Tudta-e?
...Japánban a "karoshi" - ha valaki halálra dolgozza magát - évente ezer halálesetet okoz; ami közel 5%-a az országban előforduló agyvérzések és szívrohamok számának, a 60 év alatti dolgozók körében?

100. szám - 2012. november 01.

A statisztikai törvények értéke a fizikában és a társadalomtudományokban

A természet determinisztikus koncepciója tartalmaz egy gyenge pontot, aminek folytán a tapasztalati adatok igen gyakran feloldhatatlan ellentmondásba kerülnek ismereteinkkel.
Szerző: ETTORE MAJORANA

 G. Sorel úgy próbálta meg feloldani ezt az ellentmondást, hogy megkülönböztette a mesterséges természetet és a természetes természetet (ez utóbbi a nem oksági kapcsolatokra utal), ezáltal viszont tagadta a tudomány egységét. Másfelől a fizika és a társadalomtudományok statisztikus törvényszerűségeinek formális analógiája megerősíti azt a véleményt, hogy az emberi cselekedetek szintén valamiféle szigorú determinizmusnak vannak alávetve. Fontos tehát megjegyezni, hogy a kvantummechanika elvei (a jelenségek leírásakor megnyilvánuló objektivitás bizonyos hiányán túl) felismertetik azt, hogy az elemi folyamatok törvényei statisztikus jellegűek lehetnek. Ez az eredmény egy olyan analógiához vezethet, ami lényeges kapcsot jelenthet a fizika és a társadalomtudományok közt, s amely egyebek közt értékrendek és módszerek egyfajta egységét eredményezheti.

Egyvalami első ránézésre kizárható: egy atom bomlása egyszerű tény, előreláthatatlan időpontban, hirtelen és izoláltan következik be hosszú, évmilliókra vagy akár évmilliárd-okra tehető várakozás után, miközben semmi hasonló jelenség nem ismert a társadalmat leíró statisztika által regisztrált tények köréből. Ez azonban nem legyőzhetetlen akadály.
Egy radioaktív atom bomlását automatikus számlálóhoz lehet kötni, amely mechanikusan regisztrálható és megfelelően erősíthető jelt tud adni. Ezért elegendők közönséges mesterséges laboratóriumi körülmények ahhoz, hogy komplex és jól látható jelenségek egész sorozatát hozzuk létre, melyet egyetlen radioaktív atom bomlása idéz elő. Pusztán tudományos szemszögből nézve semmi se indokolja azt, hogy ne tekinthetnénk plauzibilisnek azt, hogy valamikor az emberi történések kezdetén találhatunk egy fontos, ám hasonlóképpen egyszerű, láthatatlan és előreláthatatlan tényt. Ha pedig ez így van, amint állítjuk, a társadalom statisztikai törvényei megerősíteni látszanak azt, hogy azok nem csak nagy számú ismeretlen ok eredőjeként kialakuló jelenségek empirikus felismeréséről szólnak, hanem és főként arról, hogy miként lehet azonnali és konkrét tanúbizonyságot szolgáltatni a valóságról. Ennek értelmezése külön tudományágat igényel, mely nagy segítséget jelentene a kormányzás művészete számára.

Folytatás itt:
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2005/2005_10-11/2005_10-11_1037.pdf

Megjegyzés: 
Majorana, Ettore (Született: Catania, Szicilia, Olaszország, 1906. aug. 5. Elhunyt: a tengeren, 1938. márc. 27.)
Kivételes tehetségű olasz elméleti fizikus, egyetemi tanár. A relativitáselmélet, a kvantumfizika, az elemi részecskék fizikája terén ért el jelentős eredményeket…

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor