Tudta-e?
...hogy egy felnőtt ember tüdejében naponta kb. 10 ezer liternyi levegő cserélődik?

1. szám - 2007. június 4.

NYELVMŰVELŐ JEGYZET

A fonológiai tudatosság

Az elmúlt tizenöt-húsz évben a diszlexiának, az olvasás zavarának egy új, összefüggő modellje alakult ki
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

1
Beszédészlelés, szenzoros emlékezet és diszlexia című doktori értekezésében Csépe Valéria felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben a diszlexiának, az olvasás zavarának egy új, összefüggő modellje alakult ki. Olyan modellről van szó, amely a fonológiai feldolgozásra, a nyelvi képességek bonyolult struktúrájára épít. A modell a diszlexia gyakorlatában és kutatásában a legsikeresebbek egyikének bizonyult, elterjedése különösen az angol nyelvterületen volt rendkívül gyors. Ennek egyik oka többek között, hogy a modell az olvasás súlyos zavarát a fonológiai feldolgozás deficitjére vezeti vissza, ezek a zavarok pedig jól magyarázzák a fejlődési diszlexia egyik leggyakrabban előforduló altípusát, az úgynevezett fonológiai diszlexiát. A fonológiai modell a nyelvi funkciók összetettségéből indul ki, és feltételezi, hogy nem a nyelvi feldolgozó rendszer hierarchiájának legfelső szintjei, a szemantika, a szintaxis és a diskurzus problémái azok, amelyek a diszlexiát leginkább meghatározzák. Sokkal inkább a hierarchia legalsó szintjén található fonológiai modulban kell keresni a probléma gyökerét. A nyelv elemeit alkotó megkülönböztető hangelemek feldolgozása, deficites működése játszik kitüntetett szerepet az olvasás és az írás elsajátításának sikertelenségében.

Diszlexiás gyerekek esetében a nyelvi feldolgozó rendszer fonológiai moduljának működési zavara a szavak szegmentálásának, részekre való bontásának hiányát eredményezi, akadály hárul az írott szavaknak a szavakat alkotó fonológiai összetevőkre való felbontása elé. A diszlexiának erre a modelljére általában fonológiai deficit hipotézis néven hivatkozik a szakirodalom. A modell meghatározó eleme az úgynevezett fonológiai tudatosság (phonological awareness), vagy tágabban nyelvi tudatosság (language awareness). Lynette Bradley és Peter Bryant 1983-as sokat idézett, és a fonológiai tudatosság kérdésében meghatározónak számító közleményükben elsőként fogalmazták meg, hogy a fonológiai tudatosság, a beszédhangokkal végzett műveletek képessége oksági viszonyban áll az olvasási képességgel.


Egy későbbi vizsgálatban Peter Bryant és munkatársai (1990) megállapították, hogy a rímek iránti érzékenység szorosan összefügg a fonológiai tudatosság fejlődésével, és mindkét képesség alapvetően befolyásolja az olvasás elsajátítását. Margharet Snowling (1980) vizsgálatai szerint a fonológiai tudatosság hiánya az olvasás fejlődését, pontosabban a graféma–fonéma megfeleltetésnek készségszintű elsajátítását akadályozza, illetve késlelteti.


A fonológiai tudatosság a kilencvenes évek felfogása szerint gyűjtőfogalomnak számít. Goswami szerint legalább két lényeges szintet kell megkülönböztetnünk a fonológiai tudatosságon belül. A tudatosságnak fonéma-műveleti szintje, azaz a szavak hangokra bontása az olvasás fejlődési következménye. A szótag-műveleti szint, azaz a szótagoknak kezdőhangra és rímre való tördelése azonban a nyelvi fejlődéssel kialakuló természetes kategória, és egyúttal előjelzése az olvasási képességnek. Legújabb modelljében Goswami azt is feltételezi, hogy a műveleti szintet az észlelés és a reprezentáció sajátosságai határozzák meg.


A diszlexia anyanyelv-specifikus meghatározóival kapcsolatos kutatások különösen az utóbbi években kaptak nagy lendületet. Egyre inkább elfogadott dolog, hogy a fonológiai tudatosság egyes szintjei nyelvenként eltérő jelentőségűek. A nyelvi feldolgozó rendszernek egyébként más anyanyelv-specifikus elemei is meghatározóak lehetnek.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor