Carrara, a márvanypor lepte toszkán táj

Azzal a céllal érkeztek ide, hogy márványt termeljenek ki paloták és műemlékek építésére valamint díszítő szobrok készítésére.

Carrara földrajzi fekvése
































Az Apuan-Alpok márványfejtői

A parton autózva, Pisától északra különös látvány fogadja az utazót. Egyik oldalon a türkíz szinű tenger, a másikon pedig az Apuán-Alpok égfelé törő fehér csúcsai, mik egész éven át úgy fénylenek, mintha hó fedte volna be őket. E vakító fehérség isteni hatalommal játszik az ide tévedő utassal. Ámulatba ejti, elvarázsolja az embert s így megy ez ősidők óta, hiszen a “hó” sosem olvad el. Alapanyagát a kálcium képezi, mi egyben a sziklák ránk meredő márványarcának alkotóeleme is. A látvány lélegzet elállító, de a terület inkább ipari jelntőséggel bír. A kőzet kitermelése sok millió eurót jelent Olaszország gazdasága számára, de nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a legközkedveltebb szobrok tömbjei is innen származtak. Gondoljunk csak Michelangelo fennséges Dávidjára vagy Rodin A csók című alkotására.


Michelangelo Dávid szobra


Rodin: A csók

A carrarai kőfejtő Torano, Miseglia, Bedisano és Colonnata völgyeiben helyezkedik el, hol megdöbbentő mennyiségben találunk fehér és szines márványt is. Hatalmas lehasított, még megmunkálatlan tömbök várják, hogy elszállítsák őket s épületburkolat, díszítőelem vagy újabb tökéletes műalkotás szülessen belőlük. Ezen a térségen kétségkívül ez a kőzet az úr. A kezdet s a vég. Fölfelé autózva a hegyre, néhány hajtűkanyar s egy buja erdő után egy ókori fejtőhöz érünk, mit a rómaiak nyitottak még vagy 2000 évvel ezelőtt. A márvány teljes eltűnésének egyelőre nem sok esélye van, de ha mégis megtörténne – más bányavidékek példájából ítélve – a régió valószinűleg elhagyatottá válna.


Carrara légi felvétele

Már az időszámításunk előtt 177-ben történő feljegyzések mesélnek rómaiakról, kik rabszolgáikkal együtt az akkori Luni tartományba igyekeztek. Azzal a céllal érkeztek ide, hogy márványt termeljenek ki paloták és műemlékek építésére valamint díszítő szobrok készítésére. A tömtökbe az A.U.PH. (ad usum phori) iniciálékat vésték, mi azt jelezte, hogy a Fórum részére küldik, így adómentesítve volt a szállítmány. Rómában lassan a vörös téglakunyhókat káprázatos fehér márványpaloták váltották fel.

A reneszánsz Carrara virágzását jelentette. A divatnak, etikettnek és protokolnak megfelelően márványból kezdtek építkezni a tehetősebb városok polgárai. Óriási mennyiséget szállítottak Firenzébe, Velencébe és természetesen Rómába is. Hatalmas pénzeket fektettek a művészetbe. Michelangelo is többször megfordult itt, hogy kiválassza a számára legmegfelelőbb márványtömböt alkotásaihoz. A teljesen fehér, de finoman erezett márvány volt a kedvence.


Michelangelo Pieta című szobra

A római időktől a XIV. századig nem sokat változott a külszíni fejtés technikája. A bányászok szakaszokban másztak fel a szédítő magasságba, hogy lyukat fúrjonak a sziklába, mibe fapóznát vertek. Ezt addig vizezték, mig bedagadt és lefeszítette a kőtömböt az anyakőzetről. A blokkok elszállítása kisebb-nagyobb gondot okozott. Mivel megesett, hogy tömegük elérte a 40 tonnát is, izmos ökrök segítségével sikerült csak lecsúsztatniuk s farönkökön. Ezt a folyamatot lizzaturának nevezték s több hátránya is volt. Egyik, hogy nem volt biztonságos a munkások számára, a másik pedig, hogy a rönkökről lecsúszva könnyen megsérülhetett a márvány. A fejtést 1570-ben korszerűsítették, mikoris Carrara város kormányzójának, Malaspina márkinak a rendeletére lőporral kezdték kirobbantani a kőtömöket. Ez azonban nagy rombolásokat végzett, az értékes márvány egy részét porrá zúzta, mi messziről hóként csillogott, s a kőzuhatakok lavinaként hullottak alá a mélybe.

Munka közben












































A fejlődés ára

A modern tecnikák ma már sokkal jobb és biztonságosabb feltételeket biztosítanak. A nehéz buldózerek és gyors gyémántszélű vágófelszerelések használata gyorsabb és hatékonyabb munkát eredményezett. A bányák valamiféle félig befejezett zigguratoknak, lépcsős tornyoknak tünnek, vagy meredek oszlopokra, üregekre hasonlítanak, néha viszont egész csúcsokat hasítanak félbe.

A táj képe gyorsan változik. Szinte évről évre történik valami, mi eltér a természet megszokott rendjétől. Colonniában például megváltozott a szél iránya s erőssége, de a vegetáció sem a régi. E vidék szerelmesei számára azonban a legszembetűnőbb átalakulások a látványában nyilvánulnak meg.


A carrarai márványfejtők térképe

Mi is a márvány?

Bianco Carrara CD Chiaro

















A márvány olyan előkelő helyet foglal el a különböző fajta kőzetek között, mint a platina és az arany a fémek között és a gyémánt az ékkőként használatos kristályok társaságában. A márvány tulajdonképpen üledékes kőzet, mi a föld mélyébe jutva nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására kristályosodik. Legértékesebb a tiszta fehér, süvegcukorra emlékeztető márvány, de kedveltek a színes erezetű, vörös, kék, zöld, szürke fajták is. Nevét fényéről kapta. A marmarein görög szó ugyanis azt jelenti, hogy fényleni. Mint a nevéből kisejlik, a görögök is szivesen használták s az első európai márványból épült város éppen Athén volt.