- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a víz körforgása révén a tengerből naponta 136 000 köbkilométer víz kerül eső, hó és jég alapjában a szárazföldre?
58. szám - 2008. szeptember 29.
A trópusi ciklonokA trópusi ciklonok a legpusztítóbb és egyben a legszebb természeti jelenségek közé tartoznak.
|
A trópusi ciklonokat Amerikában hurrikánnak, Ázsiában pedig tájfunnak nevezik. Kialakulásukat, méretüket és hatásukat tekintve jelentős eltéréseket mutatnak a mérsékelt övezeti ciklonokhoz képest. A trópusi ciklonok ugyanis nem két légtömeg határán képződnek, hanem kifejlődésükben a meleg, nedves trópusi levegő játssza a főszerepet. További feltétel a legalább 26 Celsius-fokos tengerfelszín. Ez a magyarázata, hogy miért csak bizonyos területeken és időszakokban jönnek létre. A meleg tenger felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd (az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin megegyező irányban). Az így létrejött légköri képződmény egészen addig csak trópusi viharnak nevezhető, amíg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a 74 mérföld/órát (megközelítőleg 120 km/óra). Ettől kezdve hivatalosan ciklonnak minősítik, és nevet is kap. A trópusi ciklon mérete jelentősen kisebb, mint mérsékelt övi társaié. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy magjában a légnyomás 900 millibar alá is eshet (vagyis alacsonyabbra, mint a mérsékelt övezeti társánál), akkor már megérthetjük, miért olyan pusztítóak ezek a viharok. Mivel a légnyomás kis területen belül gyorsan változik, a szelek sebessége elérheti a 240-350 km/óra értéket is. Szerkezetük igen jellegzetes. Szemben a mérsékelt övezeti ciklonokkal, frontokat nem találunk bennük. A ciklon középpontjában (itt található a legkisebb légnyomás) kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol felhők nem találhatók. Ennek mérete mindössze 15-40 km. Ezt a részt nevezik a ciklon szemének. A szemet gyűrű alakban óriási felhőfal övezi, melyet a rendkívül heves feláramlások hoznak létre. Ez a viharzóna. A felhőfal a teljes troposzférát (a légkör alsó, 10-12 km magas részét) átfogja; tipikus felhője a jól fejlett cumulonimbus (zivatarfelhő), melyből igen intenzív csapadék hullik. A viharzóna átmérője 25-60 km. Innen kifelé haladva a szélsebesség és a csapadék hevessége csökken, a légnyomás pedig emelkedik. Az egész rendszer átmérője néhány száz km lehet. Évente átlagosan 84 trópusi vihar és 45 hurrikán/tájfun alakul ki a Földön. A trópusi ciklonok okozta károkról csupán becslések állnak rendelkezésre, mivel a fellépő tengerár, árvizek, jégeső és más események szintén jelentős kárnövelő tényezők. A pusztítás nagyságrendjét jól mutatja, hogy az egyik legemlékezetesebb hurrikán, az Andrew az evakuálások ellenére 50 ember életét oltotta ki, a keletkezett károk pedig meghaladták a 30 milliárd USA-dollárt. A hurrikánok nevei 1953 óta az amerikai Nemzeti Hurrikánközpontban összeállítanak egy hurrikánnévjegyzéket. Ez a lista évekkel előre adott, és névsor szerint van rendezve. Régebben csak női nevek szerepeltek a listán, ma már azonban férfi- és női nevek egyaránt előfordulnak rajta. Az 1998-es év két ismertebb hurrikánjának elnevezése Bonnie és Georges. 1999 első hurrikánjának a neve Arlene. A hurrikánok "rangsora" A hurrikánokat erősségüktől függően egytől ötig kategorizálják. Az egyes a leggyengébb, az ötös a legpusztítóbb. Minden kategóriához megadják a vihar magjának légnyomását (minél alacsonyabb, annál nagyobb a pusztítóerő), a szél sebességét, a tengerszint emelkedését a partvonalon, és a károk mértékét. A trópusi ciklon kialakulásának területei és időszaka A trópusi ciklonok kialakulása olyan meleg tengerfelszínekhez kötődik, melyek hőmérséklete meghaladja a 26 Celsius-fokot. Ilyen tengerekkel, óceánokkal csak a trópusokon találkozhatunk, és ott is csak az év bizonyos szakában. A trópusi ciklonok létrejöttének jellemző ideje így az északi féltekén júliustól októberig tart, de leggyakrabban késő nyáron és kora ősszel jelennek meg. A déli féltekén február és április között valószínű a felbukkanásuk. A trópusi ciklonokra elsősorban Ázsiában (Dél-Kína, Tajvan, Fülöp-szigetek és Japán körzete) és Amerikában (főleg az Antillákon és a Karib-térségben számíthatunk). Dél-Amerika és Afrika nyugati partvidékén nem jönnek létre ilyen jellegű viharok. Ennek oka, hogy mindkét térségben hideg tengeráramlatok találhatók. A trópusi ciklonok a forró övezetben keletkeznek, és a keleties irányú passzátszelekkel nyugati irányba sodródnak, miközben lassan távolodnak (kisodródnak) az Egyenlítőtől. A szárazföldek partvonalát elérve magasabb szélességi fokok felé mozognak tovább. A kanyarodás után egyre inkább veszítenek erejükből, hiszen elveszítik energiaforrásukat, a meleg, párás tengerfelszínt. Ez gyakorlatilag a ciklon pusztulását jelenti. 20 év legpusztítóbb karib-tengeri hurrikánjai Az elmúlt két évtized legpusztítóbb hurrikánja - az EFE hírügynökség összeállítása szerint - Ázsiában pusztított: 1991. április 29-én Banglades parti övezetében 200 ezer ember életét követelte. Közép-Amerika és a Karib-tenger térségében azonban az 1998. októberi Mitch volt a legvérengzőbb, több mint 10 ezer ember halt meg következtében, 3 millió volt a károsultak száma. A Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségét érintő legpusztítóbb hurrikánok és ciklonok az elmúlt 20 évben: 1980. augusztus - Allen hurrikán, Karib-tenger. Mintegy 100 halott és 200 ezer kitelepített. 1980. szeptember 28. - Herminia ciklon, Mexikó. 30 halott, 175 ezer károsult, jelentős mezőgazdasági kár. 1983 - Alicia hurrikán, a Mexikói-öböl partjai. 22 halott, 1300 millió dollár anyagi kár 1984. szeptember - Odilia hurrikán, Mexikó. 40 halott és több száz eltűnt. 1985. november - Kate hurrikán, Mexikói-öböl, Panama, Kuba, Jamaika és Florida. 15 halott és több ezer kitelepített. 1988. szeptember 10. - Gilbert hurrikán, Mexikó dél-keleti része, Jamaika, Quatemala, Nicaragua, Egyesült Államok (Texas) és Kuba. 350 halott és 8 milliárd dollár kár. 1988. október - Juana hurrikán, Nicaragua. 340 halott és félmillió károsult. 1989. szeptember 16. - Hugo hurrikán, Puerto Rico (USA). Tucatnyi halott, és 600 millió dollár kár. 1992. agusztus 23-26. Andrews hurrikán, Bahama-szigetek, Egyesült Államok (Florida és Luisiana). 15 halott és 30 milliárd dollár anyagi kár. |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata