Null és nulla

Az utóbbi időben ismét terítékre került a nulla és a null kérdése. A sportújságírók a null szót részesítik előnyben, mivel a Magyar Rádió hagyományainak inkább ez felel meg. Ezzel szemben a Magyar Televízió a hatvanas évek végétől kezdődően a nulla használatára tért át a sportközvetítésekben. Mindenesetre a nulla hagyományosabb, mint a null, ez és származékai használatosak a matematikában vagy telefonszámok kimondásakor. A nulla számnév nemcsak az egynél eggyel kisebb számot jelöli, hanem ezt a számjegyet is, ezenkívül az éjfél utáni első órára vonatkozik (ha ennek a perceit emlegetik, például nulla óra tíz perc), továbbá valaminek a teljes hiányára, azaz a semmire, így sporteredményben gól vagy pontszám hiányát fejezi ki. Főnévként is előfordul a nulla, a bizalmas szóhasználatban teljesen értéktelen emberre utal, vagyis a senki szinonimája lett. A nullás melléknév nullával jelölt vagy nullával minősített dologra vonatkozik. A fodrászatban használják a nullás gépet. Ez nem más, mint olyan hajnyíró gép, amellyel a hajat a tövénél lehet levágni. Malomipari fogalom a nullás liszt, a legfehérebb, a legjobb minőségű lisztet képviseli.

Mind a nulla, mind a null szerepel összetételekben is. A nullfok különösen fagypontot jelöl, általában pedig a nulla fok szókapcsolatnak felel meg. A nullkörző és a nullszéria csak ebben az alakban él. A nullkörző a műszaki nyelv szava, olyan körzőnek a megnevezésére használják, amely igen kicsi (fél millimétertől öt milliméterig terjedő átmérőjű) körök rajzolására is alkalmas. A nullszéria új gyártmánynak azokra a kísérleti példányaira vonatkozik, amelyeket a prototípus alapján a sorozatgyártást megelőzően készítenek. A nullpont a tudományos, illetve műszaki szóhasználatban nulla kezdőpontot jelöl. A nullapont egyrészt építészeti vonatkozású szó (magasság mérésében választott alappont), másrészt villamossági (elektrotechnikai rendszernek az a földelt pontja, amely a földhöz képest nulla potenciálon van).