Az ígéret földje

A történelmi Palesztínát és Izraelt választottuk ki ismereteink bővítéséhez, azaz Jézus életének és a Szentírás történeteinek színhelyét, figyelembe véve néhány változást, a jelent. De, kezdjük az elejéről!

A Kivonulás Könyve arról ír, hogy mikor az egyiptomi száműzetésben élő zsidó nép szenvedései egyre nagyobbá nőttek, Isten prófétául és népének vezéréül választotta Mózest, hogy véget vethessen szenvedéseiknek és beteljesítse Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak tett ígéretét fiaik megsokasításáról és a földterületről, mit nekik szán. Mikor Mózes a Hóreb-hegyének közelében legeltette családja nyáját, egy égő csipkebokorból megszólította az Úr.

>>Láttam népem nyomorúságát Egyiptomban […] és ismerem szenvedését. Leszálltam tehát, hogy megszabadítsam az egyiptomiak kezéből, és kivezessem arról a földről egy jó és tágas földre, egy tejjel és mézzel folyó földre, a kánaániak*, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jezubiták** lakóhelyére. […] Most tehát jöjj, hadd küldjelek a fáraóhoz, hogy kivezesd népemet, Izrael fiait Egyiptomból!<< (Kivonulás 3,7-11)

Izrael földrajzi helyzete

Az ország területe 22 070 km2-t tesz ki, ami kicsivel nagyobb, mint Szlovéniáé. Szélessége csupán 135 km, míg hossza 470 km-t tesz ki. Határos Libanonnal, Szíriával, Jordániával, Egyiptommal, nyugaton a Földközi-tenger mossa, míg délen szűk kijárata van a Vörös-tengerre.

Ma 7,8 millióan lakják. Ebből 5,9 millióan zsidónak s 1,6 millióan arabnak vallják magukat.

Az afrikai, ázsiai és európai kontinens találkozásánál fekszik s egyben a Földközi-tenger legkeletibb országa is. Története 35 000 éve ismert, mikor a zsidó népcsoportok idetelepülve felhagytak a nomád pásztorkodással és nemzetté lettek. Egészen a kezdeti időktől nagyon fontos ez a terület úgy stratégiailag, mint gazdaságilag. Ezért állandó harcok színtere. Itt van a Szentírásból ismert városok, földrajzi területek többségének színhelye is. A múltban az ókori világ két hatalmassága, Babilónia és Egyiptom voltak szomszédai, melyek a földművelésnek köszönhetően erősödtek meg, de a mai Izrael, azaz az ókori Palesztína területe is igen fontos mezőgazdasági szempontból. A Jordán-folyó völgye tulajdonképpen a „Termékeny Félhold” nyugati ágával azonos, míg keleti ágát a Tigris és Eufrátesz folyók által feltöltött Mezopotámiai-síkság alkotja, ahol a babilóniaiak váltak a kor egyik vezető nagyhatalmává. Palesztína területén át haladtak azok a fő szárazföldi útvonalak is, melyek összekötötték Európát Afrikával. Mivel azonban Palesztína nyugati határa a Földközi-tenger, a Jordán völgyétől keletre pedig az útvesztő Arab-sivatag található, az Afrikából Ázsiába vezető utak is a itt haladtak át. 

A térség fontos stratégiai helyzetéből kifolyólag szüntelen harcok színtere volt. Csatázott érte Egyiptom, Ázsia népei majd a Római Birodalom szerezte meg. Az itt élők mindennapjai választott népként sem voltak könnyűek miről a Szentírás is tanúskodik. Régészeti feltárások igazolják azonban, hogy a leírtak hiteles, megtörtént események gyűjteménye. Ez arra enged következtetni, hogy a Szent Biblia egyik nagy üzenete nem más, mint az, hogy a teremtő Isten törődik velünk és Ő, a felfoghatatlanul hatalmas jelen van világunkban s ami mégtöbb, jelen van személyes életünkben, ha ennek nem is vagyunk mindig tudatában.

* Az Ígéret Földjét gyakran nevezik Kánaánnak is. Ez a megnevezés a rajta élő nép nevéből ered. Bár a szentírási részből (Kivonulás 3,7-11) kiderül, hogy nem csak a kánaániak élnek itt, mégis a felsorolást velük szokták kezdeni.

** Ezek a népek éltek a bevonulás időszakában a későbbi Palesztína területén.