla a képeket, linkeket, és a kész Flash programot a levédés után újraíráshoz sem lehet megnyitni).

A Flash formátumát igen sok böngészõ ismeri (Internet Explorer 5, Netscape Navigator 4), de könnyen telepíthetõ a lejátszó (pl. a StarOffice-hoz vagy az Operához), s nemcsak Windows (hanem például Linux) alá is, méghozzá ingyen. A Flash-el könnyen lehet komoly programokat írni, vagy bemutatókat készíteni.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor