Tudta-e?
...hogy honnan ered az óperenciás tenger kifejezés? A honfoglaláskor Magyarországhoz tartozott egy rész a mai Aausztria és Morvaország területéből. Itt folydogált az Ober-Enns folyó,ami az országunk határát jelentette akkoriban. Valószínűleg az erre vetődő vándorlegények rosszúl ejtették ki az Ober-Enns nevét, s amikor hazatértek messzi útjukról, arról meséltek,hogy túl jártak még az "Óperencián is"

73. szám - 2009. november 1.

Növényvilág

A lopótök a Bibliában

A szentírés mintegy 128 növényt említ, Jónas próféta könyvében a tök is megjelenik! A lopótök származásával kapcsolatos tények alapján a Bibliában említett tök csakis a lopótök lehetett!

Etiópiai utam során a számtalan kolostor egyikében az amharik nyelvén iródott szentírásban sikerült megtalálni azt a helyet, ahol a tök szó áll amharik nyelven és a kéresemre a kolostor szerzetese a maga módján le is fordította a szó jelentését mégpedig úgy, hogy egy lopótökot kerített valahonnan az udvarból.







Babits Mihaly: Jónas könyve c. kéziratának a lopótökre vonatkozó részletei több helyen is említik ezt a növényt:

Tudnivaló pedig itt hogy kimenve
a városból Jónás, ül vala szembe,
a város ellenébe, napkeletnek,
árnyékban, mert egy nagylevelü töknek
indái ott fölfutva egy kiszáradt,
hőségtől sujtott fára, olyan árnyat
tartottak, ernyőt eltikkadt fejére,
hogy azalól leshetett Ninivére.
S örüle Jónás módfelett a töknek.
Aztán egy reggel, hajnaltájra, szerzett
a nagy Uristen egy kicsinyke férget,
mely a töknek tövét megrágta volna
és tette hogy indája lekonyulna,
levele megpörögve kunkorodna
s az egész tök elaszva szomorodna.
Oly vékonnyá fonnyadt, amily nagyra felnőtt:
nem tartott többet sem árnyat, sem ernyőt.
S akkor az Isten szerze meleget
s napkeleti szárasztó szeleket
s lőn hogy a nap hévsége megsütötte
Jónás fejét, és megcsapván, felette
bágyadttá szédítette, s ezt nyögte csak:
"Lelkem vedd vissza, kérlek,
mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek."








A Bibliában szereplő növényekkel kapcsolatos történeteknek elsősorban szimbolikus jelentésük van. Ugyanez vonatkozik a Jónás próféta könyvében említett tök-történetre is.
A történet igazi jelentését Erich Fromm A SZERETET MŰVÉSZETE c. könyvében elemezte ily módon:



Maga a szeretet mindig, minden formájában tartalmaz bizonyos alapelemeket. Ezek a törődés, felelősség, a tisztelet és az ismeret.
Hogy a szeretet magában foglalja a törődést, az legnyilvánvalóbb az anyai szeretetben. Nincs ez másképpen az állatok meg a virágok szeretetével sem. Ha valaki azt mondja nekünk, hogy imádja a virágokat, de azt látjuk, hogy elfelejti meglocsolni őket, nem hiszünk többé az "imádatában".
A szeretet törődés azzal, amit szeretünk. Ahol ez a törődés hiányzik, ott nincs szeretet.
A szeretetnek ezt az alkotóelemét gyönyörűen írja le Jónás könyve.
Isten elküldi Jónást Ninivébe, hogy figyelmeztesse a város lakóit: ha nem hagynak fel tévelygéseikkel, lesújt rájuk a büntetés. Jónás elmenekül a küldetése elől, mert fél, hogy Ninive jó útra tér, és Isten megbocsát nekik. Olyan ember ő, akiben erős az érzék a rend és a törvény iránt, de nincs szeretet.
Ám hiába próbál szökni, egy cethal gyomrában találja magát, de Isten megmenti, és Jónás elmegy Ninivébe.
Prédikál a lakosságnak, és pontosan az történik, amitől félt. A niniveiek megbánják bűneiket, jó útra térnek, Isten pedig megbocsát nekik, és úgy dönt, hogy nem rombolja le a várost.
Jónás mélységes haragot és csalódást érez; ő "igazságtevést" akart, nem pedig könyörületet.
Végül némi enyhületet talál a tök árnyékában melyet Isten neki növesztett, hogy védje őt a naptól. De amikor Isten elszárasztja a tököt, Jónás kétségbeesik, és mérgesen panaszkodik Istennek.
Isten így válaszol: "Te szánod ezt a tököt, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a balkezük között? És ott a sok állat is!"
Isten Jónásnak adott válasza jelképesen értendő. Isten a tök példáján keresztül azt magyarázza Jónásnak, hogy a szeretet lényege "fáradni" valamiért és "nevelni" valamit, hogy a szeretet és a fáradozás elválaszthatatlanok. Az ember azt szereti, amiért fárad, és azért fárad, amit szeret.












A héberről görögre, latinra, majd a reformáció kora után magyarra is lefordított Biblia fordítói a botanikai szaknyelvben nem a legtájékozottabbak lehettek, ezért most a kutatók az eredeti szövegekhez nyúlnak vissza, hogy leellenőrízzék: valóban hű forditás készült-e a héber bibliaszövegről? Így derült fény egy majd kétezer évvel ezelőtt elkövetett sajnálatos tévedésre éppen a tökkel kapcsolatban!





Az eredeti héber szövegben quqiyon áll, ami ricinust jelent. Görögre kolokynthis-nak, latinra cucurbita-nak, arabra pedig yaqtin-nak fordították, mindhárom jelentése tök, pontosaban lopótök, és ettől kezdve minden ma létező bibliafordításba, többek közt a magyarba és ahogy éppen az imént hallottuk, az etióp amharikba is a tök került be. A tévedéstől még a Koránban található, tök jelentésű qaqtin szó sem mentes.

A magyarázat egyszerűnek tűnik: a már akkoriban sem túl nagy jelentőséggel bíró ricinus helyett az első bibliafordítók a sokkal fontosabb tököt részesítették előnyben.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor