A Severin-Glavaski-féle szélenergiát hasznosító berendezés (1934)
A becskereki Híradó 1934. december 11-én egy terjedelmes cikket közölt két szorgalmas becskereki feltalálóról, akiknek sikerült hasznosítani a szélenergiát, pontosabban gépeket üzemeltetni a szélenergiával előállított árammal.
Aleksandar Severin technikus és segítőtársa, Živojin Glavaški egy úgynevezett szélfogó készüléket szerkesztettek, amely azután villanyáramot termelt. A találmányt szabadalmaztatták is. Kísérleteiket Čeda Mišković becskereki kereskedő pénzelte. Sajnos, amikor a Híradó cikkezett róluk, akkor még titokban tartották a szélfogó berendezés működési elvét. Ez érthető is volt, hiszen állítólag sikerült nekik megoldaniuk a szél által fejlesztett energia (nyilván a villanyenergia) tárolását is. Emellett találmányukat külföldön is hasznosítani akarták.
Készülékük eleinte igen költséges volt, de hosszú távon kifizetődött volna. „Egy száz lóerős gép hajtásához szükséges szélfogó készülék például 2 és fél millió dinárba kerül, de a nagy befektetés bőségesen amortizálódik, mert az üzemköltség a minimálisra redukálódik, a nyersanyag pedig a jövőben a drága szén helyett az ingyenes szén lesz” – állapította meg a lap derűlátó újságírója.
A Ćirović-féle önműködő sorompó (1936)
A becskereki Híradó 1936 januárjában újságolta, hogy Dobrosav Ćirović becskereki fiatalembernek „sikerült egy vasúti szerencsétlenséget elhárító automata-készüléket és egy önműködő vasúti sorompót konstruálni. A két találmány tervrajzai már elkészültek, csupán a modellek kidolgozása szükséges. Ehhez azonban nincs elegendő pénze és azért tőkéstársat keres, aki megfelelő részesedés mellett hajlandó volna vele társulni a találmány kiaknázására”.
Hogy végül is sikerült-e neki, nem tudjuk.
Paja Ninkov Koordinatométere (1936)
A becskereki helyi lapban, a Híradóban 1936 októberében olvassuk, hogy Paja Ninkov becskereki mérnök egy koordinatométert szerkesztett „amely valóságos forradalmat jelent a földmérés területén. Minden eddigi rendszert és mérőszerkezetet feleslegessé tesz és az eddigi bonyolult mérési módszerek helyett mechanikai úton, egyszerű leolvasással, pillanatok alatt megállapítja a földterület nagyságát”. Az új találmányról a szaklapok is nagy elismeréssel írtak, s nyilván a földmérők hasznosították a legjobban. Esetleges sorozatgyártásáról nem tudunk.
* * *
Ha végezetül elemezzük ezeknek a régi bánáti találmányoknak a sorsát, akkor mindenekelőtt arra a megállapításra jutunk, hogy egy-két kivétellel valamennyi csak a prototípus kidolgozásánál maradt, mert anyagiak híján nem tudták nagyiparilag hasznosítani. Többnek ugyan sikerült is szabadalmaztatnia ötletét (nemcsak idehaza, hanem külföldön is), de legtöbb esetben ezeknél is csak papíron maradt tervekről volt szó. Nyilván ez is az oka annak, hogy az egykor haladó, jó ötletek, kitűnő műszaki újítások csakhamar kihullottak a köztudatból, feledésbe merültek. Pedig így, egy helyen összegyűjtve, teljesen más képet festenek Bánát műszaki kultúrájának múltjáról, s valójában annak gazdag hagyományait példázzák. Ezért érdemes is volt elragadni őket a feledéstől.
.jpg)
