Tudta-e?
Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

86. szám - 2011. július 01.

Állatvilág

Agár a magyar ugaron

Az emberek felismerték, hogy válogatással és ellenőrzött párosítással alakítható a kutyaszaporulat tulajdonsága, mert a gyorsabb, harciasabb állatoknak az utódai is gyakorta örökölték őseik tulajdonságait.

2
Ősidők

Sohasem fog kiderülni, hogy elődeink miért hagytak életben néhány vadkutya kölyköt, ahelyett, hogy azon nyomban megölték és megették volna ezeket az állatokat. Nem tudatosan cselekedtek, mert azt nem sejthették, hogy az így felnevelkedő kutyák az emberben találják meg a falkavezért. Az embercsoportban növekedő kutyakölykökkel megtörtént a csoda – a genetikailag kódolt falkahűség és a domináns vezér elfogadása azt a varázslatot eredményezte, hogy távoli ősünk lett a kutyafalka vezére. Így vadászni vezethette, harcra uszíthatta ezt a sikeres ragadozót - mert bármit tegyen is a falkavezér, a falkatagok követik őt, és alázattal tartoznak neki.


Ember és kutya – ősi barlangrajz

Kiválogatás

Az idők múlásával az emberek felismerték, hogy válogatással és ellenőrzött párosítással alakítható a kutyaszaporulat tulajdonsága, mert a gyorsabb, harciasabb állatoknak az utódai is gyakorta örökölték őseik tulajdonságait. A kergetésen, hajszán alapuló vadászmódhoz különös fajta kellett, melynek a vérében van az üldözés és futásra született. A természetes kiválogatódás és a mesterséges szelekció hatására kialakult a leggyorsabb, a többitől jelentősen eltérő kutyafajta: az agár.

A történelmi magyar agár

Az agár-kutyacsoport eredete földrajzi szempontból még tartalmaz fehér foltokat, de számos tény utal arra, hogy Észak-Afrika és Közép-Ázsia tájain alakultak ki ennek a fajtának az első önálló, jellegzetes képviselői. Szinte biztosra vehető, hogy itt került kapcsolatba ezekkel az ebekkel a vándorló nomád magyarság. Az ősmagyarok a keleti vadászati szokásoknak megfelelően sólymokat és vadászebeket használtak a vadállatok elejtéséhez. Ezt igazolják a honfoglalás idejét feltáró ásatások során felszínre került ebcsontok. A csontvázakból kiderül, hogy a magyar törzseket egy nehezebb-erősebb a nagyvadak, sakálok, rókák, farkasok hajtására alkalmas véreb, és egy törékenyebb, inkább nyulászásra alkalmas kutyafajta – az agár kísérte.

A csodaszarvassal való találkozást megörökítő képen Hunor és Magor látható kutyákkal





















Magyar agarászat a XI. – XIX. idején

„Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár,
Ifjak társasága, éles szabja, jó madár.”

                                                               Balassi Bálint

Államalapító István királyunk idejétől kezdve a keleti jellegű lovas-kutyás, sebesen száguldó, agarat követő vadászatok egyedülállóak voltak Európában. Ez egyrészt a magyar lovasság felszereltségében, másrészt pusztáink nagyságában gyökerezett. Ugyanis ebben a korban még nem használtak külön vadászkellékeket – vadászfegyvereket, hanem a szokásos hadifegyverzettel indultak a vadak elejtésére is. A nehéz nyugati lovagok nem voltak elég gyorsak az agár és a nyúl követésére, ezért a durvább közelharcot kívánó vaddisznó és medvevadászatnak hódoltak.

Az Anjou korból lovak mellett galoppozó nyurga kutyák láthatók a vadászjeleneteket megörökítő képeken. Hunyadi Mátyás királysága alatt tetőfokára hágott a kutyás vadászat, sőt a mázlista lovasbalesetről elhíresült II Lajos király ebeit a palota termeiben tartotta és a bárók és főpapok megbotránkozására nemegyszer asztalához is ültette.


A magyar nemesség többsége szenvedélyes vadász volt

A mohácsi csata elvesztése és az ország feldarabolása a királyi vadászatoknak is véget vetett Magyarországon. Az elszigeteltebb vidékeken - a Felvidéken, valamint Erdélyben - azonban tovább agarásztak a nemesek.

Az agarászat a szabadságharc utáni ínséges időkben az élelemszerzést, a húsvadászatot szolgálta. Az 1857-es délvidéki kutyatartásról Krisztoforovics János így ír: „Szabadka vidéken annyira ki lőnek pusztítva a nyulak, hogy szerfelett csekély számmal valának találhatók, s a csekély szám is végképp eltűnik, mert több agarunk, mint nyulunk van a vadászati helyeinken”

Agónia

A XIX. században elterjedt, a vadászatot csak utánzó agárfuttatás valamint a műnyulas versenyek szabályai nem kedveztek a magyar agár fennmaradásának. A gyengébb fizikumú, kevésbé kitartó, de lényegesen gyorsabb angol agár (greyhound) kiszorította a kiváló vadásztulajdonságokkal bíró magyar agarakat. Ha a magyar agártulajdonos nyerni akart, kénytelen volt a sebesebb greyhound vérét kutyáiba vinni. A vérkeveredések megpecsételték a történelmi magyar agár sorsát. A tisztavérű magyar agár eltűnt a történelem színpadáról.


A versenypályán az angol agáré a pálma

Nyomok a magyar ugaron

A II. világháború alatt a történelmi magyar agarak utolsó példányai is elkallódtak, csak néhány elszigetelt területen - leginkább az orvvadászok kezén - megmaradt egy-egy az eredetihez közelálló küllemű példány. A magyar agár megmentését szívügyüknek tekintők felkutattak néhány, a fajtajellegnek megfelelő kutyát, és ezzel megkezdődött a tenyésztés, az ősi fajta feltámasztása. 1962–63-ban Szigethy Kálmán három agárral kezdte rekonstruálni a régi típusú magyar agarat.

Ma a magyar agár a 240-es FCI nemzetközi standard által elismert kutyafajta.



A modern magyar agár

Általános megjelenés: Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozatú, izmos; elegáns. Testtömege: 22-31 kg - A testhossz kissé nagyobb a marmagasságnál.

Marmagasság: Kanok: 65-70 cm - Szukák: 62-67 cm
Nem a centiméterekben mért magasság, hanem az arányosság a legfontosabb.

Színei: Színe fekete vagy fakó, de lehet csíkos, ordas, barna foltos, illetve minden alapszínnek van foltos változata is (fehér alapon az alapszín) – egyszóval a legtöbb agárszínben tenyésztik. A kék, fehér, barna, farkasszürke szín, valamint fekete-cserszín és a háromszínű nem elfogadott.

Viselkedés és jellem: Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett, és ellenálló, versenypályán kiváló versenyző. (Nem igény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár!) Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens, hűséges. Éber, személy- és házőrző ösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, vagy harapós legyen.

Alkalmazásai: Vadász-, és falkaeb, mely szemre vadászik. Figyelemreméltó a szaglása. Vadászatra csak külön engedéllyel lehet használni őket.
Pályaversenyzésre és coursingra kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált be. Nagyon jó kísérő, és hűséges jelzőkutya.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor