A füttynyelvek

Az emberek közti kommunikációban nemcsak beszédhangoknak lehet szerepük, hanem más jeleknek is. Többek között a fütty is alkalmazható gondolatközlésre. Egyes vidékeken sajátos füttynyelvek alakultak ki. A füttynyelvek többsége ott jelentkezik, ahol az emberek egymástól elszigetelten élnek, hegyvidékeken vagy sűrű erdőségekben. A modern kommunikációs eszközök elterjedése miatt azonban kihalás fenyegeti a füttynyelveket, minthogy mobiltelefonnal mégiscsak könnyebb a távolsági beszélgetés. Füttynyelvek ma is élnek többek között Kínában, Nepálban, Vietnamban, Pápua Új-Guineán, Szenegálban, Mexikóban, Guyanában. Európának néhány hegyvidéki területén is előfordul füttynyelv. Jelenleg még mintegy 70 fütyült nyelv van használatban világszerte, de ezek közül csak tizenkettőt írtak le, illetve tanulmányoztak tudományosan.

A spanyolországi Gomera szigeten is használnak füttynyelvet a hegylakók, elsősorban a pásztorok. Az ottani füttyös emberek, a silbadorok füttynyelvüket, a silbót távolsági kommunikációra használják. Jelzéseik akár tíz kilométerre is elhallatszanak. Ez a sajátos nyelv a spanyol nyelv hangjait füttyjelekké alakítva, dekódolva képes távbeszélgetések lebonyolítására. A Silbo Gomero, a gomerói fütty a spanyol nyelv szavait füttyjelekkel közli. A magánhangzókat és a mássalhangzókat különböző magasságú füttyök helyettesítik. A különféle spanyol mássalhangzókat négyféle fütty kombinációival fejezik ki, míg az öt magánhangzó kétféle füttyből alakul ki. Ezért igen sok a lehetőség a félreértésre, sokkal több, mint a beszélt nyelvben. A silbo elnevezés egyébként a ’fütyül’ jelentésű spanyol silbar igéből származik.

Minthogy a fütyült szavakat igen nehéz megkülönböztetni egymástól, a silbadorok sokszor megismétlik a jeleket, illetve igyekeznek a kontextusra, az összefüggésekre hagyatkozni. Meglepő mennyiségű információt képesek továbbítani füttyjeleikkel. A mindennapi életben inkább rövid parancsokat, felszólításokat továbbítanak egymáshoz, egyébként azonban bármely spanyol szót képesek elfütyülni.

A gomerói füttynyelvről szóló kutatások eredményeit a Nature nevű tekintélyes tudományos lapnak a hasábjain publikálták szaktudósok. A tanulmány egyik szerzője, David Corina pszichológiatanár szerint a tudósok kezdik megérteni azoknak a jeleknek a széles körét, amelyeket az emberi agy nyelvként értelmezhet. Az emberi agynak azok a területei, amelyek a hangoknak beszédként való felfogásában, értelmezésében segédkeznek, igen rugalmasak, más jelek interpretálására is képesek. Az ember agya képes rugalmasan alkalmazkodni a jelekhez, a jelek felfogásához. A kutatások szerint az agy bal féltekéjének övezetei a jel modalitásától és fajtájától függetlenül egyedülállóan alkalmazkodnak a kommunikációs célokhoz. A füttyjelek vizsgálata fényt deríthet az emberi nyelvhez szükséges agyi folyamatokra. A mostani kutatás során a tudósok az idegműködést leképező berendezésekkel próbálták kimutatni, hogy a füttynyelvet használók agyának mely területei aktívak. Megfigyeléseiket a Silbo Gomeróra és a beszélt spanyol nyelvre vonatkoztatva is elvégezték. Az eredmények azt mutatják, hogy az agy baloldali halántéklebenye aktív a Silbo Gomero képzésekor, illetve az erre a nyelvre való figyeléskor. Ez pedig azt jelenti, hogy az agynak ugyanaz a területe aktivizálódott, mint általában a rendes beszéd során. A tudósok azonban azt is megfigyelték, hogy a Silbo Gomero esetében az agy más területei is aktivizálódnak: így például a frontális lebeny, amely egyébként a süketek jelbeszédének használatakor lép működésbe.