A legfrissebb Ted-konferencián a Google ügyvezetője, Larry Page a vállalat úgynevezett „moonshots” kísérleteit részletezte, melyek a vállalat definíciója szerint olyan különleges ötletek, amelyek a vakmerő projektek és a színtiszta science fiction közötti határterületen helyezkednek el.
Az ötletek születésének otthont adó titkos Google X-Lab laboratóriumainak szakemberei új lendületet visznek a tudomány és technológia legégetőbb kérdéseit vizsgáló projektekbe, összetépve a korábbi forgatókönyveket, és mindent új alapokra helyezve.
A vállalat célja a tízszeres fejlődés elérése ahelyett, hogy mindössze járulékos, 10%-os sikert érne el az új X projektekkel. A fejlődés másokat is – pl. a Facebook-ot vagy az Amazont – nagyobb álmok elérésére inspirálja. (Pontosabban: nem inspirálja, hanem kényszeríti. Aki végigolvassa a cikket, könnyen úgy érezheti, hogy ez már nem innováció, hanem őrült versenyfutás, méltányolható ok és cél nélkül.)
A Google és a többi újító, akik a szükséges anyagi forrásokkal is bírnak, arra törekszenek, hogy földrengésszerű változásokat érjenek el abban a tekintetben, ahogy a világgal kommunikálunk, ahogy navigálunk, és ahogy benne élünk. Íme, a technológia világának néhány csúcskísérlete (az eredményekre valószínűleg nem kell túl sokat várnunk, szakértők egybehangzó véleménye szerint az előttünk álló 20-30 év jóval nagyobb változásokat fog hozni, mint amelyeket az elmúlt 40 évben tapasztaltunk).
A Google-féle „Project Loon”
A Google valamennyi csúcskísérlete közül talán a legkülönlegesebb a légballonokon keresztül biztosított internet lehetősége a világ 5-6 milliárd embere számára, akik jelenleg semmilyen vagy csupán korlátozott internet-hozzáféréssel rendelkeznek.
A vállalat terve önműködő légballonok egész sorának kilövése a légkörbe (kb. 20 km magasságba). A ballonok összeállnak, egymástól egyenlő távolságot tartanak és érzékelők egész sorával biztosítják a kívánt magasságot, és azt, hogy egy apró szellő sem mozdítja el őket.
Az ötlet lényege a földi wi-fi egységekhez való folyamatos kapcsolódás, amely lehetővé tenné a legtávolabbi, elzárt településeken élők számára is, hogy információkhoz jussanak a neten. Vajon működhet a dolog? Elég őrült ötlet ahhoz, hogy sikerüljön.
Amazon Prime Air
Jeff Bezos nem mozog idegenül a csúcskísérletek világában, a szakembernek saját űrkutató vállalata van Blue Origin néven. Ami a szárazföldi felfedezéseket illeti, Jeff azt tervezi, hogy forradalmasítja a házhozszállítás iparát. Tavaly mutatta be a világnak az Amazon Prime Air-t, egy úgynevezett drónposta-szolgáltatást, amelynek segítségével a kisebb csomagokat 30 percen belül kiszállítják a különféle cégeknek és magánszemélyeknek.
Jeff-nek persze ki kell várnia, amíg az FAA szabályozza a pilóta nélküli légi járművek kereskedelmi célú használatát, azt követően viszont automata octocopterek egész hadserege szállítja majd házhoz az okostelefonokat, a könyveket, vagy bármi mást.
Hyperloop
A Tesla Motors alapítója, Elon Musk elég nyughatatlan ember. Egy emberi űrutazásra alkalmas űrkapszuláról rántotta le a leplet múlt héten. A Tesla vezér SpaceX cége a Dragon V2 elnevezésű eszközével két éven belül embereket juttathat el a nemzetközi űrállomásra.
De nem ez az egyetlen projektje. A földi utazás megreformálására is törekszik, mindennél jobban vágyik arra, hogy a repülés nyűgjét az egész országot átívelő vasutakra cserélje.
A Hyperloop névre keresztelt, földfelszín felett futó vasúti hálózat alacsony légnyomású (légritkított) csövek és indukciós motorok segítségével szeli majd be keresztül-kasul Amerikát. A feltaláló azt állítja, hogy a hálózat segítségével San Franciscóból San Diegóba mindössze fél óra alatt el lehet majd jutni 1220 km/óra sebességgel.
Elon Musk nem az első ember, aki a vákuum segítette utazási hálózatokról álmodik, a Popular Mechanics nevű magazin már 1950-ben, majd 1957-ben is címlapon hozta a témát. Valószínű azonban, hogy Musk az egyetlen, akiben van elég kurázsi ahhoz, hogy meg is valósítsa. Pénze mindenesetre van hozzá.
A Google-féle Calico
A sofőr nélküli autó vagy a légballonok biztosította internet az egy dolog, a következő nagy kihívása a csúcskísérletnek két olyan problémát érint, amelyek évezredesek az emberiség számára, ezek pedig az öregedés és a halál.
Ismerjük meg a Calicót! A Google Ventures új start-upja, melyet az Apple igazgatótanácsi tag és biotechnológiai úttörő szakember, Art Levinson vezet, az élettartam meghosszabbítását tűzi ki célul az életet megkeserítő testi-lelki bajok kiküszöbölésével. Larry Page szerint a rák gyógyítása mindennek csupán egy lépése lesz.
Általánosságban elmondható, hogy a Google tudásának java része az adatfeldolgozásban-adatkezelésben rejlik, a nagy kérdés tehát az, hogyan használható mindez az orvostudomány számára a halandóság titkait célzó kutatásokat illetően? Mivel a projekt szigorúan titkos, így a válaszra még várnunk kell.
Sofőr nélküli autó
A Google nem az egyedüli, aki az automatizált autókkal folytat kísérletet, de az egyetlen, aki jó eséllyel meg is valósíthatja azt. A sofőr nélküli autós forradalom közelebb visz minket a balesetek, ittas vezetések, dugók, légszennyezés és emberi hibalehetőség nélküli utópisztikus jövőképhez.
A Google teljesen automata kocsija már eddig is balesetmentesen megtett félmillió mérföldet (kb. 800,000 km) San Francisco környékén.
A Google az olyan cégek egyike, amelyek a jármű fejlesztésénél sokkal fontosabbnak tartják a jó szoftvert, hasonlóan az Audihoz, a BMW-hez, a Volvóhoz és a Mercedes-hez, amelyek szintén nagy erőfeszítéseket tesznek ezen a területen.
A Facebook és az internetes drónok
Mark Zuckerberg újabban egyfajta internetes filantróp szerepében tetszeleg. Amíg Bill Gates a malária terjedése ellen küzd, addig Zuckerberg az internetet juttatná el el a harmadik világ lakóihoz. Több milliárd emberről beszélünk!
Egyfajta középút az Amazon Prime Air és a Google-féle Project Loon között a Facebook-féle Connectivity Lab, amely a pilóta nélküli légi járművek és geoszinkron műholdak segítségével teremt internetkapcsolatot. Az Internet.org elnevezésű projekt napelemes drónokra épít, amelyek akár hetekig is képesek a levegőben maradni, 20 kilométeres magasságban.
A drónok az internetkapcsolatot közvetlenül teremtik meg infravörös lézersugár segítségével. A Facebook a kísérlethez a NASA Jet Propulsion nevű laboratóriumának szakembereit alkalmazta, a célok eléréséhez azonban nem tűzött ki dátumot. Egy időben pletykálták, hogy a Facebook felvásárolja majd a Titan Aerospace nevű drón-vállalatot, azt azonban végül a Google szerezte meg.
Jól látható, hogy óriási küzdelem van kibontakozóban elsősorban a Google és a Facebook között – melybe nevető harmadikként kisebb valószínűséggel még az Amazon is beleszólhat – a sztratoszféra alsó rétegébe, kb. 20 km magasságba telepítendő infrastruktúra birtoklásáért. Aki ezt elsőként kiépíti, az további 5-6 milliárd embernek biztosíthat internetkapcsolatot, kis túlzással a világ ura lesz. Üzleti szempontból ez a terület kecsegtet a legnagyobb megtérüléssel, az elsőként befutó cég piaci súlya (tőzsdei értékben, kapitalizációban) elképzelhetetlen mértékben megnövekedhet, nem véletlenül itt a leggyilkosabb a verseny.
A Google-féle „okos” kontaktlencse
Miközben a Google Glass piacra dobását óriási figyelem kíséri, a vállalat egy percre sem gondolja úgy, hogy megállna itt. A következő nagy cél egy olyan „okos” kontaktlencse, amely képes lehet a cukorbetegek életének megváltoztatására.
A cég kifejlesztette a lencse prototípusát olyan apró mikroprocesszorral, amely képes a könny glükóz szintjének mérésére. A Google szerint a módszer korai figyelmeztetést jelenthet az olyanok számára, akik először tapasztalják az alacsony vércukorszintet. A Google jelenleg is kísérletezik egy LED-fényforrás integrálásával, amely jelzéseket ad a lencse viselőjének, az adatok pedig egy csatlakoztatott okostelefon segítségével válnak láthatóvá.
Excalibur projekt
A technológiai csúcskísérletek persze nem újkeletűek. Az Excaliber projekt gondolata a 70-es években fogant, és minden adott volt ahhoz, hogy az első nukleáris energiájú, űrben használatos eszköz legyen, amely képes a szovjet támadások megállítására azzal, hogy lézerrel szétporlasztja a rakétákat, vagy eltéríti őket céljuktól.
A projekt a kortárs technológia fejletlensége miatt csak ígéret maradt, és Clinton elnökké válásával feledésbe is merült. De nem biztos, hogy végleg. Amiről az előzőekben olvashattunk, azok publikus információk, többnyire polgári célú fejlesztésekről. Vajon hol tart ma az Excalibur projekt?
.jpg)
