Helyesírás és számítógép

Kiss Gábor egyik tanulmányában azt vizsgálja, hogy mennyire lehet számítógépen alkalmazni a helyesírási szabályokat. Megállapítja, hogy a számítógépes ellenőrző eszközök fejlettségének mai állása szerint a helyesírás-ellenőrzés legnagyobb hatékonysággal a két szóköz között található karaktersorozatokra korlátozódik. Sajnos, ez a magyar nyelvben elég erős megszorítás. Például az egybeírás-különírás hibái közül ezzel a módszerrel csak a téves egybeírások vizsgálhatók, a téves különírások nem. Az erre vonatkozó szabálykör önmagában véve is rendkívül bonyolult, és sok hiba forrása. Ennek megfelelően a számítógép lehetőségei is korlátozottak. A szó értékű, de több szóból álló kifejezések vizsgálata még nincs széles körűen, elfogadhatóan megoldva. Esetleges a szónál nagyobb szövegelemek, mondatrészek, mondatok, mondatnál nagyobb szövegegységek vizsgálatának lehetősége, ugyanis itt már nem lehet a szótáras hasonlító módszert alkalmazni.

A helyesírás-ellenőrző program alkalmazása többek között a mellérendelő összetételek írásában is nehézségekbe ütközik. A mellérendelő összetételekkel foglalkozó szabály megkülönbözteti az alkalmi, illetve jelentésváltozáson átesett összetételeket. Ennek a megítélésére a számítógép alkalmatlan. A vesszővel elválasztott süt, főz, illetve a kötőjeles süt-főz írásmód eltérő szerepe géppel nem kezelhető. A helyesírás-ellenőrzés emiatt mind a két esetet elfogadja, mivel egyikre nézve sincs kifejezett tiltás.

A nagybetűs írás indokoltságának vizsgálatára a gép korlátozottan alkalmas. A közismert, elfogadott nevek esetében segíthet a szótár. Egy név olykor közszóval is egybeeshet, azonban a számítógépnek ezt nem áll módjában megállapítani. A gép képes arra, hogy a mondatkezdő betűt ellenőrizze. Ennek azonban veszélye is van, mivel a mondathatárt a számítógép rendszerint formális jegyek alapján állapítja meg (mint az írásjel vagy a bekezdés vége), de ezek nem minden esetben egyértelműek. A szövegszerkesztő automatikus javításra felkínálja, hogy a pont utáni betűt nagybetűre javítja. Mivel a pont nemcsak mondatot zárhat, hanem a sorszámnevek és a rövidítések után is szabályosan áll, ezt nem lehet ellenőrzés nélkül elfogadni.

A magyar helyesírási szabályzaton belül van néhány következetlenség, amelyek oka történetileg minden bizonnyal megfogalmazható, a számítógépes megoldást azonban akadályozzák. Az idegen szavak toldalékolásával kapcsolatos szabályok körében gondot okoz, hogy a néma hangra, pontosabban nem ejtendő betűre végződő szavak toldalékolása az előírás szerint másképp történik, mint a hagyományos írásmódú személyneveké (Voltaire-rel – Móriczcal).

A helyesírás „gépszerűtlenségét”, azaz a helyesírás elveinek és struktúrájának, illetve a számítógépesítés lehetőségeinek eltéréseit, ellentmondásait nem szabad eleve a norma kritikájának tekinteni – mondja Kiss Gábor. A helyesírási szabályzat emberek számára, az ember képességeit figyelembe véve készült, nagy mennyiségben tartalmaz intuitív elemeket, ezek a számítógéppel legfeljebb csak közelíthetők. Ezért a felvetődő problémák megoldását először a számítógép oldalán kell keresni, és nagyon meg kell fontolni, hogy ami ma talán megoldhatatlan, egy újabb eszköz vagy pusztán egy új ötlet megjelenésével és kifejlesztésével valósággá válhat. Nem zárható ki azonban, hogy a számítógépes módszerek alkalmazása valahol beleütközik a szabályzat szabta korlátokba, és a gépi módszerek alkalmazásának egyéb előnyei indokolttá tehetik, hogy egyes ilyen esetekben a szabályzat egyik-másik pontjának a módosítását kezdeményezzük.