A Fülöp-szigetek részét képező Bohol-szigeten található, több mint 1200 szinte azonos küllemű dombocska láttán sokan úgy vélik, nem is emberkéz hozta létre e sajátos vidéket. Amit valóban nehéz elhinni, tekintve a 40-120 méter magas képződmények tökéletes szimmetriáját és végtelen sokaságát.
Az 50 négyzetkilométeres terülten több száz kúpszerű domb sorakozik egymás mellett, amíg a szem ellát. A dombokat kemény szárú fű borítja, mely a száraz évszakban (február-május) teljesen kiszárad és csokoládé színűvé válik, innen ered a dombok neve is. Az esős évszak eljövetelével a természet újra életre kell és a dombok buja zöldben pompáznak.
A leginkább elfogadott elmélet szerint a kúp formájú dombokat az agyagtalajra lerakódott mészkő hozta létre, melyet az évmilliók során az időjárás és a hullámok formáltak mai alakjukra.
Ám a helyiek úgy tartják, a sok furcsa domb - melyek nevüket annak köszönhetik, hogy a száraz évszak az őket borító dús, zöldellő füvet csokoládébarnává változtatja - nem más, mint egy egykor itt élt óriás könnyeinek sora.