Korfu, Sissi szigete

a

Neve a „korfy” szóból származik, ami csúcsot jelent. Északi irányból közeledve a szárazulat felé valóban egy alacsonynak számító csúcson akadhat meg először a szemünk. Korfu legmagasabb pontja, a meredek emelkedőkkel és hajtükanyarokkal tüzdelt Pantokrátor mindössze 917 m magas, azonban a sziget méretei sem nagyok. Hossza valamivel több, mint 60 km, szélessége pedig 4 és 30 km között változik. Legkeskenyebb a Mesongitól délre eső terület.



Korfu térképe

Nem ritka, hogy egy térség partmenti hegyei a tenger alján folytatódnak tovább s a magasabb részek a víz szintje fölé emelkednek. Az így létrejött szigetek csoportjába tartozik Korfu is azonban mára már levált a szárazföldi talpazatról és elsodródott eredeti helyéről. Korfu a jón szigetek legészakibb tagja. Mivel az Adria és a Jón-tenger határán található, stratégiailag mindig nagyon fontos szerepet játszott a mediterráneum életében. Előző írásaink egyikében már említettük, hogy a Kotori-öböl az „Adria bejáratának” tartja magát, ám méginkább igaz ez Korfura nézve. Délre tőle sorakozik a többi szebbnél szebb sziget, Pákszi, Kefallónia, Ithaka, Zakinthosz, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Kelet felől keskeny tengerszoros választja el Görögországtól, a Pantokrátorról tiszta időben át lehet leskelődni Albániába s „legtávolabbi” szomszédja, Olaszország is csupán 70 km-re van tőle. Ez a távolság azonban elegendő ahhoz, hogy a szél fel tudjon erősödni s, hogy a hullámok magasabbra nőlhessenek. A nyugati part tehát nem véletlenül lett a szörfösök paradicsoma.


Korfui kilátás olajfákkal Paleokastrikán

Korfu magán viseli a mediterrán régiókra vonatkozó sajátosságokat. Éghajlati szempontból elmondhatjuk, hogy sokat süt a Nap és az év legnagyobb részében magas a hőmérséklet. Egyes földközi-tengeri térségekkel ellentétben azonban itt több csapadék hullik, mivel a nyugatról érkező páradús légtömegek nekiütközve a szárazföld hegyeinek megöntözik a jón szigeteket is. A nedvességnek köszönhető a kialakult buja vegetáció, a gyönyörü vadvirágok, melyek közül némelyek egyedül itt találhatók. A természetes növényzet részét képezik a pálmák is, a tűként meredező ciprusok, a leánder, a mirtusz, de a sziget képéhez hozzátartoznak az ezüstösen csillogó olajligetek, a citrom- és narancsültetvények, szőlős- és gyümölcsöskertek. Mindezek sajátos hangulatot kölcsönöznek a tájnak, mely szerencsére a nagy számú látogatók hatására sem változott túlságosan sokat. Az itt élők szeretik a nyugodt, komótos és lassú életet, ragaszkodnak több évszázados szokásaikhoz, a kényelemhez és pozitív életszemléletükhöz. Vendégszerető, nyitott szivü és méltóságteljes emberek. A sziget lakosinak száma 100 000 körül mozog, de sokkal többen megfordulnak itt évente. Ennek megfelelően a part egyes szakaszai luxusszállodákkal, éttermekkel, villákkal csábítják a turistákat. Azonban, ha keresünk, találhatunk csendes, pihenésre hívogató tájakat. A meghitt, kristálytiszta vizű öblök lehetővé teszik, hogy elkerüljük a strandokat, melyeket zsúfoltságuk ellenére Európa legszebb és legtisztább strandjai között tartanak számon. Teljes hosszuk 200 km körül van s nagyon változatosak. Vannak közöttük aranyló homokkal borítottak, kavicsosak és fehérlő sziklameredekek is.

Romantikus Szidari

































A Szerelmesek-csatornája – Szidari


Paleokasztrika

Egyik vízi barlang















Csíkozott, sárgásfehéres homokrétegeivel az egyik leszebb és legromantikusabb vidék Szidari. A legenda szerint ha valaki átússza az itt található Szerelem-csatornát biztosan megtalálja élete szerelmét. Paleokasztrika szintén izgalmas. Öt kis öblének sziklái vízi barlangokat rejtenek. Ha itt járunk, felfedező körutunk végén ne mulasszuk el élvezni a természet összhanjának szépségét. Odüsszeusz sem tehetett másként, mikor Ithaka felé tartott. Korfun ugyanis lépten-nyomon legendába ütközünk, de mégsem találunk sehol másutt a szigeten annyi isten és hős szobrát, mint az Achilleion palota területén. Az épület mintegy 10 km-re található Kerkirától, Korfu fővárosától. Sissi építette, hogy elvonulhasson és lelkileg felépülhessen fia halála után. A császárné rajongott Korfuért és a görög mitológiáért. A kastéllyal emléket kívánt állítani rettenthetetlen hősének, Achileusznak. Megcsodálva a parkot díszítő kőbe zárt múzsákat könnyen hatalmába keríthet bennünket az az érzés, hogy a római Borghese villában sétálunk.


Séta az Achilleion palotában