A nándorfehérvári győzelem

A szultán terve: ágyútűzzel romba dönteni a várfalakat, így megkönnyíteni a rohamozóknak a behatolást, még mielőtt a felmentő seregek megérkeznek. A török ágyúk lövedékei hatalmas fal -részeket romboltak le, a réseken és a falakon beözönlő török támadókat mindig visszaverték a védők, II Mohamed szultán nagyravágyó tervei hatására Nándorfehérvár ostromának idején III. Callixtus pápa pápai bullájában az egész egyházra előírta a déli harangszót. Eszerint a harangok zúgása hívta imára a keresztényeket a Nyugat-Európát is fenyegető török veszély miatt. Ez volt a védőknek nyújtott nyugatról érkező összes segítség.
Közben Kapisztrán János a Délvidéken az egyszerű szegény emberekből, jobbágyokból, parasztokból, kézművesekből, falusi papokból fegyverforgatásban gyakorlatlan keresztes sereget szervezett. Tudták, hogy micsoda sors vár rájuk, micsoda pusztulás, ha maguk nem védelmezik otthonukat. Ha nem tartóztatják fel a közelgő veszedelmet, akkor hamarosan városaik, falvaik, házaik, gyerekeik kihűlt hamvát hordja széjjel a szél. Fegyverük főleg a kiegyenesített kasza és a cséphadaró volt.

Hunyadi János saját költségén fogadott zsoldosaival, familiárisaival ütőképes kis sereget állított fel, s a vár felmentésére sietett. A keresztes haddal együtt létszámuk 30 000-40 000 között mozgott. Először a kimerült, megfogyatkozott várvédőknek kellett segítséget nyújtani. Ezt vízi úton próbálták megoldani. Zalánkeménben (Slankamen) gyülekeztek a keresztesekkel megrakott a Tiszán és a Dunán érkező dereglyék.

A szultán, hogy lehetetlenné tegye a várvédők megsegítését, Nándorfehérvár előtt a Dunát egyik partjától a másikig, összeláncolt nagy hadihajókkal, gályákkal elzárta. Hunyadi a partról ágyútűzzel megbontotta az összeláncolt török hajózárat. Az elsüllyesztett hajók által keletkezett réseken keresztül, kemény harc árán a friss erő bejutott a szorongatott helyzetben lévő erődítménybe.

































Maga Hunyadi is a várba ment, s átvette a védelem irányítását. A török ágyúk tovább rombolták a falakat. A védők igyekeztek kövekkel betömni a keletkezett nagyobb réseket. A szultán tizenöt napi ostrom után döntő rohammal akarta bevenni a várat. Óriási tömeg hömpölygött a körülzárt erődítmény felé. A védők mindenre elszántan sorakoztak fel, s ádáz küzdelem, élethalálharc folyt a vár birtoklásáért. Legtöbb helyen a falaknak és a bástyáknak csak a romjai maradtak. A várárkot, sáncot betöltötte az omladék, már nem nyújtott védelmet. Félelmetes volt a török sokaság, amely az elkeseredetten védekező várvédőket támadta. A török holttestek ezrei borították a bástyák alját, de a védők száma is megcsappant. „Soha elszántabb harcot nem láttak ezek a falak, soha több vér nem folyt még ezeken a köveken.”
Végül a törökök betörtek. Egy janicsár fel is tűzte a győzelmet hirdető lófarkas zászlót a bástyafokra a támadók diadalüvöltése közepette… A magyarok reményvesztetten abbahagyták a harcot, csüggedten készültek a halálra…




A Nebojsa-torony - Itt fordult meg a csata sorsa























Nándorfehérvár ostroma (festmény)

Ekkor Dugovics Titusz (horvát vitéz) önfeláldozóan a zászlóval együtt magával rántotta a mélybe a törököt. Ezt látva a megfogyatkozott védősereg újult erővel folytatta a védekezést. Az elkeseredést felváltotta a mérhetetlen lelkesedés. Halált megvető bátorsággal visszaverték az előre- nyomuló törököket.

Később a hatalmas túlerő irtózatos rohamai miatt elestek a külső vár őrtornyai, s a kimerült védők a belső várba húzódtak. Tehát az ostrom e része felemás eredménnyel fejeződött be a törökök és a magyarok számára.

Másnap, 1456. július 22-én a keresztesek ellentámadása eldöntötte a csata sorsát. ”A kézművesek, parasztok, szegény emberek, falusi papok, deákok, kolduló barátok serege rajtaütött a törökön”. Amikor a szultán el akarta vágni a visszavonulásuk útját, Hunyadi is beavatkozott a harcba, és sikerült elfoglalnia a török ágyúkat. A várvédők is kicsaptak a törökre. A megzavarodott és meglepett hatalmas török sereg két tűz közé szorult, ezután már csak a menekülést választhatta.

A júliusi forróságban a napok óta temetetlen holttestek oszlásnak indultak, így felütötte fejét a pestisjárvány. A győzelem után három héttel, a zimonyi táborában Hunyadi Jánost is elragadta e halálos kór (augusztus 11.-én). Őt Kapisztrán János két hónapra rá követte.
A keresztény győzelem híre gyorsan terjedt el a világon. A csatában résztvevők lelkesedése utólag másokat is magával ragadott. A keresztény világ régóta nem értesült ily kedvező eseményről, amely akkor következett be, amikor kevesen hitték azt, hogy a II. Mohamed szultán vezette török hadak megállíthatók. A magyar királyhoz és a pápához intézett levelek örömhírét gyorsan tovább kürtölték Európában és a világban. Örömében a pápa a győztes csatát Nándorfehérvárnál ”élete legboldogabb eseményének” tekintette. Számtalan országban, városban, de főként Rómában megünnepelték a kereszténység diadalát. A legtöbb köszöntőt Hunyadi kapta.

A pápa a nándorfehérvári győzelem napját a keresztény világ hálaadó szent ünnepévé nyilvánította. S a könyörgő imára hívó déli harangszó győzelmet hirdető harangszóvá vált.

Hunyadi János - a törökverő

Hunyadi János 1407 körül született. Apja Vajk, aki román földről menekült Magyarországra. Anyja Morsinai Erzsébet, egy magyar nemes lánya. A család tehát bizonyítottan Havasalföldről telepedett Erdélybe, majd az ott kapott birtokai (Vajdahunyad, Nagyszeben) alapján vette fel a Hunyadi, illetve kapta a szerb Szibinyani nevet.

Az akkori szokások szerint a katonai pályára szánt nemes ifjakat más főurak váraiba adták apródi szolgálatra Ez bizonyos mértékben vitézi iskolának felelt meg. Hunyadi János így került Ozorai Pipo, Csáki István, Lazarevics István (szerb despota), majd Zsigmond király udvarába. Meg- ismerte az akkor legkorszerűbb olasz, cseh és török harceljárásokat és harcmodort.
Felesége Szilágyi Erzsébet, magyar nemes leány lett.

Gyermekei: László és Mátyás (aki később Magyarország választott királya lett).
Hunyadi János ragyogó hadvezéri képességeinek köszönve a katonai ranglétrán és más tisztségek terén gyorsan haladt fölfelé: Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán, Délvidék főkapitánya, Magyarország kormányzója. Az ország egyik leggazdagabb földesura: hatvan vár és négymillió holdnál nagyobb birtok tulajdonosa. Azonban kezdettől fogva különbözött a többi főúrtól. Míg azok önző céljaikat hajszolták, Hunyadi minden birtokát és méltóságát csak eszköznek tekintette a török elleni küzdelemhez.

„A kortársak szerint középtermetű, vastag nyakú, gesztenyeszín hajú, komor tekintetű, piros arcú ember volt. Nagy híve a vallásnak és az igazságnak, ugyanúgy a szabadságnak és a bőkezűségnek. Szerette a tisztességet, és ápolta a barátságot. Férfiúi lelke kemény és emelkedett volt, tanácsa okos. A török ellen sok hadjáratban vett részt, amelyek rendszerint győzelemmel fejeződtek be, de a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán kudarcok is érték:
- Hunyadi kezdetben Újlaki Miklóssal együtt a déli határ védelmét látta el.
-1442-ben szétverte az Erdélybe betörő Mezid bég seregét, majd ennek a megbosszulására küldött török sereget még Havasalföldön megsemmisítette.
-1443 nyarán az ún. balkáni hadjárat során Nišen és Szófián keresztül a Balkán-hegységig jutott, s több ütközetben győzte le a törököket. A hadjáratot a tél miatt kellett félbeszakítani.
-1444-ben a várnai csatát árulás és a király meggondolatlansága változtatta vereséggé. Hunyadit menekülés közben Vlád román vajda elfogta, s csak nagy áldozatok árán bocsátotta szabadon.
-1448-ban Hunyadi János, Kasztriota György (Szkander bég-albán) és Brankovics György (Đurad Branković) szerb despota közösen újra nagy támadó hadjáratot terveztek a török kiűzése céljából. Brankovics György árulása következtében Rigómezőn (Koszovón) kétnapos véres ütközetben Hunyadi vereséget szenvedett. Ugyanis a szerb despota tájékoztatta a szultánt a magyar sereg hadmozdulatairól. Így a török még az albánokkal való egyesülés előtt döntő csatára kényszerítette a magyar sereget, és megverte. Ezt az eseményt a történelem a II. KOSZOVÓI ÜTKÖZETKÉNT jegyzi. Hunyadi János a vesztes csatából való menekülés közben Brankovics György fogságába került, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése nyomán nem adta ki a szultánnak, hanem hatalmas váltságdíj ellenében bocsátotta szabadon.
-1453-ban Krusevácnál Feriz bég seregét verte tönkre.
-1456. VII. 22-én életének utolsó nagy csatája a Kapisztrán Jánossal együtt kivívott világraszóló nándorfehérvári győzelem.
Hunyadi János igazi feudális nagyúr volt, egyben azonban nemzeti hős. ”Az évszázadok távlatában a magyar katonai erény és vitézség utolérhetetlen szimbólumává magasztosult.”

       

Hunyadi János címere és pecsétje