Csantavér a babonák árnyékában

Dér Ágnes és Angyal Anikó, Svetozar Marković Gimnázium, 3. osztály, Szabadka
Mentor: Mátyus János

Az V. GENIUS diákverseny eredményei a www.eurovajdasag.info honlapon találhatók.

Mi is az a babona?

Magyar Néprajzi Lexikon szerint a babona szó 1533-ban, mint szláv jövevényszó bukkant fel. Ebben a könyvben a hiedelem lekicsinyítő kifejezéseként van számon tartva, a bálványimádással, eretnekséggel, bűbájjal, varázslással hozzák rokonságba.
A hiedelmet az különbözteti meg a babonától, hogy az előbbi tágabb értelmű az utóbbinál. Persze nagyon nehéz egymástól elválasztani őket, kategórikusan kijelenteni, hogy ez még babona, de a következő már nem az… Így ezt a kategorizálást munkánk során teljesen elhanyagoltuk, nem kerestük a válaszvonalat a kettő között.

Csantavérről általánosan

Csantavér Észak-Bácskában, Szabadkától mintegy 25 km-re délkeletre található. Az első írott okmány a faluról a 15. századból származik. 1462. február 16-án Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek Chontafeyer nevű falut adományozott. A falu elnevezésének származását így magyarázzák: a Chontafeyer a Csonta személynévből és a fejér (a fehér régi alakja) szóból ered. A fejér valószínűleg a szikes talajra utal, míg az egész elnevezés annyit jelenthetett, hogy e Fejér nevű helység Csonta (személy) birtoka. A földrajzi nevek etimológiai szótára szerint ez a név később Csontafér, Csantafér, majd Csantavér lett.
A 17. században a falu népessége megfogyatkozott, a falu hanyatlásnak indult, 1702-ben pedig a csantavéri pusztát Szabadkához csatolták. Csantavér betelepítését 1780-ban kezdték el, amit Szabadka városának szabad királyi várossá való kikiáltása eredményezett.
Csantavérre több helyről érkeztek telepesek, akik főleg földműveléssel foglalkoztak. Az 1883-ban épített vasútállomás lendítette fel a falu gazdasági életét. 1943-ban pedig megépült az az út is, mely lehetővé tette a falu összeköttetését a külvilággal.

A falu mai lakosságának több mint 90%-a magyar, de a többi, más nemzetiségű (szerb, bunyevác, zsidó, macedón stb.) lakos is többnyire a magyar nyelvet használja.
A kultúrális élet a 60-as években lendült fel, két művelődési egyesületünk (Bartók Béla és Mendicus) sikerrel tevékenykedik. Csantavér lakosságát tekintve elöregedőben van. Kutatómunkánk során adatközlőink többségében idősek voltak. Munkánk elején nem tudtuk, hogyan fogadnak majd bennünket a kiszemelt adatközlők. Meglepetésünkre, a nénik és bácsik többsége szívélyesen és segítőkészen állt a rendelkezésünkre. Rossz emlékezőképességük miatt sokan nem tudtak egy babonát sem felidézni, míg mások annál többet mondtak.

Kutatásunk célja és folyamata

Kutatásunk célja az volt, hogy összegyűjtsük a csantavéri babonákat, hiedelmeket. Kutatásunk elején nem is gondoltuk volna, hogy milyen nagy munka ez. A rendelkezésünkre álló másfél hónap alatt több mint száz babonát gyűjtöttünk össze, eredeti beszédkörnyezetükben írtuk le ezeket, rendszereztük és besoroltuk őket az általunk kijelölt csoportosítás szerint. Adatközlőink körülbelül húszan voltak. Ez a szám talán azért ilyen kevés, mert az általunk kérdezett idős személyek nehezen beszéltek a boszorkányokrol, a különös, rémisztő, átélt történeteikről, és a különféle hiedelmeikről. Azzal is számolnunk kellett, hogy idős koruk miatt beszédük lelassult, emlékezetük gyakran kihagyott, és gyakran előfordult, hogy eltértek a kérdéstől, az eredeti téma helyett szívesebben mesélték el a kedvenc történeteiket, esküvőjüket, vagy az éppen aktuális politikai helyzetről felytették ki a véleményüket. Mégis, időt nem sajnálva, kitartóan „ostromoltuk” alanyainkat, az időnkénti elutasítások sem tudták megtörni a lelkesedésünket.

Kutatásunk második része abból állt, hogy elkészítettünk két kérdőívet: az egyiket az idősebbek és a középkorúak, a másikat pedig a fiatalok, 25 év alattiak részére.
Az első kérdőívben főleg a boszorkánysággal foglalkoztunk, mert „házalásunk” során azok a nénik és bácsik, akik „megnyíltak” nekünk, sok érdekességről, félelmetes dologról számoltak be, mint például: a boszorkány távoltartása, elkapása, azok gyülekezései, a boszorkányság tudományának átadása, megszerzése stb. Ezekre a dolgokra több választ is kaptunk, így gondoltuk, megvizsgáljuk, melyik elmélet a legelterjedtebb a falunkban, valamint, hogy megtudjuk, ezeket a dolgokat ismerik-e a fiatalabb emberek.
A másik kérdőívünket, mint már említettük, a fitalok részére állítottuk össze azzal a céllal, hogy az ismertebb (általunk is hallott, tudott) babonákra rákérdezve megtudjuk, milyen mértékben vesznek el vagy maradnak fenn az utókor számára ezek a szájhagyomány útján terjedő történetek.
Mint tudjuk és tapasztaljuk, a mai családok és a fiatalok körében nem divat a „babonáskodás”. Így a babonák feledésbe merülése igen erőteljesen indult meg már körülbelül 30 éve.
Kérdőívünkkel azt is meg akartuk tudni, hogy melyek a legismertebb babonák, amelyek még jó ideig minden bizonnyal nem fognak eltünni a csantavéri emberek tudatából.

Az általunk összegyűjtött babonákat a következők szerint csoportosítottuk:

Jeles napokhoz fűződő babonák
    Időjóslás
        Időjóslás általános esetekben
        Állatok és az időjóslás
        Az emberek és az időjóslás
Egyéb babonák
    Gyógyítás
    Halottakról szóló babonák
    Boszorkányokról szóló babonák
        Védekezés a boszorkányok ellen
        Boszorkányok tudományának átadása
        Boszorkányok átváltozása
        Boszorkányok megfogása
        Rontások
Egyéb hiedelmek
    Mindennapi babonák
    Állatokkal kapcsolatos egyéb babonák

Jeles napokhoz fűződő babonák

Időjóslás

Az időjóslással kapcsolatos babonák talán azért alakultak ki, mert a régi időkben a mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzése miatt minden rezdülésre - az állatok viselkedésére, a természetre - nagyon figyeltek az emberek. A gondosan megjegyzett észrevételek általánosításaiból alakulhattak ki ezek a hiedelmek.
1. „Szt. György nap előtt, ha vót menydörgés, a fejünket jó a falba köll verni, akkó nem leszünk fejfájósak.” – Adatközlő: Bognár Magdolna (71 éves)
2. „Ha Pál napján (jan. 25.) kisüt a nap, akkó az azt szokta jelenteni, hogy hosszú lesz a tél.” - Fekete Irén (83 éves)
3. „Ha Gyertyaszentelőkor (febr. 2.) kigyün a medve a barlangábul, na meg ha meglátja az árnyíkát, mer süt a nap, akkó az visszafordul, oszt alszik tovább. Ekkó mi tudjuk ám, hogy hosszú tél lesz. De ha amikó kigyün, oszt borus az idő, kinnmarad, mer tudja, hogy vége lesz mosmá a télnek.” - Kopasz Piroska (83 éves)
4. „Sándor, József, Benedek (marc. 18, 19, 21) zsákba hozzák a meleget, vagy hát a hideget.” - Kovács Etelka (72 éves)
5. „Április 24-én Szt. György napja van. Ha előtte dörög az ég, jó lesz a termés. Meg van még az is, hogy a gazdák ekkó többsző megnízik a jószágokat, nehogy a bűbájosok árthassanak nekik.” - Tót Bagi Magdolna (55 éves)
6. ,,Május 12-én, 13-án és 14-én Fagyosszentekkó (Szervác, Ponyvác, Bonifác napján) még vigyázni kell a palántákra, mer elfagyhatnak.” - Kopasz Piroska (83 éves)
7. „Ha Medárkó (jún. 18.) esik az eső, 40 napig esni is fog!” - Pletikoszity Matild (71 éves)
8. „Július 26-án, Anna napján a hangyákra is figyeltek. Ha sok a hangyaboly, akkor esős télre lehet számítani.” - Sztapár Éva (59 éves)
9. „A tavasz kezdete előtt nem szabad a párnákat és a dunyhákat kirakni átszellőztetni, mert akkor zivataros lesz az idő.” - Vituska Rózsa (62 éves)
10. „Ha Katalin kopog, a karácsony totyog. Ez fordítva is így van.” - Ali Mária (64 éves)

Időjóslás általános esetekben

1. „Ha zivatar készülődik, a kisbaltát a küszöbre köll rakni, hogy a villám ne birjon a házba csapni.” - Kopasz Piroska (83 éves)
2. „Ha gyün a zivatar, villámlik, hogy ne csapjon bele a házba a villám, úgy véggyük meg a házat, hogy kitesszük a gangfalra a sütőlapátot, meg a baltát a fődbe vágjuk, és így megvéggyük a házat a villámcsapástú.” - Kopasz Piroska (83 éves)
3. „A szentelt barka elűzi a fellegeket. Nagyon zörgött éjjel az ég, oszt amikor a barkát rádobtuk a tűzre, elállt a zörgés.” - Dér Jolán (85 éves)

Állatok és az időjóslás

1. „Amikor a nyári napokon nagyon csípnek a legyek, eső lesz. Ha behúzódnak a lakásba, rossz idő várható.” - Sztapár Éva (59 éves)
2. „Ha a baromfiak nyugtalanok, és ha a kakas sokat kukoríkul, az éjjel vihar lesz.” - Angyal Erzsébet (66 éves)
3. „Ha a békák nagyon brekegnek, kérik az esőt.” - Surányi Kálmán (73 éves)
4. „Ha a békák korán előjönnek, korán tavaszodik.” - Bojtos Mária (62 éves)
5. „Amikó erősen túrnak a disznók, eső várható.” - Horváth János (72 éves)
6. „Amikó nagyon szaladgálnak az ólba a disznók, szeles idő várható.” - Kopasz Piroska (83 éves)
7. „Ha a fecskék korán gyülekeznek emenni, hamar gyün a tíl.” - Sima József (96 éves)
8. „Ha a gerlicék esős időben elkezdenek turbékolni, hamarosan vége a rossz időnek.” - Vituska Rózsa (62 éves)
9. „Ha míjbe fúrnak a giliszták, nagy szárasság várható.” - Stefaniga Sinkovics… (82 éves)
10. „Ha gyülekeznek a hangyák, eső lesz.” - Angyal József (68 éves)
11. „Ha a kutya a porba hempereg, rossz idő lesz.” - Liliom Borbála (79 éves)
12. „Ha a macska kaparja nagyon a fát, eső lesz.” - Ozsvár Péter (81 éves)
13. „Ha a madarak a porba hemperegnek, eső várható” - Sztapár Éva (59 éves)

Az emberek és az időjóslás

1. „Ha sajog a betig lábunk, rossz idű lesz.” - Sima József (96 éves)
2. „Ha a szeplűk hama lejönnek orcánkon, rövid lesz a tavasz.” - Stefaniga Sinkovics … (82 éves)

Egyéb babonák

1. „Luca napján egy edínybe buzát rakunk, az majd kicsírázik, oszt ha sűrű, akkó kiződül a gabona, akkó a termés is gazdag lesz a következő esztendőben.” - Liliom Amália (73 éves)
2. „Karácsonykú az asztal alá gabonát, szerszámokat raktunk, hogy a következő ívbe bősíges legyen a termís.” - Liliom Amália (73 éves)
3. „Nagypénteken folyóvízbe meg kell mosni a hajadat és utána szép dús lesz.” - Horvát János (72 éves)
4. „Nagypénteken elmész otthonról, ugyanolyan nemű gyermeked lesz, mint amilyen te is vagy.” - Dér Jolán (85 éves)
5. „Nagypénteken reggel, mikor fölébrettünk, akkó minden ifjúnak kicsinek, naggyának, mindennek, ki kellett mennie a buzára, oszt ott megmosdani, hogy egész évbe eleven legyen. Harmatba mosdott meg.” - Horváth János (72 éves)
6. „Nagypénteken nem szabad vót mosni, varrni, húst enni.” - Fekete Irén (83 éves)
7. „Karácsony böjtjén szalmát kell szórni csak abba a szobába, ahol laksz, ahol a karácsonyfa van, és január 6-áig kell benthagyni.” - Dér Jolán (85 éves)
8. „Nem szabad letörölni az asztalt karácsony böjtjén, hogy a szerencse ne múljon el.” - Dér Jolán (85 éves)

Gyógyítás

1. „Ha görcsöl a láb, hogy emújjon, vasat köll tartani az ágy végibe, akkó emúlik a fájás.” - Kovács Etelka (72 éves)
2. „Csuklás esetén 9 korty vizet kell inni, hogy közben ne vegyünk lélegzetet.” - Liliom Borbála (79 éves)
3. „Amikó a férjemnek sebes vót a lába, úgy gyógyította, hogy minden nap lepisíte, oszt jó lett neki.” - Bognár Magdolna (71 éves)
4. „A karácsonyi asztalról össze kell szedni a morzsát, és ha egy állat megbetegszik, ezt a morzsát meg kell etetni az állattal vagy meggyútani a morzsát, és az állat meggyógyul.” - Liliom Amália (73 éves)

Halottakról szóló babonák

Ma is, de régebben talán még inkább féltek az idős emberek. Megrettentek minden kis zördülésre, esetleges rémálmaikra pedig magyarázatot nem tudván adni alakultak ki a halottakról szóló babonák. Hozzátartozójuk elvesztése miatt kialakult félelmeik pedig csak még jobban hozzásegítettek ezeknek a történeteknek a terjedéséhez.

1. „Temetés után nem kű sokáig a halottat siratni, mer vissza fog járni a szelleme.” - Ozsvár Péter (81 éves)
2. „Ha lássuk, hogy egy csillag esik le az égrül, aszt szokták mondani, hogy éppen most halt meg valaki.” - Ali Mária (64 éves)
3. „Akinek halálhírét keltjük, az biztosan hosszú idejig fog még élni.” - Surányi Kálmán (73 éves)
4. „Ha baglyok huhognak a ház körül, haláleset várható.” - Angyal Erzsébet (66 éves)
5. „Hat hétig a halott lelke a szobában jár. Azt mondják.” - Bojtos Mária (62 éves)
6. „Ha nagyon vonyít a kutya éjjel, a gazdája meg fog halni.” - Dér Jolán (85 éves)
7. „Este kopogást hallasz, akkor a halott lelke jön vissza és zörög, és közbe azt mondja: „Minden lélek az Urat dícséri!” Ekkor meg kell kérdezni: „Mit kívánsz?” A kívánságát pedig teljesítened kell, mert ha nem teljesíted, meghalsz, vagy meghal egy rokonod.” - Pletikoszity Matild (71 éves)
8. „Ha meghal a házból egy idős ember, nemsokára egy állat, lehet az ló, tehén, malac megdöglik.” - Kopasz Piroska (83 éves )
9. „Ha meghalt valaki, ki kell takarítani utána, és a szemetet a halott után kell dobni, hogy ne vigyen senkit magával.” - Angyal József (68 éves)
10. „A halottak őrséget állítanak a temető kapujában, és mindig cserélgetik egymást. Ha új halott jön, ő lesz az őr.” - Horváth Irén (81 éves)
11. „A halott lábára cipőt kell adni, mert a Menyország felé vezető út tüskés.” - Osztronkovics László (53 éves)
12. „Pénzt kell a halottnak adni, hogy ne legyen szegény a túlvilágon.” - Osztronkovics László (53 éves)
13. „Az imakönyvet is a halott mellé kell tenni, hogy a Menyországba is tudjon imádkozni.” - Angyal Erzsébet (66 éves)

Boszorkányokról szóló babonák

Mikor dédanyáink még fiatal éveiket taposták, a boszorkányok jelenléte elevenen élt képzeletűkben és mindennapjaikban. Gyerekként hittek bennük, még féltek is, ezzel létrehozva egyfajta „rémhelyzetet”. Az egyik adatközlőnk azt is elmesélte, hogy a nagyobb gyerekek felöltöztek boszorkánynak, és úgy rémisztgették a kisebbeket.

Védekezés a boszorkányok ellen

1. „Szalmaszálat köll a kúcsjukba tenni, mer akkó nem tud begyünni a boszorkány.” - Kovács Etelka (72 éves)
2. „A tükröt az ajtó felé köll fordítani, ha netán begyün a boszorkány, megijeggyen és emennyen.” - Stefaniga Sinkovics … (82 éves)
3. „A söprűt a kórés részével köll fölállítani, mer úgy nem juthat be a házba a boszorkány.” - Liliom Amália (73 éves)
4. „Foghagymát tettek a kulcslyukba, hogy a boszorkány meg a rossz szellem ne menjen be.” - Sima József (96 éves)
5. „Hogy a boszorkányok ne menjenek be a lakásba, a sarokvasat mind megdörgölték foghajmáva, a girizdet megpucóták, oszt a sarkokat mind, hogy a boszorkány ne gyüjjön be.” - Liliom Amália (73 éves)
6. „Pirosaprikát szórtak, szeleltek, hogy marja a szemit.” - Liliom Amália (73 éves)
7. „Fordítva kő valamilyen ruhát fővenni, akkó a boszorkányt zavarni fogja, akkó nem bír semmit.” - Ali Mária (64 éves)

A boszorkány tudományának átadása

1. „Megbetegedett a Teca..., oszt mondta a szomszéd: „Te Örzse! Mér nem mész má el a Tecához. Eddig én voltam a boszorkány, most legyen ő!” Hónap megin, másnap megin híta a Liza néni, monta neki: „Te Örzse, mé nem mész el a Tecáhó” - nem ment e megint. Harmadnap megint: „Te Örzse, a fene egye meg, nekem emenni a Tecáhó me én fejbeváglak!” No estefelé ement a Örzse Tecáhó. Ahogy feküdt, leesett a Teca keze, az ember visszatette, má megen leesett a keze a betegnek, megin visszatette, mire harmadszorra leesett a keze… visszatette, tehát pont éjfélkor meghalt. Az Örzse ement, oszt nem szenvedett tovább a Teca.” - Liliom Amália (73 éves)

A boszorkány átváltozása

1. „Vót olyan is, hogy a fiam minden éjfélkor csikóugrálást hallott az istállóbul. Mindég rohant ki a férfi, hogy megnézze, hogy elszabadult vagy valami,.. hát nem. Hát eccé kileste, az meg olyan vót, hogy az öregasszony, az anyós átváltozott csikóvá. És a keze- lábán csikókörmök vótak, és azzal kinn szaladozott. Akkor ez a férfi szót egy másiknak, hogy gyere, oszt mikó odaértek, má normális vót. A dunyha alatt fekütt. Az ottlévő férfi odalépett, és a dunnát lehajította, oszt most nézd meg, még akkó is nem változott személlyé, hanem ilyen csikókörmök vótak a lábain.” - Liliom Amália (73 éves)

2. „Öregapámék így átal laktak, meg öreganyám testvérje mellette, nem adott a tehenük ki tejet. Azt mondják, a boszorkányok megszopták a tehenet. Összement a nép, hogy megfogják a macskát. Megfogtak egy fekete macskát és levagdosták a körmeit, mer az a boszorkány, az viszi el a tejet. Nézték azt a valakit, akire gyanakodtak, hogy mikor sántikál...” - Pletikoszity Matild (71 éves)

Boszorkány megfogása

1. „Éjfélkó fölnéztem a göncölszekérre, oszt hármat inteni a bal kízzel (csapni), akkó, megfogtam a boszorkányt... fogta meg a apja fasza..., csak a levegőt fogdostam! Ezt monták, hogy így kő csináni!” - Horváth János (72 éves)

2. „A kovács inast fővették egy faluba dógozni, egyszer a mester aszongya: „Te olyan fáradtnak néző mindég ki, mi van veled?”, ő nem tudja aszongya, de nem jókat alszik. Egyszer megkérdezi egy öreg bácsi is, aki oda járt: „Te olyan fáradtnak néző ki…” Nem tudom, éccaka úgy nyom valami! Aszongya az boszorkány! Meg kőne fogni... a gatyamadzagot elódod, mikó veszed észre, hogy nyomja a mejjed, visszakízbű ekapod, gatyamadzagot pedig rátekered a nyakára, oszt nem bír semmit.
Megfogta, kalapát rá vasakat… megpatkóta. Másnap regge nincs reggeli az asztalon. Bement a kovács megnézni feleségit, oszt az hason feküdt a dunna alatt, ránéz a kezeire, rajta vannak a patkók, nem szól semmit. Kimegy az inashó és mondja neki, hogy fogja a harapófogót és vegye le a felesége kezirű a patkót. Bemén az inas, … hát ezt én kalapátam rá… gazdasszonyom vót a boszorkány! - Angyal József (68 éves)

Rontások

1. „Ha a kisbaba nagyon sírt, akkor azt megverték szemmel. Az átkot úgy lehet levenni, hogy az a személy, aki a rontást rátette, az alsómajicájával megmosdatja a kicsit. Így nem fog rajta többet a rontás.” - Horváth Irén (81 éves)
2. „Ha megrontották a tehenet, véres tejet fejtek, ekkor a kés élire fejték a tejet, meg aki megrontotta, annak a ház előtt kellett szaladgálnia (tanyáná).” - Angyal Erzsébet (66 éves)
3. „Aki megrontotta a kisgyereket, attól el kellett lopni a konyharuháját, és azt az ereszet alá elásni.” - Bognár Magdolna (71 éves)
4. „Rontás levevésére a gyerek feje fölött ólmot kellett önteni.” - Sima József (96 éves)
5. „… Az anyósa, az Angyal mama csak lekapta, így az én anyámná nyitott gang vót, oszt kifelé is nyítak ablakok, oszt lekapta kívülrű az ablakot, vitte a ablakot, mindent be a Lacikára, oszt így ráverte, oszt mintha a kisgyerek jobban lett vóna. De így is úgy is 4 vagy 5 évre meghalt ... E is babona.” - Liliom Amália (73 éves)
6. „… csináltam is szemverés ellen. Ha nem bírsz aludni, akkó azt mondják, hogy meg van verve szemme. Akkó megmozsdattam, és az ő kis alsó nadrágjával megtöröltem az arcát. Akkor a vizet, arra nem emlékszem, hogy hány kiskanál vizet tettem egy kisbögrébe, akkor azt így ahogy nyílik az ajtó, a sarokvasra öntöttem, így jobban lett a kisgyerek.” - Stefaniga Sinkovics … (82 éves)
7. „Nekem van egy sógorom, a húgomnak az ura, az ember saját gyerekit megverte szemme. Akkor a szomszídba vót egy ilyen öregebb asszony, az is ilyen mindent tudó vót, akkor az azt mondta nekik: „Te Imre, amikó te hazagyüssz a munkábú, a szemed fáratt. Akkó ami van a fejeden, mondjuk sapka vagy valami, akkor azt elsőbb dobd be aztat a gyerek felé, úgy hogy egy kicsit a gyerekhű, úgyhogy akkó nem veri meg szemme.” - Liliom Amália (73 éves)
8. „Nekem a testvérem Zsedniken él, oszt vettek tehenet, maradt pénzük, és vettek két disznót. Másnap az egy disznó beteg. Az egyik szomszíd rá vót a kerítésre könyökőve, nem szót az semmit. Az egyik disznó megdöglött… Napfőkette előtt és napnyugta után füvet köllött főzni, ezt a füvet annyit köllött főzni, hogy kereszt utra kellett vinni és ott kiönteni. Aztat majd az egyén meg fog jelenni a házná, de maga ki ne adjon semmit a házbú, de még csak hozzá se szójjon. Addig imádkozni köllött… még főt a fű, 9 napig, nem csak eccé! 3-4. nap akkó is főzött, hát a szomszéd vót, rávót könyökőve a kerítésre és szót: „Klara néni maga mit dógozik?” Nem szót semmit. Kéccí jelent meg 9 nap alatt. Ha megjelenik, legyen keziné só, és azt visszakízbü utána kő dobni, akkó nem bír má semmit.” - Liliom Amália (73 éves)
9. „Az állatokat nem szabad dícsérni, csak meg kell köpködni őket és mondani, hogy pü csunyák. Mer, ha dicsérik, megverik szemmel.” - Horváth János (72 éves)
10. „Ha újszülött van a háznál, az anyuka nem mehet ki a házból, ha kopogást hall, mert ha kimegy, akkó „kicserélik” a kisbabát és az csontsovány lesz.” - Bojtos Mária (62 éves)

Egyéb hiedelmek

Mindennapi Babonák

1. „Ha elindulunk valahova, nem szabad ám visszafordúni, mer nem lesz szerencsínk.” - Angyal Erzsébet (66 éves)
2. „A húgomnak, a Tecának eccí kinőtt egy hólyag a nyelvin, oszt az azé vót, mer az ángyom Pistáját kinevette, amikó az „szellentett”. És ez így vót.” - Sima József (96 éves)
3. „Nagypénteken aki kertben, földön dolgozik, nem lesz áldás a munkáján.” - Sztapár Éva (59 éves)
4. „A legínyeknek nem köll ám a lábasbú ennijük, mer akkó nem nő a bajuszuk ki!” - Horváth János (72 éves)
5. „Ha belevágjuk a könyökünket az ajtófélfába, vendég jön.” - Sztapár Éva (59 éves)
6. „Ha vendég jön a házba, hellyel kő kínáni, hogy ne vigye el az álmunkat.” - Ozsvár Péter (81 éves)
7. „Ha leesik az étel, vendég eszik belőle!” - Kopasz Piroska (83 éves)
8. „Ha ráereszkedik a pók a válladra, vendég jön.” - Tót Bagi Magdolna (55 éves)
9. „Pénteken nem jó pókhálózni, mert elmúlik a szerencséd.” - Liliom Borbála (79 éves)
10. „Ha valamilyen ruhadarabot fordítva veszünk fel véletlenül, szerencsíje lesz annak.” - Ali Mária (64 éves)
11. „Ha eltörik a tükör, ne tartsuk a háznál, mert szerencsétlenséget fog hozni.” - Kovács Etelka (72 éves)
12. „Ha viszked az orrod, mérges leszel valakire. Ilyenkor a veled levő személy kezére háromszor rá kell verni, így rá nem lehetsz mérges.” - Ali Mária (64 éves)
13. „Ha a bal szem viszked, öröm fog érni, ha viszont a jobb szem, akkor bánat.” - Horváth Irén (81 éves)
14. „Ha a bal tenyér viszket, pénzt kapunk, ha a jobb, pénzt adunk ki.” - Fekete Irén (83 éves)
15. „Ha a bal fülünk viszket, jó hírt hallunk, ha a jobb, rossz hírt.” - Pletikoszity Matild (71 éves)
16. „Hogy el ne felejtsünk venni valamit, csomót kell kötni a zsebkendőnkre.” - Sztapár Éva (59 éves)
17. „Kéményseprővel találkozni szerencse, de csak akkor, ha megfogjuk a kabátgombunkat, és útközben látunk törött ablakot, füstöt és szürke lovat.” - Sztapár Éva (59 éves)
18. „Este nem kell senkinek tojást adni.” - Dér Jolán (85 éves)
19. „Hajtást, vetőmagot ha kapsz, ne köszönd meg, mert nem lesz jó.” - Kopasz Piroska (83 éves)

Állatokkal kapcsolatos egyéb babonák

1. „Ha véletlenül rálépünk a macska farkára, váratlan vendég érkezik.” - Bognár Magdolna (71 éves)
2. „A lányoknak a szoba sarkaiból nem jó leszedni a pókhálót, mert nem mennek férjhez.” - Sztapár Éva (59 éves)
3. „Ha ellopsz egy macskát, szerencsét fog hozni.” - Vituska Rózsa (62 éves)
4. „Nem jó szétszakítani a pókhálót és agyonütni a pókot, mert szerencsétlenek leszünk.” - Petkovics Márta (47 éves)
5. „Az a jó, ha a kutyánknak a neve folyúrú van, mer akkó nem vész meg.” - Sima József (96 éves)
6. „Úgy kő, hogy jó koszos legyen a malac, mer jó zsíros lessz a szalonnája.” - Ozsvár Péter (81 éves)
7. „Ha új macskánk van, bele kell nézetni a tükörbe, és így elérjük, hogy nem megy el a háztól.” - Dorgovics Györgyi (56 éves)
8. „Há van az biztos, tik is tudjátok, hogy amikó az a fekete macska átszalad az úton, akkó az rosszat jelent.” - Stefaniga Sinkovics … (82 éves)
9. „Háromszínű macska jó a házná, szerencsít hoz.” - Liliom Borbála (79 éves)
10. „Ha tyúkkal álmodunk, valamilyen hírt hallunk.” - Kopasz Piroska (83 éves)
11. „Ha aprót tojik a tyúk, bal kézzel visszakézből át kell dobni a ház tetején, mer az nem hoz szerencsít.” - Ali Mária (64 éves)
12. „Ha tavasszal repülő gólyát látunk először, egész évben fürgék leszünk, ha viszont a gólya áll vagy ül, egész évben lustaság vár ránk.” - Sztapár Éva (59 éves)
13. „Ha tyúkot vagy disznót ölnek a háznál, nem szabad sajnáni, mer akkó sokat szenved, mire kimúlik.” - Angyal József (68 éves)
14. „Luca napján nem szabad varni, mer „bevarrjuk” a tyúk fenekét, és nem fog tojni.” - Kovács Etelka (72 éves)
15. „Ha kopasznyakú csirke kel a tojásbú, a gazdasszonynak szerencsít fog hozni.” - Liliom Borbála (79 éves)
16. „Ha fecskék fészkelnek be az eresz alá, akkor szerencsét hoznak a házhoz.” - Vituska Rózsa (62 éves)
17. „Ha a tyúk áttojik a szomszídba, akkó jó be kell szórni sóval a fenekit, hogy aztán mindjárt odafusson, ahova tojt.” - Dér Jolán (85 éves)
18. „Ha a szeplős lányok tavasszal meglátják az első fecskét, azt köll kijabálni: „Fecskét látok szeplőt hányok!” És ekkor az arcról eltűnnek a szeplők.” - Fekete Irén (83 éves)
19. „Nagypénteken csak kerepel a harang, nagyszombaton viszont ha a harang megzendül, ki kell menni az utcára és el kell söpörni a ház ajtaját, közben mondogatva: „ Kígyók, békák távozzatok!” Így nem lesz rovar a házba.” - Stefaniga Sinkovics … (82 éves)
20. „Naplemente után nem kell a tyúk alá tojást vinni, mert az a kiscsirke, ami abból a tojásból nyílik ki, beteg lesz.” - Horváth Irén (81 éves)
21. „Lucákor nem szabad a háziasszonynak főkeni, mer sok kotlósa lesz.” - Pletikoszity Matild (71 éves)
22. „Amikó a háziasszony megfogja a kotlóstyúkot, ami elkotlik, beviszi a szobába oszt a tükörbe dörgöli, körbe-körbe a fenekit, mert utána majd nyugodtan ül a tojásokon.” - Dér Jolán (85 éves)

Feltevések, hogy miért alakultak ki a babonák

Arra a kérdésünkre, hogy miért és hogyan is alakulhattak ki a babonák, egyszerű választ kaptunk. Adatközlőink elmondása szerint délutánonként és esténként gyakran jártak „bandázni” (meglátogatni egymást), amikor megosztották egymással a nap eseményeit. Gyakran kerültek szóba különös szokásaik, babonás cselekedeteik. Például, amikor Piroska - babonáihoz híven - a következőket tette háza megvédése céljából:
„Ha gyün a zivatar, villámlik, hogy ne csapjon bele a házba a villám, úgy véggyük meg a házat, hogy kitesszük a gangfalra a sütőlapátot, meg a baltát a fődbe vágjuk, és így megvéggyük a házat a villámcsapástú.” - Kopasz Piroska (83 éves)
Piroska hitt ebben a babonában, és ennek hála megvédte a házát a villámcsapástól. Azt is elmondta nekünk, hogy sokakkal megosztotta ezt a hiedelmét, és tudomása szerint azok házait „elkerülte” a villámcsapás.
Ilyen és ehhez hasonló történetek mesélésével, alkalmazásukkal, a bennük való hittel lehetővé tették az emberek azt, hogy a babonák terjedjenek, és helyet törjenek maguknak a csantavéri hiedelemvilág történelmében.
Egy másik nézet szerint a babonák kialakulását alátámasztja, hogy azokban az időkben, mint adatközlőink mondták, nem volt tévé, telefon, komputer stb., így az emberek azzal és azon „szórakoztak”, hogy mi történt a szomszéddal, mit tett vagy nem tett aznap… Az irigység és a rosszakarat miatt egymás megvádolásával, boszorkánnyá kiáltásával futótűzként terjedhettek különféle hihetetlenebbnél-hihetetlenebb babonák. Képesek voltak akárkit boszorkánynak kikiáltani, elég volt rosszkor rossz helyen megjelenni (pl. a megrontásról szóló babonák többségében).
Mégis úgy gondoljuk, hogy valamilyen igazságalapjuk mégis lehetett, ha már annyian hittek bennük. Valószínűleg voltak olyan jelenségek is, amelyeket nem tudtak tudományosan megmagyarázni, így kialakítottak az emberek maguknak egyfajta hitvilágot, amelyről mindenki eldönthette, hogy hisz vagy nem hisz benne.
Vagy ez mind csak a véletlen műve?
További kutatásokkal, esetleg a csantavéri szokásokat is tanulmányozva, újabb kérdésekre kaphatnánk választ.