A Romániában folyó Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója, mely nem csupán neve - feketét jelent -, de az általa megtett út tekintetében is titokzatos. Látványos képződményekben gazdag, misztikus, ködbe burkolózó, sűrű fenyvesekkel borított hegyek között halad el, miközben olyan furcsa csodákat tár a látogató el, mint az egyre híresebbé váló Cserna-völgyi szfinx.
A Kárpátok láncai között található Cserna-völgyi szfinx misztikus hangulatú kő, melynek formáit nem kell sokáig nézni ahhoz, hogy a kirándulók észrevegyék, miért is hívják így: a szikla egyértelmű emberi vonásokkal van felruházva, bizonyos szögből nézve egy komoly, méltóságteljes arcot rajzol ki.
Máig kérdés, hogy a furcsa alakot a természet erői formálták-e meg, illetve hajdan élő emberek faragták ki, mintegy a táj ősi isteneiket megörökítő, titokzatos őrzőjeként. A sziklaalakzatról több történet is kering, ezek egyike szerint a kőarc a Kárpátokban élők egy ősi hősét jeleníti meg, Zernest - a történet szerint a folyó neve is innen ered -, akit az ókori görögök Ternessosnak, a rómaiak pedig Diernának vagy Lernának hívtak.
A környék gyönyörű kirándulóhelyeket rejt, és igazi vad, természeti környezet jelent. Nem árt azonban óvatosnak lenni a környéken, a helyi erdőkben ugyanis viperák élnek, melyek marása halálos is lehet. Fontos ezért, hogy a látogatók ismerjék a helyi mentők, illetve hegyi mentők számát, valamint öltözzenek megfelelően, vegyenek magas, vastag szárú bakancsot, hosszú szárú, vastag anyagból készült nadrágot, továbbá - különösen a köves, sziklás területeken - nézzenek mindig a lábuk elé.