Világszerte 24-36 millióan szenvednek a gyógyíthatatlan demenciában, és ez a szám 2050-re várhatóan eléri a 115 milliót. A betegség „a XXI. század legsúlyosabb egészségügyi és szociális válsága" - vélte Daisy Acosta, a londoni székhelyű Alzheimer's Disease International (Nemzetközi Alzheimer-kór Társaság) elnöke.
Daisy Acosta 604 milliárd dollárrabecsülte az Alzheimer-kórral kapcsolatos 2010. évi kiadásokat, amely a világ GDP-je egy százalékának felel meg. A kutatásra fordítható összegek azonban a töredékei annak, amelyet más betegségekre fordítanak - közölte Bill Thies, az Alzheimer's Association (Alzheimer Társaság) munkatársa. Évente 6 milliárd dollárt fordítunk rákkutatásra, 4 milliárdot a szív- és érrendszeri betegségekre és 2 milliárdotaz AIDS-re. Az Alzheimer-kór kutatására azonban csak körülbelül 450 millió dollár jut.
George Vradenburg, az USA AgainstAlzheimer (Egyesült Államok az Alzheimer-kór ellen) nevű szervezet munkatársa hangsúlyozta, hogy a nyugati országokat fenyegeti a legjobban a keresőképtelenek számának növekedése a keresőképesek kárára, valamint az egészségügyi költség növekedése. Ez az egész világon növeli a feszültségeket az ellátórendszerekben, és a gazdasági növekedés lassulását okozhatja a fejlett országokban, egyebek között Nyugat-Európában - jósolta.
Vradenburg szerint mindent második 85 évnél idősebb ember szenved időskori elbutulásban. „Azok az országok lesznek a XXI. század győztesei, amelyek megtalálják a módját, hogy idős lakosaikat jó egészségi állapotban és a termelési rendszereken belül tartva támogassák" - mondta a szakértő. Vradenburg szerint azzal kell számolni, hogy egyre nagyobb lesz a fizikailag jó állapotban lévő, de mentálisan fogyatékos lakosság. Felszólította az államokat, találjanak módszereket a beteg emberek foglalkoztatására a gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében.
„Az aktív lakosság részét képező termelőképes adófizetőkké, nem pedig szociális támogatásra szorulókká kell tenni az időskorúakat" - fogalmazott a szakértő.
.jpg)
