Amit nem tudsz az álmokról

Az almaid 90%-át elfelejted

Az ébredést követő első öt percben álmaink több mint felét elfelejtjük. Tíz percen belül pedig közel 90%-át.

Csak arról álmodunk, amit ismerünk

Álmaink tele vannak olyan idegenekkel, akik különböző szerepeket játszanak. Gondoltad volna, hogy agyunk nem talál ki új arcokat? Ezek valós emberek, akikkel életünk folyamán találkoztunk, csak nem emlékszünk rájuk. Agyunk többszázezer emberi arcot rögzít születésünk pillanatától, tehát bőven van miből „dolgoznia”, amikor álmainkat kreálja.

Nem mindenki álmodik színesben

Az emberek 12%-a fekete-fehérben álmodik. 1915 és 1950 közötti tanulmányok még arról számolták be, hogy az álmok többsége fekete-fehér. A 60-as évek elején ez az állítás kezdett megdőlni. Mai kutatások azt bizonyítják, hogy az álmok mindössze 4,4%-át élik meg az emberek színek nélkül. A legutóbbi felmérések szerint ennek fő oka a fekete-fehér filmről és tv-ről való átállás színes médiára.

A vak emberek is álmodnak

Azok, akik életük folyamán veszítették el látásukat, szintén képekben álmodnak. A vakon születettek nem élnek át semmilyen vizuális élményt, viszont egyéb érzékszerveiket bevonva álmodnak – hangokkal, szagokkal, tapintással és érzelmekkel. Egy látó ember nehezen tudja ezt elképzelni, de a fáradt test annyira igényli az álmokat, hogy gyakorlatilag bármilyen fizikai helyzetet képes előidézni.

Az álmok meggátolják az elmezavar kialakulását

Egy viszonylag friss tanulmány arról tett tanúságot, hogy azoknál a diákoknál, akik fel lettek ébresztve minden egyes álomfázis elején, de mégis végigaludták a 8 órát, már 3 nap elteltével jelentkeztek a koncentrációs zavarok, hallucináció, ingerlékenység és az elmezavar tünetei. Amikor viszont hagyták őket nyugodtan aludni, az agy hihetetlen gyorsasággal pótolta a kiesést azáltal, hogy több időt töltött az REM („gyors szemmozgás) fázisában.

Az állatok is álmodnak

Különböző állatokon elvégzett kísérletek azt bizonyítják, hogy alvásuk közben ugyanolyan agyhullámok keletkeznek, mint az embereknél. Például, a kutyáknál alvás közben néha megfigyelhető a mancsok mozgása és a nyüszítés – mintha álmukban futnának vagy kergetnének valamit.



Külső ingerek beágyazása

Agyunk nem csak érzékeli az alvás közben bennünket ért külső ingereket, hanem be és építi azokat álmainkba. Ez annyit jelent, hogy például a megszólalt csengő álmunk szerves részévé válik. Elképzelhető, hogy koncertről álmodunk, miközben halk muzsikaszó szivárog be valahonnan.