Tudta-e?
...évente két alkalommal érdemes a légkondicionáló fertőtlenítését is elvégeztetni, mert a berendezések gomba- és baktérium- tenyészetekkel lehetnek tele, a készülék ezért ilyenkor fertőzött levegőt keringet a belső térben?

66. szám - 2008. november 24.

FÜSTMENTES NAP

A cigaretta rabjai

Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november 17-ét Füstmentes Nappá nyilvánították, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak.
dr MUHI B. Béla

A mozgalom Amerikából indult, és az évek során vált nemzetközivé. Kitalálói azt szeretnék elérni, hogy legalább ezen az egy napon ne nyúljon senki a cigaretta után.

1492-ben három hajó hagyta maga mögött az ibériai partokat, hogy Ázsiát nyugat felől elérve dicsőséget és új aranyforrást szerezzen a spanyol trónnak. Mint ismeretes, a küldetés Ázsia fűszereit és aranykincsét gazdagságban messze felülmúló felfedezést eredményezett. Az amerikai gyarmatbirodalom kiépülésével, a nemesfémmel megrakott hajók mellett az addig ismeretlen állatok és növények is eljutottak az Óvilágba, többek között a világhírű karriert befutó dohány.

A dohány eredetének kérdésében ma is vitatkoznak a tudósok. Az őslakók már Amerika felfedezése előtt ezer évvel pipáztak. Kezdetben csak illatos növényeket füstöltek, de később Közép- és Dél-Amerikában megismerték a dohányt. Az őslakók nem csupán az élvezet miatt dohányoztak. Azt hitték, az istenek és a szellemek kedvüket lelik a dohány égre szálló füstjében. Történelmi jelentőségű volt a pipa szerepe az őslakók és európaiak közötti érintkezés során, amikor az állandó harcok után a béketárgyalásokon előkerült a békepipa.

A dohányról szóló első írásos emlék maga Kolombusz naplója. 1492. október 15-én a következő bejegyzést olvashatjuk: "E két sziget között, az öböl közepén találkoztunk egy kenuzó bennszülöttel, aki Santa Maria szigetéről Fernandinára evezett. Némi vizet és élelmet vitt magával, meg néhány szárított levelet, amit ők nagy becsben tarthatnak, hiszen már én is kaptam ajándékba tőlük ugyanezen növény leveleit." Pár héttel később, egy másik sziget mellett elhajózva bennszülöttekről tesz említést, akik "füstöt isznak". Maga az angol tobacco kifejezés az indiánok Y alakú pipája nevéből származik, amelyet ők tobago-nak neveztek. A nikotin a portugáliai francia nagykövet és orvos Jean Nicot nevéből ered, aki később kertjében - saját használatára - dohányt termesztett. Nicot a dohányt mindig gyógynövénynek tartotta, a XIX. században felfedezett dohányméreg névadásakor is őt tisztelték meg a későbbi tudósok a nikotin elnevezéssel.

A dohány és a dohányzás azóta látványos karriert futott be világszerte. Globális szinten évente mintegy négymillió ember hal meg idő előtt, valamely dohányzással összefüggő betegség miatt. E szenvedélybetegség átlagosan nyolc évvel rövidíti meg a dohányzók életét. Az Európai Unió egészségügyi biztosa szerint dohányzás következtében évente 650 ezer ember hal meg az EU-ban, vagyis percenként egy ember életébe kerül a dohányzás.



A DOHÁNYFÜST LEGAGRESSZÍVABB ANYAGAI


A cigaretta általános felépítése sokat változott az elmúlt évszázadban. A negyvenes években vált általánossá, hogy a hossza 85 mm. 1954 óta terjedt el a filter használata, az ötvenes évek óta használnak adalékanyagokat; a hetvenes években változtak a töltési technológiák és a cigarettapapír légáteresztő képessége. A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius fok körüli hőmérsékleten izzik. A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik. A gyártás során adalékanyagokat is tesznek a cigarettába, amiknek a toxikus / nem toxikus voltát természetesen ellenőrzik, de a dohányos dohányzási szokásaira gyakorolt hatását nem. Az adalékanyagok céljuk szerint lehetnek nikotinszint-növelők, ízfokozók és szagelrejtők. Az égés során keletkező mintegy 4000 anyag aránya más a főfüstben és más a mellékfüstben. A sokezer vegyület közül a szénmonoxid, a policiklikus szénhidrogének, a nitrózaminok és a nikotin a legfontosabbak. A ciánhidrongén legfőbb hatása, hogy a légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám aktivitását csökkenti vészesen. Ezek mellett egyre nő azon bizonyítottan rákkeltő anyagok száma, amelyeket megtalálnak a dohányfüstben is: policiklusos aromas szénhidrogének, aromas aminok, dohányspecifikus nitrózaminok, radioaktív polonium, azaarének, aldehidek, benzén, butadién, vinilklorid, akrilamid, arzén, króm stb.

A cigarettában a szerves anyagok égésekor széndioxid és szénmonoxid keletkezik. Utóbbi a vér oxigénszállító hemoglobinjához 200-szor jobban kötődik, mint az oxigén. Normálisan a hemoglobinnak csak 1-2%-át foglalják le a szervezetbe bejutó vagy ott keletkező CO molekulák. A dohányos vérében viszont ez az arány 5-15%. Az egész testre kiterjedő oxigénhiány a központi idegrendszerben többek között koncentrációs zavarokban mutatkozik. Összesen mintegy 30 rákkeltő ágenst tartanak számon a dohányfüstben, de valószínű, hogy sokkal többen vannak, egyéb mérgező anyagokról nem is beszélve.Gondolták volna például, hogy ma már a dohányfüst is szennyezett! Elsőre talán furcsán hangzik, de igaz. Dédszüleink korosztálya még nem mérgezte magát annyira a dohányzással, ma viszont a növényvédőszer-maradványok, és egyéb vegyi adalékanyagok is dúsítják a mérgező aerosolt.



PASSZÍV DOHÁNYZÁS


Mint azt nagyon sokan állítják, nem csak az aktív, de a passzív dohányzás is káros. De vajon ugyanannyira, mint ha aktívan füstölnénk? Bár sok ellentétes vélemény olvasható arról, mennyire bizonyítható a passzív dohányzás káros hatása, ma már inkább csak a dohányzás haszonélvezői hiszik, hogy nem az. A 90-es években a Genfi Egyetemi Klinikán Alfredo Morabiának és munkatársainak föltűnt, hogy semmilyen statisztikai különbség nem mutatható ki a dohányzó és nem dohányzó nőknél kialakult mellrákesetek számában. Nem akarták elhinni, hogy a dohányzás teljesen ártatlan a mellrák kialakulásában, így nem maradt más hátra, mint beigazolni gyanújukat, miszerint a passzív dohányzás a felelős a nem várt statisztikai eredményekért. A svájci kutatóknak igazuk lett. Ebből pedig az következne, hogy az aktív dohányzók egészségkárosodásáért is nagyrészt a passzív dohányzás a felelős, igaz ők gyakrabban vannak kitéve ennek a hatásnak.

DOHÁNYZÁSELLENES KÜZDELEM

Szigorodik a dohányzásellenes küzdelem az Európai Unióban. Nemrég bemutatták azt a 42 elrettentő hatású dohányzásellenes képet, amelyeket a jövőben alkalmazhatnak a tagországok a cigarettás dobozokon. A dohányzás lassú és szenvedéssel teli halálhoz vezethet - ez a felirat áll a gégerákos férfit ábrázoló fotó mellett. A tüdőrák fényképe mellett pedig az olvasható: A dohányzás halálos tüdőrákot okoz. A fenyegető képeket azért akarják a cigarettásdobozokra tenni az Európai Unióban, mert úgy vélik, az eddigi figyelmeztető jelzések nem rettentették el kellőképp a dohányzókat káros szokásuktól. A tagállamok egyébként saját hatáskörükben döntenek majd arról, hogy bevezetik-e az elrettentő figyelmeztetéseket vagy sem.



A MUNKAHELYEKNEK DOHÁNYZÁSMENTESNEK KELL LENNIÜK!

Az Európai Parlament a munkahelyekre vonatkozó teljes dohányzási tilalmat szorgalmaz. Az úgynevezett Zöld Könyvről szóló határozatban „Egy dohányzásmentes Európáért: stratégiai opciók EU szinten” a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy bővítsék ki a keretirányelvet a biztonságról és egészségvédelemről a munkahelyen, kiterjesztve a dohányzási tilalmat. Minden munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkahely dohányfüstmentes legyen. Ha a tagállamok két éven belül nem hajtják végre a korlátlan dohányzási tilalmat az összes munkahelyeken, beleértve a vendéglátást valamint a zárt közintézményeket és közlekedési eszközöket, az Európai Bizottságnak 2011-ig újabb, megfelelő törvényjavaslatot kell előterjesztenie. Míg Belgiumban a dohányzás a munkahelyen már tilos, Németország eddig csak a kommunális épületeket nyilvánította dohányzásmenteseknek. Irország is már 2004 óta dohányzási tilalmat vezetett be, amely minden munkahelyet magában foglal, beleértve a sörözőket, bárokat és éttermeket. Markos Kyprianou, az EU egészségügyi biztosa már többször törekedett lehetőleg átfogó szabályozásokra dohányzásmentes zónákra mint például a munkahelyeken, vendéglőkben és kocsmákban, miután most az Európai Parlament is kimondta, rövidesen a munkahelyen való dohányzást az egész EU-ban megtiltják.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor