Tudta-e?
A civilizáltnak nevezett világ elmúlt 3500 év történelmét végignézve csak 230 békés évet számolhatunk össze.

165. szám - 2018. június

Ez is kémia

Csíp, szúr és fáj!

A hangyasav a vörös hangyák csípős folyadékában fordul elő, továbbá kimutatták egyes hernyókban, valamint a csalánban és más növényekben is…
SZÓRÁD Endre kémiatanár, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta

3

Csíp, szúr és fáj! Igen, talán ezek az első szavak, amelyek a csalánról eszünkbe jutnak. S innentől fogva jó messzire elkerüljük. Még a gondolatától is sokakat kiráz a hideg. Aki teheti írtja, kivágja, pusztítja. Pedig nem így kéne tenni, hiszen a csalán talán az egyik legfontosabb gyógynövényünk.

Régóta alkalmazzák a természetgyógyászatban. Míg sok ember gaznak tekinti, és a fájdalmat okozó csalánszőrök miatt elkerüli, az igénytelen növényt sokan értékelik tisztító és gyógyító erejéért. A csalánt más kultúrákban is régóta gyógynövényként ismerik.

A közép-európai csalánfajok akár három méter magasra is megnőnek, és igénytelenségük miatt szélesen elterjedtek. Összesen 30 csalánfaj ismert, amelyek az Antarktisz kivételével világszerte képviseltetik magukat; nálunk a nagy és a kis csalán a legismertebb. Nevét a növény a csalánszőröknek köszönheti, amelyek leveleit és szárát borítják, ezek biztosítanak neki védelmet.

Minden szervén megtalálható csalánszőrök, érintése fájdalmas, égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Ennek oka, hogy a csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak. A csalánszőrrel a bőrszövet alá kerül a hangyasav, mely maró hatású, szúrós szagú, színtelen folyadék.

          

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor