Kultúr- előtagú összetételek

A kultúrsivatag a Földnek azokra a részeire vonatkozik, amelyek a növényzettől mesterségesen meg vannak fosztva. Ilyesminek számítanak a nagy iparvidékek, a zárt emberi települések, a nagyvárosok és a többi. Ez a fogalom korunknak egyik jellegzetes problémája.

Sajnos, a szóban forgó fogalomnak a jelölője is problematikus. A kultúrsivatag szó szemléletes ugyan, de szabálytalan alakú. A kultúr- előtag ugyanis idegen mintára, szócsonkítással keletkezett a kultúra szóból. Ebben az esetben ’művelés’ értelemben szerepel a kultúra, úgyhogy inkább művelési sivatagot kellene mondani kultúrsivatag helyett. Általában mellőzhetők az ilyen szavak, többnyire a kulturális vagy a művelődési jelzőt tartalmazó kifejezésekkel helyettesíthetjük őket.

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte elárasztották a magyar nyelvet a kultúr- előtaggal alkotott összetételek: kultúralap (művelődési célokat szolgáló pénzalap), kultúrállam (az anyagi és a szellemi kultúra magas szintjén levő állam), kultúrattasé (külképviseletben tevékenykedő kulturális ügyvivő), kultúrautonómia (művelődési önállóság), kultúrbotrány (a szellemi életben, illetve a művelt emberek körében megbotránkozást keltő esemény vagy jelenség), kultúregyesület (voltaképpen művelődési egyesület), kultúregyezmény (szellemi együttműködés megteremtésére, fejlesztésére országok vagy intézmények között megkötött megállapodás), kultúrelőadás (művelődési előadás), kultúrember (viselkedésében kulturált, szellemiekben igényes ember), kultúrérték (kulturális érték, illetve műalkotás), kultúrfilm (rövidebb ismeretterjesztő film), kultúrfok (a műveltség színvonala), kultúrfölény (a más népekénél magasabbnak tekintett kultúrán alapuló fölény), kultúrigény (olyan igény, amely szellemi, esztétikai élményekre, valamint a kultúra termékeiben való részesülésre irányul), kultúrintézmény (vagyis művelődési intézmény), kultúrkapcsolat (országok között művelődés területén meglevő kapcsolat), kultúrközösség (bizonyos embercsoportok műveltségének hasonló jellege, közös volta), kultúrmérnök (olyan mérnök, aki utak, vasutak, hidak építésére van képesítve, magyarul: általános mérnök), kultúrmunka (a közösség művelődése érdekében végzett társadalmi munka), kultúrműsor (rendezvény keretében bemutatott zeneszámok, szavalatok stb.), kultúrpolitika (művelődéspolitika), kultúrszínvonal (a közösség műveltségi színvonala), kultúrszomj (a műveltség elsajátítására irányuló erős igény, törekvés), stb.

Az efféle összetételek egyike-másika napjainkban már régiesnek számít: kultúrbizottság (művelődési kérdésekkel foglalkozó bizottság), kultúrfelelős (vállalatban, intézményben művelődési és szórakoztató rendezvények, vállalkozások szervezésével megbízott személy), kultúrforradalom (elsősorban Kínában jelentkezett, tulajdonképpen művelődési forradalom), kultúrház (azaz művelődési ház, művelődési otthon), kultúrterem (vállalatban, intézményben rendezvények tartására használt nagyobb helyiség) stb.

A kultúr- előtagú szavak némelyike bizonyos idő múlva kiveszett a nyelvből, megfelelő szónak vagy szókapcsolatnak adva át a helyét: a kultúralapból művelődési alap, a kultúregyesületből művelődési egyesület, a kultúremberből művelt ember, a kultúrfilmből ismeretterjesztő film, a kultúrházból művelődési ház, a kultúrpolitikából művelődéspolitika lett.

Teljesen azonban nem lehet mellőzni a kultúr- előtagú összetételeket, bizonyos részük nélkülözhetetlennek bizonyul. Pl. kultúrcikk, kultúrnövény, kultúrnyelv, kultúrsznob, kultúrtáj. Szerintünk a kultúrsivatag is közéjük tartozik.