A számítógépek egyre nagyobb elterjedése magával hozta a különbözõ alkalmazások, programok fejlõdését is. A szoftverek kezdetben, a szűkös lehetõségek miatt nem tartalmaztak grafikai elemeket, általában valamilyen karakteres megjelenést támogattak. Az idõ múlásával lehetõvé vált a grafika felhasználása is, ekkor honosodtak meg a képek, animációk, mozik a felhasználói felületeken.
Az animáció nem más, mint rajzolt képek oly módon történõ megjelenítése, hogy az a mozgás érzetét keltse a nézõben. Az animáció jellemzõje a másodpercenként megjelenített képek száma (fps - frames per second). Ennek az értéknek a folyamatos mozgás látványának eléréséhez kb. 14 és 18 között kell lennie.
A Flash gyors elterjedésében nagy szerepet játszottak a reklámok és az üzleti versengés kiélesedése, ebben a helyzetben a mozgás, a figyelemfelkeltés volt a legfõbb cél. Ez az Internet megjelenésével csak tovább fokozódott, fontos lett a jó, szép és igényes megjelenés, az egyre növekvõ számú fogyasztói réteg kegyeinek elnyeréséhez. Ugyanakkor a technika napjainkban lehetõvé teszi, hogy az átlag felhasználó is képes legyen ennek elérésére.
Az Internet születésekor jobbára a karakteres felület volt jellemzõ. Ez a korszak volt az FTP, a Telnet aranykora. Ekkoriban futott fel az elektronikus levelezés, s megjelentek az olvasói listák.
Az Internet második forradalmát a Hypertext és a grafikus felület jelentette. A világhálón felbukkantak a képek, idõvel pedig megjelentek a mozgóképek, animációk is. Ám még ezután is maradt éppen elég tennivaló. A HTML-t ugyanis statikus weboldalak megjelenítésére (leírására) találták ki. Azért, hogy a weboldal mégis látványosabb legyen, a HTML kénytelen volt mankókra támaszkodni. Ilyen mankók (a teljesség igénye nélkül) a JavaScript, a Java, a Style Sheet, az Animated GIF, az ActiveX, a különbözõ Plugin-ek, és ide sorolható végeredményben a QuickTime, valamint a RealPlayer is.
Ezeknek köszönhetõen a HTML oldalakon megjelenhettek az - érinthetõ és nyomható - gombok, az animált logók, a mozgóképek (egy meghatározott területen belül), sõt, még platform független programokat is futtathattunk. A HTML-oldalak mégis reménytelenül statikusak maradtak.
Valahol a horizont szélén persze már feltűnt a DHTML és a VRML is, ám ezek az érdekes "nyelvek" nem hódítottak meg igazán sok weboldalt. A HTML is fejlõdik, újabb és újabb szabványok jelennek meg, megannyi lehetõséget kínálva a weboldalak "csinosítására". Gondot jelent azonban, hogy sokszor még a legelterjedtebb böngészõk is másként viselkednek ugyanazon HTML kód mellett (esetenként még a legújabb böngészõk sem ismerik teljesen az új HTML szabványokat). Ez még akkor is igen nagy probléma, ha mára egy-két böngészõ vált dominánssá.
Az Internet szinte kiált egy könnyen kezelhetõ, szabványos és dinamikus webeszközért. Egy olyanért, amelynek a segítségével könnyen lehet (a weboldalt) programozni, amelyben az objektumok szabadon mozoghatnak, transzformálódhatnak, ahol a hang a képhez ütemezhetõ, és a különbözõ elemek egymásra épülhetnek. Lehet, hogy ez az eszköz a Macromedia cég Flash nevű programja lesz? Sõt lehet, hogy már az is!
.jpg)
