Európa kapuja, a britek gyarmata

A mindössze 6543 km2-nyi félsziget fontos stratégiai jelentőségű terület, mivel az azonos nevű tengerszoroson fekszik. Itt találkozik az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger és csak 13 km-re van az afrikai kontinens. Gibraltár 300 éven át fontos brit fegyveres támaszpontként működött, mára azonban megváltozott a szerepe.




A kis félsziget napjainkban használt nevének elterjedése valószinűleg az araboknak köszönhető, hiszen a Jebel Tariq (جبل طارق) jelentése nem más, mint Tarik hegye. Tarik ibn-Zijad valós történelmi személy volt, aki 711-ben Spanyolország ellen vezérelte berberekből, szíriaiakból és jemeniekből álló hadait. Az arabok előtt a föníciai általi elnevezés, a Kalpe volt használatos, mivel a félszigetet uraló sziklát Herkules egyik oszlopának hitték. A hatalmas kőtömb olyan mértékben uralja a tájat, hogy Gibraltárt ma is sokan csak úgy hívják “a Szikla”.

A Szikla, a távolban felsejlenek Afrika partjai




























Földrajzi adatok Gibraltárról

o Koordinátái: 36^o északi földrajzi szélesség, 5^o nyugati hosszúság
o Spanyolországgal való határának hossza mindössze 1,2 km hosszú.
o Partmenti szakasza két részre oszlik, teljes hossza 12 km.
o A keleti oldalon található a Homokos- és a Katalán-öböl kis településeikkel, de a nyugati parton él a lakosság nagy többsége.
o Az éghajlat mediterrán jellegű, enyhe telekkel és forró nyarakkal.
o A terep két jól elkülönülő egységből áll. A Gibraltári-sziklát (426 m) keskeny sávban part menti síkság övezi.
o Természeti kincsei elhanyagolható mennyiségűek.
o Ivóvíz szükségletüket a közelmúltig úgy oldották meg, hogy nagy tározókba gyűjtötték a csapdékvizet, de ma már a sziklába épített sótalanító berendezés korlátlan mennyiségű tiszta vizet biztosít.
o A föníciaiak i.e. 950 körül telepedtek itt le, akiket a karthágóiak, majd a rómaiak követtek. Birodalmuk bukása után a vizigótok hatalma alá kerül s mindaddig birtokolják, mig 711-ben a muzulmán hadvezér, Tariq el nem foglalja.
o Hivatalos nyelv az angol és a jogi rendszer is a brit törvények alapján működik.

A félsziget keletkezése

Úgy 200 millió évvel ezelőtt az afrikai tektonikus lemez összeütközött a tőle északra elhelyezkedő európai kőzetlemezzel és magas hegységrendszerré gyűrte fel annak déli részét. A vízből kiemelkedtek a júra korban keletkezett vastag mészkőrétegek, melyek mindaddig a tenger alját képezték. Furcsa érzés lehet séta közben arra gondolni, hogy a valamikori tengerfenéken lépkedünk, ami megannyi elhalt kagyló, csiga és más állatka mészvázának megkövesedett maradványa.
Mikor 55 millió évvel ezelőtt az afrikai kőzetlemez ismét összeütközött az európaival a Földközi-tenger bezárult, tehát tóvá vált. A nagy meleg és párolgás hatására idővel ki is száradt, de mintegy 5 millió évvel ezelőtt az Atlanti-óceán vize áttörte a Gibraltári-szorost és a medence újra megtelt vízzel. Ekkor alakult ki a part mai természeti képe. A tenger elárasztotta a Gibraltári-félsziget alacsonyabban fekvő részeit. Az impozáns sziklákat látva nem nehéz feltételezni róluk, hogy egykor szigetekként uralták a tájat. Mivel a Jégkorszakok közötti meleg időszakokban az olvadás hatására megnövekedett a világtengerek szintje a csúcsok valóban a tenger fogságába kerültek. Ilyen látvány fogadta 120 000 évvel ezelőtt az első idetévedt ősembereket. Később a tenger vizének szintje csökkenni kezdett s a sziklák összekapcsolódtak az Ibériai-félszigettel.

Nem csak a táj képe változott azonban a hosszú idő folyamán, de a mészkő is egyre jobban engedett a természeti erők kitartó munkájának. A repedéseken átszivárgó csapadékvíz kis járatokat mosott a szikla belsejében melyek egyre tágultak s mára már barlangokká szélesedtek. Számuk 140 körül van. A Sziklát növények és állatok népesítik be. Különlegességnek számít a Gibraltári tatárvirág (Iberis gibraltarica), ami európaszerte csak itt található, valamint a gibraltári makákó. Ők az utolsó majomfajta kontinensünkön. Számuk az utóbbi néhány évben növekvőfélben van, s mivel sokan közülük elhagyják a sziklát, mind gyakrabban látni őket városi környezetben. Pajkosságukkal és torkosságukkal azonban kellemetlenségeket okoznak az embereknek. Megtörtént, hogy nyitott ablakot látva beosontak és felfordították a házat…

Gibraltári tatárvirág (Iberis gibraltarica)

















Játékos makákók





















Tipikus tájkép




















Tarka népesség, de egységes szándék

Ma Gibraltárnak megközelítőleg 29 000 lakosa van, kik sok fajta népnek a leszármazottai. Gondolhatnánk, hogy polgárainak többsége angol vagy spanyol, azonban legszámosabban Máltáról érkeztek, de élnek itt sefárd és Észak-afrikai származású zsidók is.

Gibraltár történetének legnagyobb fordulata 1713. július 13-án következett be, mikor az Utrechti Egyezmény szerint a terület az Angol Korona részévé vált. Mivel azonban nem húzták meg pontosan a közös határvonalat Spanyolországgal, így vitákra került sor. A dekrétum azonban tisztán kimondja, hogy az Egyesült Királyságnak örökérvényű hatalma van Gibraltár felett. A spanyolok természetesen nincsenek belenyugodva, hogy így megtörik területük kontinuitása, bár ez a jelenség Európa más térségein is ismeretes. Egyetlen példát említve, a Svédország és Finnország között elhelyezkedő Åland-szigetek finn igazgatás alatt állnak, bár az itt élő lakosok legnagyobb százalékának svéd az anyanyelve. Spanyolország megkísérelte visszaszerezni valamikori részét, de az 2002-ben megtartott népszavazás nem hozott kedvező eredményeket számukra. A referendum szerint a gibraltáriak 98,97%-a nem kíván csatlakozni az északi szomszédhoz. Ennek ellenére baráti kapcsolatokat ápolnak Spanyolországgal. Sokan naponta megfordulnak a határon túl vásárolni, dolgozni, szórakozni.





A szolgáltatásokra épülő gazdaság

Gibraltár önellátó gazdasága főként a hajóforgalomra, a külföldön lebonyolított bankügyletek általi haszonra és a fogyasztási cikkekre kivetett vámokra épül. Nagyon fontos bevételi forrás az idegenforgalom is. A félszigetet jelentős nemzetközi konferenciaközpontként ismeri a világ, de hajókirándulásaik alkalmával az egyszerű turisták is szivesen eltöltenek itt egy-két napot annál is inkább, mert vásárláshoz is kedvező feltételeket kínál. Mióta Nagy Britannia kivonta hadseregét Gibraltár területéről, azóta a bevétel legnagyobb részét, - az összjövedelemnek mintegy 30%-át az idegenforgalom biztosítja.

A város főtere